15 furcsaság, ami más országban teljesen megszokott

Minden országnak megvannak a saját szabályai, szokásai, törvényei és különlegességei, amely egy idegen ember számára meglepő vagy épp sokkoló lehet. Azt tudtad például, hogy az indiai nők hozzámehetnek feleségül egy fához? Esetleg azt, hogy a dél-koreai gyerekek születésükkor már egyévesnek számítanak? Vagy azt, hogy azokat az ausztrálokat, akik nem mennek el szavazni, megbüntetik? A Bright Side-nak köszönhetően még több ilyen érdekességet megtudhatsz.

15. Néhány indiai nő egy fához megy feleségül

Ennek a különös szokásnak a hátterében a védikus asztrológia áll, ugyanis aszerint, azok az emberek, akik erős marsi befolyás alatt állnak, nem a boldog házasságra születtek. Ezeket az embereket mangliknak nevezik, akik számára külön oldalakat indítottak, ahol megismerkedhetnek egymással. Ugyanis azt hiszik, hogy egy manglik semlegesíti a másik negatív hatásait.

A manglik nők esetében azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, ugyanis az indiaiak azt hiszik, hogy az a feleség, aki a Mars befolyása alatt áll, az ronthatja a férj egészségi állapotát. Éppen ezért ezeket a nőket először egy fához adják feleségül, hogy a "Mars átka" átszálljon a fára. A ceremónia után a fát kivágják, elégetik, a nők pedig innentől kezdve szabadon férjhez mehetnek. Ezen ceremónián azonban a manglik férfiaknak nem kell keresztül menniük. Az indiaiak ugyanis úgy vélik, hogy csak a feleségek vannak befolyással a férjük egészségére és sorsára, fordítva nem, vagy egyszerűen csak kevesebbet foglalkoznak a nőkkel.

14. Az Indonéziában élő szunda emberek olykor banánleveleket használnak tányérok helyett

Ez a szokás más trópusi országokban is megtalálható, ám Indonézia egyes részein egy banánlevelet egyszerre többen is esznek. Ezt a fajta étkezést botramnak nevezik, ami szó szerint közös falatozást jelent.

A legszebb az egészben, hogy a különböző társadalmi rétegből származó emberek egy levélről is ehetnek. Tehát egy taxisofőr, egy kormányzó, egy munkanélküli vagy a polgármester is ehet ugyanarról a levélről. A szokás ugyanis úgy tartja, hogy a botram származástól függetlenül összehozza az embereket. A lakoma során evőeszközöket egyáltalán nem használnak.

13. Nepálban kultusz épült a Kumarik, vagyis az élő istennők köré

A nepáliak hisznek abban, hogy Taleju hindu istennő kislányok testében születik újjá. Az új Kumarikat, vagyis élő istennőket épp úgy kutatják fel, ahogyan a Dalai Láma inkarnációit, vagyis asztrológusok és szerzetesek segítségével. Az országban több Kumari is él, de a leghíresebb az a Kumari királynő, aki Kathmanduban él. A kiválasztás számos szigorú rituálé keretében történik, amely után a kiválasztott kislány beköltözik a palotába. Ott látogatókat is fogad, akik ajándékokkal halmozzák el őket annak érdekében, hogy az istennő megáldja őket.

12. Az izraeliek átmeneti lakhelyeket építenek a szukkót idején

Megszokott, hogy szukkót idején az emberek sátrakat építenek a kertjükben vagy ez erkélyükön. Ezeket zsidók negyvennapos vándorlásának emlékére építik, az ünnep előtt pedig böjtölnek. Ez az egész egy szent szolgálat részükről. Az egyhetes ünnepség alatt a lehető legtöbb időt a sátorban kell tölteni, ott kell enni, pihenni és imádkozni is. Ha az ott élés nem lehetséges, akkor is napi kétszer kötelező a sátorban enni.

