Majdnem forradalom lett az őszödi beszédből

A hangfelvétel nyilvánosságra kerülése heteken át tartó tüntetéshullámot indított el. Az azóta eltelt évek során egyre több jel mutat arra, hogy a beszédet Gyurcsány Ferenc tudtával és közreműködésével szivárogtathatták ki azért, hogy eltereljék a figyelmet a megszorításokról – számolt be a Magyar Nemzet.

A szocialisták 2006-os tavaszi választási győzelmüket követően, május ­26-án Balatonőszödön sereglettek össze kihelyezett frakcióülésre.

Gyurcsány Ferenc a kormányüdülőben mondta el hírhedt beszédét, melyben feltárta az ország tragikus állapotát és azt a hazugsághalmazt, amely az MSZP–SZDSZ választási győzelméhez vezetett.

Gyurcsány két nappal a kihelyezett frakcióülés után állt a nyilvánosság elé részletes politikai programjával, amely tartalmilag egyáltalán nem emlékeztetett a kampányban elmondottakra. A hazugságbeszédről ezek után hónapokig nem beszélt egyetlen MSZP-frakciótag sem.

Máig ismeretlen személy vagy személyek juttatták el a Magyar Rádiónak az őszödi hazugságbeszéd 25 perces hangfelvételét szeptember 17-én. A hazánkat morális válságba taszító hazugságbeszéd hatására még aznap országszerte tüntetések kezdődtek, amelyen a résztvevők a miniszterelnök azonnali lemondását követelték. Szeptember 18-án este is az Országház előtt, a Kossuth téren gyülekeztek a szocialista kormányfő távozását követelő tüntetők, akik átvonultak az akkori tévé- és MSZP-székház környékére, előbbi épületbe futballhuligánoknak kinéző, a Kossuth téri megmozduláson még nem is jelen lévő alakok be is jutottak.

Az ostromban a szakszerűtlenül felkészített és a megfelelő védőfelszereléssel el nem látott egyenruhások közül több mint százan megsérültek,

de a tüntetők közül is nagyjából ötven fő szenvedett sérülést. Az ügy külön érdekessége, hogy a televízió ostromát maga az MTV egyáltalán nem közvetítette, az eseményekről egyedül a Hír TV tudósított élőben – emlékeztet a Magyar Nemzet.

Az előző napi események miatt Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter szeptember 19-én beadta lemondását, amelyet azonban Gyurcsány Ferenc nem fogadott el. A tüntetők a Köztársaság térre és a Magyar Rádió épületéhez vonultak,

ahol könnygázt és vízágyút is bevetettek, és összesen 197 embert vettek őrizetbe.

A következő napokban is tízezrek tüntettek Gyurcsány lemondásáért, és rendszeressé váltak az összecsapások a demonstrálók és a rendőrök között, akik addig példátlan brutalitással léptek fel mindenki ellen, akit az utcán értek.

Mivel az utcai demonstrációk során nem sikerült a regnáló hatalmat megdönteni, az emberek az október 1-jén megtartott önkormányzati választásokon fejthették ki véleményüket. A választások az ellenzéki pártok, elsősorban a Fidesz földcsuszamlásszerű győzelmét hozták. A voksolás jelentősen átrendezte az erőviszonyokat a fővárosi és a megyei közgyűlésekben. Az ellenzéki pártok a szavazatok 52,6 százalékát szerezték meg, szemben a kormánypártok 37,7 százalékos eredményével.

A hatalom közben revansra készült. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének ötvenedik évfordulóján, 2006. október ­23-án

az Astoriánál ünneplő békés fideszesek közé máig nem teljesen tisztázott körülmények közt lovas rendőrök vágtattak, és az azonosító nélküli rendőrök válogatás nélkül verték az ünneplőket, illetve eresztettek rájuk könnygázt.

A rendőrök olyan gumilövedékeket használtak, amelyek nem voltak rendszeresítve, és amelyekkel súlyos, maradandó fogyatékosságot okoztak.

A zavargásoknak 167 sérültje volt, 33-an szorultak kórházi kezelésre, a tüntetés két résztvevője fél szemére megvakult. ­Hiába éltek több százan is panasszal bántalmazásuk miatt az ügyészségen, mivel a sisakban, maszkban, azonosítószám nélkül oszlató rendőröket – néhány kivétellel – nem lehetett azonosítani, így csupán hat rendőr ellen emeltek vádat.

Az események után fél évtizeddel, 2011 nyarán Gyurcsány – aki egy évvel a kétharmados választási bukás előtt átadta a kormánykereket bizalmasának, Bajnai Gordonnak – azt mondta, gyanítja, kik szivárogtatták ki az őszödi beszédet, neveket azonban nem mondott. Leírta azokat, és egy zárt borítékban átadta Mesterházy Attila akkori pártelnöknek. Az MSZP vezére újságírók előtt, olvasatlanul semmisítette meg a zárt borítékot.

