Van az úgy, hogy néha eltűnik pár nukleáris cucc - 6 elképesztő, de igaz történet

A hibafaktor a világ összes állásában ott van, viszont azt hinné az ember, hogy a sugárzó anyagok kezelői fizikailag képtelenek arra, hogy bármit is elszúrjanak - vagy legalábbis fokozottan figyelnek. Ez nem mindig van így: tudnak olyan ügyetlenek is lenni, mint bármelyik másik átlagember. A Cracked összeállítása.

6. Egy este alatt lenyúltak némi plutóniumot egy hotelparkolóban álló bérelt autóból

2017 márciusában az amerikai energiaügyi hivatalban dolgozó két laboratóriumi biztonsági szakértőt azzal bíztak meg, hogy szállítsanak át némi nukleáris anyagot Texasból Idahóba azért, hogy az nehogy véletlenül „illetéktelen kezekbe kerüljön”. Ahelyett, hogy a lehető leggyorsabban letudták volna az utat, megálltak San Antonióban, hogy egy hotelben éjszakázzanak, a plutóniumot pedig a bérelt Ford Expedition hátsó ülésén hagyták.

Másnap reggel a két szakértő súlyos felfedezést tett: valaki bezúzta az autó ablakait, a plutónium - némi cézium társaságában (melyet a radioaktív izotópok legveszélyesebbikeként szokás emlegetni) - pedig eltűnt.

Az illetékesek megtettek mindent annak érdekében, hogy eltussolják az ügyet, így az erről készült jelentés csak 2018 júliusában látott napvilágot. Ebben az állt, hogy a lopásnak továbbra sincs gyanúsítottja, és a hatóságoknak fogalmuk sincs, hol van a radioaktív anyag.

A jó hír az, hogy az eltűnt mennyiség nem elég a bombakészítéshez, illetve nagyon valószínű, hogy aki elvitte, nem tudta, pontosan mi is az valójában.

5. A Grand Canyon múzeumában évekig urániummal teli vödröket tároltak

A múzeum 2000 és 2018 közötti látogatói kellemetlen ajándékot, némi uránérc-sugárzást is kaptak a belépőjegy mellé.

Úgy néz ki, senki sem tudja, honnan származott az uránium, mely a Grand Canyon Nemzeti Park igazgatóságának pincéjében pihent hosszú évekig. Valamikor 2000 körül kerülhetett az épületbe, és véletlenül pont a taxidermia-kiállítás mellett helyezték el. Ezt a tárlatot gyerekek is sűrűn látogatták, és néha 30 percnél is hosszabb bemutatókat kellett ott végigülniük. Emellett naponta dolgoztak gyakornokok is az épületben, valamint 2-5 fős állandó személyzetet is foglalkoztattak.

A dolgozók 2018 márciusában jöttek rá, hogy az érc sugárzást bocsát ki, mégpedig úgy, hogy egyikük gyermeke egy Geiger-számlálót vitt be a múzeumba, ami természetesen azonnal bejelzett. Az alkalmazottak úgy próbálták helyben, azonnal megoldani a helyzetet, hogy az épület másik részébe vitték a vödröket.

Júniusban aztán a park egyik biztonsági munkatársa tudomást szerzett az egészről, és jelezte a történetet a megfelelő hatóságoknak, akik kijöttek, és eltávolították az uránt. A biztonsági dolgozó becslése szerint a felnőttek a biztonságos sugárzásmennyiség négyszázszorosát kaphatták. A gyerekek esetében érdemes még egy nullát hozzátenni ehhez a számhoz. Az ügyben jelenleg is folyik a vizsgálat.

4. A Rolls-Royce haditengerészeti osztálya „elveszített” pár radioaktív szerszámot

A Rolls-Royce a luxusautó-gyártás mellett igen jövedelmező melléküzletágként az atomtengeralattjárók építésébe is belevágott.

A cég radiográfusai csavarnyi méretű itterbium-169-darabkákat használnak, hogy teszteljék a hegesztések minőségét a tengeralattjárókon. Egyik nap viszont elgurult az egyik ilyen tesztminta, és beesett egy befejezetlen tengeralattjáróba. Ez önmagában még nem lenne akkora gond, csakhogy órákon át senki nem vette észre az esetet.

Végül három hegesztő szúrta ki a itterbiumdarabkát, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, körbeadogatták egymás között, hogy vajon mi lehet az. Végül a következő műszakra érkező radiográfusnak tűnt fel, hogy a sugárzásmérője ott is bejelez, ahol nagyon nem kéne.