11. Dél-Koreában az újszülöttek egyévesnek számítanak

Az újszülöttek Dél-Koreában és néhány másik országban már egyévesnek számítanak, ráadásul úgy hiszik, hogy az ember nem a születése napján (amit szintén megünnepelnek) lesz egy évvel öregebb, hanem a Holdújév első napján.

Tehát ha egy gyerek a holdnaptár 12. hónapjának a 29. napján születik, akkor az gyakorlatilag azt jelenti, hogy alig pár naposan tölti be a második életévét. Az általunk is használt Gergely-naptárat, illetve az évek múlásának mérését azonban ugyanúgy használják, ahogy nálunk is. A különböző dokumentumokat ez alapján töltik ki, illetve az aszerint számított kort veszik figyelembe iskolakezdéskor, és ez alapján állapítják meg a házasságkötési korhatárt.

10. Egy metró lakóépületeken megy keresztül Kínában

Van egy elég szokatlan építészeti megoldás, amelyet Csungking városában láthat az ember. Nevezetesen a Liziba metróállomás, amely egy lakóházban épült meg. A szerelvény a hatodik emeleten halad keresztül, ami nem csak csodálkozást, hanem felháborodást is kivált az emberekből. Ezt a megoldást már Japánban is használják, ám ott nem lakóépületen, hanem egy irodaházon keresztül halad át metró helyett egy autópálya.

9. A Fülöp-szigeteken hatalmas adag ételeket adnak a gyorséttermekben

Ennek nem az az oka, hogy a fillipínók falánk népségnek számítanak, hanem az, hogy szeretnek a barátaik társaságában étkezni. Ezekre az összejövetelekre külön szavuk is van, barkadának nevezik. Éppen ezért, ha arra jársz ne lepődj meg azon, ha egy adag sülkrumpli hat embernek is elég.

Szaúd-Arábiában ugyancsak hasonló a helyzet, hiszen a gyorséttermek a nagy családok számára készültek. Tehát nem kell csodálkozni azon, hogy egy kosár csirkeszárnnyal 10-15 ember is jól lakhat.

8. Pakisztánban egy egész család képes egy motoron utazni

Ez a közlekedési mód se nem kényelmes, se nem biztonságos, de gyakori látvány Pakisztánban és még néhány másik országban. Ilyen képek láttán gyakran elnevetjük magunkat, ám ez egy olyan dolog, amin el kell gondolkodnunk. Néha a szegénység miatt az emberek kénytelenek furcsa és gyakran veszélyes dolgokat csinálni.

7. Az egyiptomiaknak teljesen más elképzelésük van a forgalmi szabályokat illetően

Egyiptomban úgy vezetsz, ahogy csak akarsz, a jogosítványodat úgysem vonják be. Természetesen ez a vezetési stílus gyakran eredményez közlekedési dugókat, vészhelyzeteket, ráadásul a gyalogosokra és a biciklisekre is veszélyt jelent. Hivatalosan a szabályok Egyiptomban is ugyanolyanok, mint bárhol máshol a világon, de gyakorlatilag a rendőrök szemet hunynak minden kihágás felett.

6. Olaszországban narancs csatákat rendeznek

Minden év februárjában vagy márciusában megtartják a Carnevale d Ivrea nevű eseményt, amelyhez hozzátartozik a hagyományos narancs csata is. Az emberek úgy dobálóznak a narancsokkal, mintha azok hógolyók lennének.

Különböző történetek szerint a csata a földesurak zsarnoksága elleni felkelésnek a szimbóluma. Azonban van egy ennél izgalmasabb változata is, amely egy Violetta nevű lányról szól, aki így védte meg magát a a helyi zsarnok földesúrral szemben, aki élt volna az első éjszaka jogával. Az őrök megpróbálták letartóztatni Violettát, ám a lakosok ekkor kövekkel dobálták meg őket. Manapság a narancsok a köveket szimbolizálják.

