Előrehozott parlamenti választást tartanak Koszovóban

A Koszovóban vasárnapra tervezett előrehozott választásra azért van szükség, mert Ramush Haradinaj miniszterelnök július közepén lemondott, ugyanis a koszovói háborús bűnöket vizsgáló hágai székhelyű különleges bíróság gyanúsítottként idézte be. A kormányfő azzal indokolta lemondását, hogy nem akart miniszterelnökként a bíróság elé állni. Első meghallgatásán megtagadta a válaszadást.

A három legnagyobb párt, a korábban Hashim Thaci államfő, most pedig Kadri Veseli házelnök által vezetett Koszovói Demokrata Párt (PDK), az Isa Mustafa volt miniszterelnök vezette Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), valamint az Albin Kurti irányította Önrendelkezés (Vetevendosje) önállóan indul, míg Ramush Haradinaj távozó kormányfő pártja, a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Behgjet Pacolli külügyminiszter vezette Szövetség az Új Koszovóért (AKR) inkább több pártot is maga köré gyűjtött, hogy együtt méressék meg magukat a választáson.

Először fordul elő, hogy egy győzelemre esélyes listát nő vezet, így az is könnyen előfordulhat, hogy Koszovónak – történetében először – női miniszterelnöke lesz Vjosa Osmani személyében, akit az LDK indított a választáson.

Az előzetes felmérések szerint egyik pártnak vagy koalíciónak sem sikerül majd megszereznie a kormányalakításhoz szükséges többséget, így hosszas koalíciós tárgyalásokra lehet számítani. Egyelőre nem lehet tudni, milyen politikai szövetségek születhetnek, de mindegyik párt kizárta a koalíciót a PDK-val, ugyanis a korábbi években már volt példa arra, hogy közös kormányt alakítottak a Hashim Thaci nevével fémjelzett párttal, és csalódtak benne.

Koszovó legnagyobb gondjai között kiemelt helyen szerepel a magas munkanélküliségi arány, a korrupció és az ország rendezetlen státusa, illetve a megoldatlan viszony a szomszédos Szerbiával.

A választópolgárok 7 és 19 óra között adhatják le voksaikat. A koszovói alkotmány értelmében száz képviselői hely az albánoknak jár, míg 10-10 garantált mandátumot kapnak a szerbek és a többi nemzeti kisebbség tagjai.

A választási bizottság adatai szerint 1,9 millió koszovói állampolgár élhet választási jogával vasárnap. Ez azért is érdekes, mert az ország lakosságát a statisztikai hivatal 1,8 millióra becsüli, emellett viszont legalább kétszázezer szavazópolgár él külföldön.

Az új kormánytól belföldön és külföldön egyaránt azt várják, hogy újraindítsa Szerbiával a kapcsolatok rendezését célzó tárgyalásokat, amelyek tavaly novemberben álltak le, miután Koszovó százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árukra. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Belgrád csak akkor hajlandó folytatni a 2013-ban megkezdett tárgyalásokat, ha Pristina eltörli a százszázalékos vámot, a koszovói kormány viszont korábban úgy foglalt állást, hogy a vám mindaddig marad, amíg Szerbia el nem ismeri Koszovó függetlenségét. Ramush Haradinaj bejelentette, hogy ha ismét ő nyeri a választást, esze ágában sem lesz eltörölni a vámot, míg Hashim Thaci elnök többször is kijelentette: a választások után bizonyosan eltörlik a vámot. Behgjet Pacolli külügyminiszter is arról beszélt a napokban, hogy ha nem Ramush Haradinaj nyeri a választást, akkor biztosan eltörlik a vámot, az új kormánynak ugyanis a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezése lesz a célja.