Szerencsére nem sérült meg senki, de több munkást is magas szintű gammasugárzás ért. A felügyelők szerint az eset miatt a dolgozókban „nagyon, nagyon kis mértékben nőtt meg a rák kialakulásának kockázata”.

3. Az Idaho State University egy piszkos bombára elegendő plutóniumot kevert el

Az egyetem kutatási célokból tart némi plutóniumot a campusán. A Nukleáris Szabályozási Bizottság szerint az intézménynek 14 plutóniummintája volt, de ebből jelenleg csak 13 helye ismert.

Az egyetem által használt minták mindössze egy grammot nyomnak, és hermetikusan lezárt tárolóban helyezték el őket. A gond csak az, hogy az eltűnt darab 2003 óta szivárgott, így az egyetem eltávolította a többi mellől, és „vissza akarta adni” az Idahói Nemzeti Laboratóriumnak. Csakhogy erre sosem került sor.

Jó hír, hogy a plutóniumminta nem elég nagy egy nukleáris fegyver elkészítéséhez, de piszkos bombát elvileg lehetne belőle csinálni. A Nukleáris Szabályozási Bizottság 8,500 dollárra büntette az egyetemet az anyag elvesztése miatt, ami finoman szólva sem tűnik hatalmas összegnek.

2. Néhány amerikai kórház megkérdőjelezhető biztonsági intézkedések mellett tárolta a radioaktív felszerelését

Az ember nem is gondolná, mennyi kórházi felszerelésben van radioaktív alkatrész. A szeptember 11-i terrortámadások után a Nukleáris Szabályozási Bizottság rájött, hogy nem lenne rossz, ha az emberek nehezebben juthatnának mindenféle izotóphoz az egészségügyi intézményekben, így tíz évet és mintegy 96 millió dollárt áldoztak a biztonság megerősítésére. Az amerikai Kormányzati Elszámoltatási Hivatal viszont 2012-ben elhatározta, megnézi, hogy működnek ezek az új gyakorlatok a valóságban.

A felügyelők rájöttek, hogy az egyik kórházban belépőkódos ajtó mögött tárolták a potenciálisan halálos mennyiségű cézium-137-et, a zár kódja pedig az ajtóra volt írva. Egy másik kórházban találtak egy 2000 Ci (Curie, a radioaktivitás nem SI-mértékegysége) cézium-13-at tartalmazó gépet, mely egy rakodási területre néző, lezáratlan ablak mellett kapott helyet. És itt nincs vége: egy harmadik intézményben azt próbálták megvizsgálni, hány alkalmazottnak van felügyelet nélküli hozzáférése a helyben lévő radioaktív anyagokhoz. A pontos számot nem sikerült kideríteniük, de becslések szerint nagyjából 500 körül lehetett.

1. Az USA történetének egyik legköltségesebb nukleáris balesete azért történt, mert valaki rossz macskaalmot vett

A macskaalmot eredeti funkciója mellett elég sok dologra lehet felhasználni, például az olajfoltok is eltüntethetők vele, de az elázott mobilon is tud segíteni. Fontos eszköze a nukleáris hulladék kezelésének is, mivel nem válogatós, és mindent felszív, ami csak az útjába kerül. Az atomhulladék szempontjából viszont korántsem mindegy, milyen macskaalmot használunk.

Akárki is felelt az új-mexikói Hulladékelkülönítő Kísérleti Üzem almának megvásárlásáért még 2014-ben, valószínűleg eléggé félreértette az egész folyamatot. Azért vetnek be macskaalmot a nukleáris szemét ellen, mert a nagy része agyagból áll, ami szervetlen anyag.

Az üzemnek viszont sikerült egy sWheat Scoop nevű márka macskaalmába csomagolni a hulladékot. Ez egy környezetbarát termék, ami búzából, és nem pedig agyagból készült, tehát szerves. A két anyag együtt hőtágulást indított be a hordóban, amelyben tárolták, és az egész felrobbant.

Szerencsére senki nem halt meg a balesetben, de 21 munkás sugárzással „szennyeződött”, és az üzemnek teljesen le kellett állnia. Csak egyetlen hordó robbant fel, de további 500-ba tettek még a feladatra alkalmatlan macskaalomból. Ezeket a hordókat egy nagyobb, lezárt tárolóban helyezték el, a Fehér Ház pedig összesen 243 millió dollárt költött a munkálatokra.

Forrás: Cracked

[related-post post_id="4162895"]

[related-post post_id="4162523"]