Annak ellenére, hogy sokan ellene vannak ennek a hagyománynak (ami nem is meglepő, ugyanis az esemény három napja alatt mintegy 350 tonna narancsot pocsékolnak el), a résztvevők száma évről évre egyre növekszik.

5. Németországban van egyházadó

Egyházadót néhány vallási csoport tagjaira vetnek ki az egyházak Németországban. Ez a szokás a római katolikusoknál, az evangélikusoknál, a protestánsoknál és a zsidó közösségekben is megtalálható.

Az adó mértéke a jövedelemadójuk 8-9 százaléka. Tehát, ha valaki egy évben 10 ezer euró jövedelemadót fizet, akkor az egyháznak 800 eurót kell befizetni. Ráadásul az adó mértékét növelhetik az osztalékok és az ingatlanok eladásából származó bevételek.

Az adózónak jogában áll elhagynia a templomot és megtagadnia az adófizetést, erről pedig ki kell töltenie egy nyomtatványt. Azok, akik nem fizetnek adót, azokat kiközösíthetik, illetve előfordulhat, hogy nem dolgozhat egyházi fenntartású intézményekben, például iskolákban vagy kórházakban.

4. Az ausztrálokat megbüntetik, ha nem szavaznak

Amíg világszerte sokan a választások eredményeiről panaszkodnak és azt mondják, hogy soha többet nem mennek el szavazni, addig vannak olyanok is, akiknek egyszerűen tilos az, hogy ne vegyenek vegyenek részt rajta. Ausztráliában például pénzbüntetéssel sújtják azokat, akik nem voksolnak. Az összeg nem nagy ugyan, de ennek ellenére is egy büntetés. 2010-ben például Tasmaniában mintegy 6 ezer ember nem jelent meg a szavazáskor, őket 26 dollárra bírságolták meg.

3. Kanadában átlátszó műanyagtasakban árulják a tejet

A világ egyes részein teljesen meglepőnek számít az, hogy a tejet nem műanyag flakonokban vagy dobozban árulják, hanem zacskóban. Kanadában, akárcsak nálunk, megtalálható ez a forma, igaz ott leginkább csak ebben a formában található meg. Ráadásul praktikus is, ha beleállítjuk egy kancsóba.

2. Bolíviában vannak színes ruhába öltözött, cholitának nevezett női birkózók

Az ötlet, hogy összegyűjtsenek egy csapat egyszerű bolíviai nőt, hogy különböző birkózóversenyeken vegyenek részt, Juan Mamani fejéből pattant ki, aki egy Ring Titánjai nevű csoportnak volt a menedzsere. Juannak ugyanis nem tetszett, hogy 2001-ben csökkentek a jegyeladások, éppen ezért feladott egy hirdetést az újságban, hogy üresedés van a csapatában. A legnagyobb meglepetésére sok helyi lány is jelentkezett.

A férfi birkózókkal ellentétben, akik sportos öltözetben küzdenek meg egymással, a nők a hagyományos népviseletükbe öltöznek - fényes szoknyába és blúzba, valamint keménykalapba. Ennek ellenére a choliták között nincs hivatásos sportoló, leggyakrabban a birkózást és a házimunkát össze kell hangolniuk.

1. A spanyol anyanyelvű országokban van egy különleges, la chancla nevű nevelési módszer

A la chancla egy papucsot vagy szandált takar, amit a latin-amerikai és a spanyol anyák és nagymamák használnak arra, hogy megbüntessék, jobban mondva megcsapkodják vele a rosszul viselkedő gyerekeket. Manapság a nyugati országokban ezt a módszert már bántalmazásnak ítélik meg. Ennek ellenére ez még most is erős "fegyvernek" számít Mexikóban és más, hasonló mentalitású országban. A gyerekek, akiket így neveltek fel, folyamatosan poénkodnak erről a témáról, és biztosan van, akit ez rosszul érintett, a legtöbbeknek nincs ezzel baja.

Forrás: Bright Side

[related-post post_id="4112287"]

[related-post post_id="4111189"]