Az LMBTQ-propaganda célkeresztjébe került a gyermekvédelmi törvény

A gyermekvédelmi népszavazás is téma lett a főleg kiskamaszok által használt közösségi médiában, a TikTokon. Az LMBTQ-közösség – elsősorban magyar – tagjai kommunikációjukban kiszolgáltatott emberként, áldozatként tüntetik fel magukat, a magyar kormányt és a többségi, „nem nyitott, érzéketlen” társadalmat pedig elnyomó hatalomként – írja a Magyar Nemzet.

A nemzetközi LMBTQ-közösség hatásos propagandamunkával igyekszik elterelni a figyelmet a magyar gyermekvédelmi törvény valódi céljáról, a kormány által javasolt gyermekvédelmi népszavazás értelméről.

Emlékezetes, hogy a szombaton megrendezett Budapest Pride-on felszólalt Terry Reintke, az Európai Parlament LMBTQ-frakcióközi csoportjának társelnöke, aki arról beszélt, hogy a törvény elfogadásával a közösségüket érte támadás, ami ellen tiltakozni kell. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni, hogy míg a baloldali kormányok idején kordonok között rendezték a Pride-felvonulásokat, a tüntetők pedig dobálták a vonulókat, a felvonulás most atrocitások és incidensek nélkül zajlott, a résztvevőket semmilyen bántódás nem érte.

Mint azt a Magyar Nemzet korábban megírta, az LMBTQ-propaganda megjelent a TikTokon is, amire azért fontos odafigyelni, mert az alkalmazás eddigi rövid története alatt hihetetlen népszerűségre tett szert. A kínai ByteDance vállalat néhány éve megvásárolta a jól prosperáló Musical.ly alkalmazást, amelyet továbbfejlesztve Kínán kívül TikTok néven dobott piacra 2017-ben. 2019-ben az USA-ban már népszerűbb volt, mint a Facebook és az Instagram együttvéve, egy tavalyi adat szerint pedig a felhasználók 76 százaléka 11 és 18 év közötti. A BeSocial 2021-es mérése szerint a TikToknak Magyarországon kétmillió felhasználója van, és a 14–25 év közöttiek körében a Messenger és az Instagram után a legnépszerűbb.

A siker titka pofonegyszerű. A TikTok egy videómegosztó, ahol mostanáig legfeljebb hatvan másodpercnyi mozgóképes anyagot lehetett megosztani (ezt nemrég kiterjesztették három percre), a videók érdekesebbé tételéhez pedig maga az alkalmazás kínál eszközöket: képi szűrőket, zenéket, vizuális effekteket. Mindez tökéletesen illeszkedik a látványt a betűhöz képest sokkal inkább értékelő fiatalok ízléséhez, bár egyre jobb mókának tekintik a tiktokos önmegvalósítást a felnőtt generáció tagjai is. Nem véletlen, hogy a TikTok egyike volt az idei futball-Európa-bajnokság fő támogatóinak.

Az LMBTQ-propaganda tehát ebben az egyre fontosabbá váló online térben jelenik meg.

A videókat nem szervezetek vagy hivatalos megbízók hozzák létre, hanem az úgynevezett tiktokkerek, akik már magukévá tették a propaganda alapgondolatait.

Mint például az a fiatalember, aki azt énekli, hogy „I am number one közellenség”, majd kijelenti: „Ez a népszavazás csak arról szól, hogy még jobban közellenséggé tegyenek bennünket.” A módszer, amelyet a propagandisták már a gyermekvédelmi törvény elfogadásakor bevetettek, működik: a kisebbségről mindig könnyű elhitetni, hogy kiszolgáltatott, míg egy szervezett hatalomról azt, hogy gonosz – ahogy Karácsony Gergely fogalmaz mostanában a kormánnyal kapcsolatban.

Az LMBTQ-propaganda tetten érhető most már a népszerű streamszolgáltató, a Netflix kínálatában is, és hol máshol, mint a gyerekek számára fenntartott kölcsönzői térben? A Mi, a nép című sorozat négyperces videókban, dalokban fejti ki az amerikai fiatalok számára, hogyan jött létre a demokratikus ország, melyek az alapjogok, miért kell adózni? Ez a profin megszerkesztett állampolgári ismeretek tananyag úgy van összeállítva, hogy az állampolgár fogalmához mindig a szabadság, a változás, az önrendelkezés társuljon, és ezekkel együtt mindig megjelenik a szivárványos zászló is. A sorozathoz magyar nyelvű felirat is készült.