Rasszistának találta egy diák, hogy a fehérek nem térnek ki neki a járdán

Egyre jobban terjed a baloldali gondolkodás, aminek az egyik eredményeként az egyetemeken a diákok mindenféle dologra ráhúzzák a rasszizmus vádját. Manapság már olyan ártatlannak tűnő dolgokban is rasszizmus lakozik egyesek szerint, mint például a járdán sétálás vagy állás – írja a V4NA.

Erről a témáról a Northwestern Egyetem lapjában írt egy cikket Kenny Allen. A véleményrovat szerkesztője azt kifogásolta, hogy amikor először sétált a kampuszon, akkor sokszor kellett kikerülgetnie az embereket, akik nem álltak el az útjából. Ez frusztráló volt a fekete bőrű diáknak, ám a helyzetet először csak annak tudta be, hogy egy sokszínű egyetemről van szó, az emberek mindenfelől érkeznek, így biztos eltérő, hogy hogyan viselkednek a köztereken.

As an NU alum, I’m once again embarrassed and ashamed. Sidewalks are racist? When will NU pave over the campus so there are separate sidewalks for each race? I hope you will afford diversity and publish responses to this moron. " target="_blank" rel="noopener noreferrer">@NorthwesternU @thedailynu https://t.co/wUuG37KBXd

— LibertyCentric (@LibertyCentric) " target="_blank" rel="noopener noreferrer">May 7, 2021

Később azonban több másik fekete bőrű társával is beszélt, akik hasonló dolgokat tapasztaltak. Így Kenny Allen arra jutott, hogy

a főleg fehér bőrű emberek által uralt egyetemen nem mennek el a fekete bőrűek útjából az emberek.

Ez pedig egyben azt is jelenti számára, hogy az egyetemen a sokszínűség nem jelenti a befogadást is.

Ezután a cikk szerzője arra is rámutatott, hogy egy amerikai szociológus felállított bizonyos szempontokat, amelyek alapján el lehet dönteni, hogy az adott egyetem rasszista-e. Így például azt lehet megvizsgálni, hogy

melyik csoportok érzik magukat otthon az intézményben és kiknek az értékei, normái érvényesülnek.

Ezekkel kapcsolatban Kenny Allen azt írta, hogy a Northwestern Egyetemen ezekre a kérdésekre a legtöbbször a fehér emberek közössége volt a válasz.

Végül Allen arra jutott a cikkében, hogy az egyetemen uralkodó jelenség eredete egészen a szegregációs törvényekig nyúlik vissza. A Jim Crow-törvényeknek is nevezett szabályok több diszkrimináló kikötést is megszabtak a fekete bőrű emberekre vonatkozóan, így például külön iskolába kellett járniuk, mint a fehéreknek, és nem szavazhattak. A szegregációs szabályok között voltak formálisak és informálisak is. Ez utóbbiak közé tartozott például az, hogy a fekete bőrű embereknek arrébb kellett menniük vagy le kellett lépniük a járdáról, ha fehér emberek jöttek arra. Ezzel is csak azt a nézetet erősítették korábban, hogy a fekete bőrűek alacsonyabb rendűek, mint a fehérek.

Kenny Allen szerint az ilyen informális szabályok a mai napig is élnek, mert a generációk átadták egymásnak. A fehér emberek ahhoz vannak hozzászokva, hogy utat kapnak a közösségi terekben, és így mozognak az egész világban. Azt is írta, hogy

számos fehér ember sétál a kampuszon úgy, hogy nem is tudják, hogy ezzel a bennük lévő fehér felsőbbrendűségnek adnak teret.

Allen szerint a lényeg az, hogy a társadalom minden része a rasszista örökség által formálódott, és a járdák ügye csak egy a sok olyan közül, amelyek azt éreztetik a fekete emberekkel, hogy nem látják őket ott szívesen.

Mint korábban megírtuk,

az utóbbi időben egyre elképesztőbb dolgokra, eseményekre függesztik rá a rasszista jelzőt az amerikai egyetemeken.

A Washingtoni Egyetemnek szintén az egyetemi lapjában jelent meg nemrég egy véleménycikk a rovat szerkesztőjétől. Ebben arról írt a magát többek között queer aktivistaként és őshonosként azonosító diák, hogy milyen felháborító, hogy a fehér bőrű társai elutaztak nyaralni Hawaiira és Mexikóba a tavaszi szünetben.

Egy másik esetnél a Kaliforniai Egyetemen (UCLA) tartottak egy online vitát, amelynek a témája az intézményes rasszizmus volt. Ennek során egy diák azt állította, hogy az automata szappanadagolók rasszisták, mert nem látják a kezét a bőre sötét pigmentjei miatt. Másik társa azzal érvelt, hogy az adagolók azért rasszisták, mert arra kényszerítik a fekete és barna bőrű diákokat, hogy mutassák meg a tenyerüket, az egyetlen világos bőrű részüket. Végül arra a következtetésre jutottak a diákok a vitán, hogy az automata szappanadagolók bizonyítékok a fehér emberek intézményes rasszizmusára.