Szijjártó Péter: elegem van, hogy egyesek bokszzsáknak tekintik Magyarországot

Keményen reagált Szijjártó Péter a Népszava jogállamisággal kapcsolatos kérdésére – írja a Magyar Nemzet.

A miniszter rávilágított, hogy egyes nyugat-európai politikusok Magyarországot bokszzsáknak tekintik, és arra is, hogy az unióban a később csatlakozó közép-európai országokat meghurcolják olyan mondvacsinált indokokkal, amelyek miatt a régi tagállamokat is lehetne kritizálni, de ők kiváltságosak.

A miniszter szerint az Európai Unióban minden tagországra ugyanannak a szabálynak kell érvényesülnie, ezért Magyarország és Lengyelország közös jogi intézetet hoz létre annak érdekében, hogy közösen lépjenek fel a liberális véleményelnyomással szemben (erről bővebben a cikk alján olvashat).

Az Európai Unióban minden tagországra ugyanannak a szabálynak kell érvényesülnie. Ne az legyen, hogy valaki csak azért, mert közép-európai, csak azért, mert patrióta kormánya van, csak azért, mert a migrációt ellenzi, csak azért, mert keresztény alapokon álló politizálást folytat, azért támadják meg.

Elegem van abból, hogy egyes nyugat-európai politikusok bokszzsáknak tekintik Magyarországot… Végre lépjünk már túl azon, hogy csak azért, mert valaki később csatlakozott az Európai Unióhoz, csak azért, mert valaki közép-európai, az ilyen nyugat-európai „jogállamisági” támadásoknak legyen kitéve.

– hangsúlyozta Szijjártó Péter a Népszava kérdésére reagálva.

Patrióta politikánk miatt támad minket a liberális fősodor

Magyarország és barátja, Lengyelország „a liberális ideológiai véleményelnyomással” szembeni együttes fellépés érdekében közös összehasonlító jogi intézetet hoz létre – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, miután fogadta lengyel kollégáját, Zbigniew Raut.

Szijjártó Péter azt mondta: a nemzeti érdeket egyértelműen előtérbe helyező, keresztény alapokon politizáló két patrióta kabinet politikája sokszor megemészthetetlen a „nemzetközi liberális fősodor” számára, amely ezért folyamatosan támadja a két országot.

A közös jogi intézet „a kellő jogi biztonságot, bázist és tudást fogja felhalmozni a liberális ideológiai véleményelnyomással szemben” – emelte ki.

Szijjártó Péter kifejtette: Lengyelország nemcsak Magyarország barátja, hanem bajtársa és legszorosabb szövetségese Európában.

A magyar külpolitika érdekérvényesítő-képessége nagymértékben múlik a V4-ek erején, illetve Magyarország és Lengyelország szövetségének erősségén. Ezért annak fókuszában mindig ott van a magyar-lengyel kapcsolatok és a visegrádi csoport (V4) folyamatos erősítésének szándéka – húzta alá.

Hangsúlyozta: a V4-ek ma a legszorosabb, leghatékonyabb és a legeredményesebb szövetség az Európai Unión belül.

„Az európai jövőről szóló kőkemény vitákat is ezen szolidaritás és együttműködés talaján vívjuk meg” – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter leszögezte: Lengyelország és Magyarország elutasítja az Európai Bizottság (EB) új migrációs paktumát, mivel az egy migrációbarát, a bevándorlást inspiráló dokumentum, amely újabb és újabb migrációs hullámok megindulásának veszélyével fenyeget, valamint – máshogy nevezve, de abban – továbbra is szerepel a kötelező betelepítési kvóta.

„Az továbbra is vörös vonal, számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan” – rögzítette, hozzátéve, hogy a V4-ek továbbra is folytatják a migráció megállítására irányuló sikeres politikájukat.

Kitért arra is, hogy a koronavírus-világjárvány kezelésére a „Visegrádi Koordinációs Központ” felállítását is kezdeményezték Lengyelország vezetésével.

Szijjártó Péter szólt arról is, hogy Varsó és Budapest között létre kell hozni a gyorsvasúti kapcsolatot Szlovákián és Csehországon keresztül.

Az előkészítő tárgyalások már zajlanak, a tervek szerint a felek a beruházás alapjait rögzítő dokumentumot még az idén aláírják – jelezte.

Zbigniew Rau a két ország szoros kapcsolataira utalva példaként említette az idén száz éves varsói csata megnyeréséhez nyújtott magyar segítséget. Mint kiemelte, az idén harminc éves V4-es együttműködés az egyik leghatékonyabb regionális mechanizmus az EU-n belül, gazdaságaik gyorsabban fejlődnek, mint a kontinens nyugati részének országai.

A többi között kitért arra is, hogy a V4-ek egyetértenek Fehéroroszországgal kapcsolatban, és tisztában vannak azzal, hogy az ottani társadalom is szeretné megélni alkotmányos jogait és alakítani a saját jövőjét.