A magyar baloldalnak az Európai Parlamentben a nemzeti érdekeknél fontosabb a saját ideológiája

Az Európai Parlament (EP) központi szerepet tölt be az uniós döntéshozatali mechanizmusban, az európai polgárok mindennapjait befolyásoló rendelkezések megalkotásában. A testületben tevékenykedő magyar képviselők alapvető feladata a nemzeti érdekek artikulálása az európai politikai térben, illetve annak megakadályozása, hogy hazánkra nézve sérelmes döntések szülessenek – olvasható a Századvég elemzésében.

Fontos leszögezni, hogy a pártpolitikai, ideológiai szempontok előtérbe helyezése nem idegen gondolat a baloldal részéről. A Századvég korábbi elemzése az EP-képviselők kapcsolati hálójának, valamint módosító indítványaik tartalmának vizsgálata alapján – rávilágított arra, hogy

a magyar baloldali pártok képviselői az Európai Parlamentben túlnyomórészt a magyar kormányzattal szemben ellenséges partnerekkel működnek együtt,

továbbá a visegrádi országok közül hazánk ellenzéki EP-képviselői dolgoznak leginkább eltérő célokért, mint a kormánypártok. Egyszerűbben fogalmazva a magyar baloldal akár a Magyarországot hevesen támadó, illetve a nemzeti érdekekkel szemben politizáló külföldi partnerekkel is hajlandó együttműködni a kormány hiteltelenítése céljából.

Kérdésként merül fel, hogy a hazai baloldali európai parlamenti képviselők vajon mennyiben képviselik a nemzeti érdeket, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt években többször is előfordult, hogy e politikusok a környező országok választásain a magyar erők helyett saját testvérpártjaik mellett kampányoltak. A Századvég utánajárt annak, hogy a jelenlegi EP-ciklus első felében a magyar balliberális EP-képviselők milyen kapcsolatokat ápoltak más országok politikusaival munkájuk során.

Az elemzés alapján kijelenthető, hogy a hazai európai parlamenti képviselők közül Cseh Katalin rendelkezik a legnagyobb beágyazottsággal

(473 módosítót támogatott és 68 partnerrel működött együtt), a megtett módosító javaslatok száma tekintetében pedig – a kormánypárti Kósa Ádám után – a második legaktívabb magyar politikusnak tekinthető. A momentumos képviselőasszonyra nézve látszólag kedvező mutatók azonban aggályos tényezőkre vezethetők vissza.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy

a Momentum már három alkalommal, a 2019-es román elnökválasztáson, valamint a tavalyi romániai helyhatósági és parlamenti választásokon is – az erdélyi magyar erők helyett – a román testvérpártjuk, a liberális USR PLUS támogatására buzdított.

További érdekesség, hogy a párt európai parlamenti képviselői abban a Renew Europe frakcióban foglalnak helyet, melynek vezetője a szélsőjobboldali múltú, magyarellenes volt román miniszterelnök, Dacian Cioloş. Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy a magyarországi európai parlamenti képviselők közül a legerősebb országokon átívelő támogatói kapcsolatokkal Cseh Katalin rendelkezik, amely viszont annak köszönhető, hogy a Renew Europe román képviselőjével, Ramona Strugariuval rendkívül szoros munkakapcsolatban áll, a román liberális politikus tekinthető Cseh legfőbb partnerének a strasbourgi testületben.

Külön érdekesség, hogy a román EP-képviselők közül a legerősebb országokon átívelő kapcsolatokkal éppen Ramona Strugariu rendelkezik (aki a harmadik legerősebb kapcsolatát Cseh Katalinnal ápolja). Ezen felül Cseh Katalin az első helyen szerepel a „hídszerepet” betöltő magyar EP-képviselők közül Románia irányában (míg az ötödik Spanyolország vonatkozásában, bár ebben a tekintetben megelőzi őt Dobrev Klára és Ujhelyi István). Annak tükrében, hogy a párt a korábbiakban rendszeresen román pártok mellett kampányolt a romániai választások alkalmával, jogosan tehető fel a kérdés, hogy a Momentum európai parlamenti tevékenysége vajon mennyiben irányul a nemzeti érdekek érvényesítésére, és mennyiben ideológiai szempontok realizálására – akár Magyarország kárára.

Ugyancsak elgondolkodtató, hogy az MSZP-s Ujhelyi István tölti be a legerősebb „hídszerepet” a szocialisták EP-frakciójában a liberális Renew Europe pártcsalád irányában, míg az ötödik legerősebb hídnak tekinthető a kommunista pártokat is tömörítő GUE/NGL (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) vonatkozásában. Feltételezhető, hogy a szocialista politikus szoros munkakapcsolata e pártszövetségekkel a magyar kormányzat erőteljesebb támadását célozza. Ezek mellett Ujhelyi a harmadik helyen szerepel a „hídszerepet” betöltő magyar képviselők közül Románia irányában, ám kérdéses, hogy e kapcsolat mennyiben szolgálhatja Magyarország érdekeit.

Megállapítható, hogy a magyar EP-képviselők közül a DK-s Rónai Sándor rendelkezik a második legnagyobb beágyazottsággal, figyelembe véve egyebek mellett a más képviselőkkel ápolt kapcsolatai számát, illetve a kapcsolatok gyakoriságát. Rónai azonban – Cseh Katalin után – a második legerősebb hídszerepet tölti be Románia felé, amely így érdemben hozzájárul beágyazottsága magas fokához. Miután Gyurcsány Ferenc és pártja több alkalommal is politikai hadjáratot indított a határon túli magyarság érdekei ellen, valószínűsíthető, hogy a román EP-képviselőkkel fenntartott munkakapcsolat a magyar nemzeti érdekek zárójelbe tételén alapul. Érdekesség, hogy a szintén DK-s Molnár Csaba a negyedik, míg a momentumos Donáth Anna az ötödik legerősebb „híd” Románia felé.

Fontos kiemelni továbbá, hogy a hazai baloldali európai parlamenti képviselők több alkalommal is a magyar választók akaratával szemben politizáltak.

Többek között 2020 novemberében közös nyilatkozat formájában kampányoltak annak érdekében, hogy az Európai Unió jogállamiságinak álcázott politikai büntetőfeltételekhez kösse a hazánkat megillető uniós forrásokat. Ezt követően decemberben megszavazták azt a jelentést, amely üdvözölte a 2015-ös – az illegális migránsok tagállamok közötti kötelező elosztásáról rendelkező – kvótahatározatot.

Mindezek fényében feltételezhető, hogy – a megbízatásuk lényegéről megfeledkezve – a baloldali európai parlamenti képviselők Magyarország érdekei helyett saját ideológiai célkitűzéseik megvalósítására használják fel mandátumukat, melynek során bizonyos külföldi politikusokban is partnerre leltek. Kérdéses azonban, hogy a magyar választók e stratégiát díjazni fogják-e a soron következő, 2024-es európai parlamenti voksoláson.