A Magyar Nemzet 2014-ben írta meg, hogy

Gyurcsány tudtával és közreműködésével szivárogtatták ki 2006 szep­temberében az őszödi beszédet, hogy eltereljék a figyelmet a megszorításokról.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal honlapján hozzáférhető két, az ügyben korábban készült titkos, anonimizált jelentés. Az egyik a Gyümölcskert fedőnevű művelet összefoglaló jelentése. A 2007. május 21-i jelentés szerint a nyilvánosságra hozott kalózfelvétel nem másolata az MSZP részére készült felvételnek. Nem készülhetett titkosszolgálati eszközökkel, azaz sem az épületből, sem kívülről nem hallgathatták le a beszédet.

A felvétel kiszivárogtatóját, megrendelőjét azonban nem tudták azonosítani. A másik dokumentum a Gerilla fedőnevű művelet lezárásáról készült jelentés, amely a titkosszolgálatnál Guevara fedőnéven nyilvántartott Rózsa-Flores Eduardo tevékenységét és az őszödi beszéd kiszivárogtatásában játszott szerepét dolgozta fel. A Guevara nevű célszemély – akit 2009 áprilisában Bolíviában gyilkoltak meg, mivel állítólag társaival merényletre készül Evo Morales elnök ellen – elmondása szerint „az őszödi miniszterelnöki beszéd kiszivárogtatója egy MSZP-s politikus, aki a miniszterelnökkel és a frakcióval egyeztetve szervezte meg az inkriminátum – azaz a beszéd hanganyagának – nyilvánosságra hozatalát”. […] „Guevara elmondása szerint a beszéd kiszivárogtatására azért volt szükség, hogy időt nyerjenek, továbbá valamilyen módon eltereljék a figyelmet a költségvetési vitákról, illetve rávilágítson az ország rettentően rossz gazdasági helyzetére”.

Bűncselekmény gyanúját is felvethette az őszödi beszéd ifjabb Lomnici Zoltán szerint. Az alkotmányjogász a Magyat Nemzet megkeresésére közölte, Gyurcsány a beszédében elismerte, hogy „trükkök százaival”, illetve hazugságokkal nyert 2006-ban.

„Az alig másfél évtizedes, törékeny magyar demokrácia súlyos kihívás elé került az őszödi beszéd kiszivárgását követően. A demokrácia erejét igazából az a népi ellenállás, tiltakozás formálta meg és fejezte ki, amely nem akarta megtűrni a hatalmon lévők cinizmusát és kérlelhetetlenül figyelmeztetett. Az erkölcsileg megsemmisült baloldal pártjait saját tetteik rántották olyan politikai következményekbe, amelyek alól hosszú távon nem lehetett kibújni” – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán.

A Századvég Alapítvány jogi szakértője hangsúlyozta, hogy Gyurcsány Ferenc morális értelemben már 2006 őszén megbukott, még ha közjogilag további két és fél esztendőn át a helyén maradt is.

Bár a rendőri fellépés 2006 őszén törvényes volt, ám október 23-án eltúlzott, szükségtelen, aránytalan mértékű volt a kényszerítő eszközök, például a könnygáz, a gumilövedék használata – fogalmazott a Papp Károly akkori Fejér megyei rendőrfőkapitány vezette vizsgálóbizottság.

A szakszerűtlenséget többek között a hiányos biztosítási tervek, a kényszerítő eszközök használata, valamint esetenként éppen a szükséges intézkedések elmaradása miatt állapította meg a véres tömegoszlatásokat vizsgáló testület. A jelentés szerint a gyülekezési jog gyakorlásának védelme azt is magában foglalja, hogy a békésen, jogszerűen demonstrálókat megóvják, elkülönítik a jogsértő személyektől, csoportoktól, ezért sem volt megfelelő október 23-án délután a Fidesz Astoriánál tartott békés nagygyűlésének rendőri biztosítása.

A rendőrök felkészületlenségét, a helyszíni parancsnokok kapkodását az MTV Szabadság téri központjánál történtek bizonyítják. A székház védelmére vidékről Budapestre aznap vezényelt, tapasztalatlan, helyismerettel nem rendelkező, alkalmatlan védőfelszereléssel ellátott, fiatalokból álló egységeket küldtek, akik egyértelmű parancsokat sem kaptak. A rendőri vezetés hibáját bizonyítja, hogy

a Deák téren összegyűlt radikális tüntetőket a rendőrök rátolták az Astoriánál éppen befejeződött Fidesz-tüntetés résztvevőire, majd válogatás nélkül ütöttek-vágtak-lőttek mindenkit. A földön fekvőket, asszonyokat, gyerekeket is.

Végül több mint egy évtizeddel később, 2017 februárjában jogerősen 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélték elöljárói intézkedés elmulasztása miatt az egykori budapesti rendőrfőkapitányt, Gergényi Péter. A tévészékház ostrománál jelen lévő rendőri erők helyszínparancsnokát engedetlenség miatt a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítették, 150 ezer forint bűnügyi költség megfizetése mellett. A többi vádlottat ugyanakkor felmentették. Emlékezetes, Demszky Gábor liberális főpolgármester még 2006-ban Budapestért és Budapest közbiztonságáért emlékéremmel tüntette ki Gergényi Pétert.

Néhai Balsai István miniszterelnöki megbízottként készített 2011-es jelentése szerint terrorcselekmények történtek 2006 őszén Budapesten, és a rendőrség legfelsőbb politikai utasításra cselekedett – írja a Magyar Nemzet.