Magyarországnak és az Európai Uniónak növekvő migrációs nyomásra kell felkészülnie

Magyarországnak és az Európai Uniónak növekvő migrációs nyomásra kell felkészülnie – mondta el a Magyar Nemzetnek Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője, aki szerint sajnos ebben az évben már most megjósolhatóan másképp alakul majd minden, mint eddig.

Az elmúlt évek tapasztalata az volt, hogy a tél beálltával csökkent a migrációs nyomás – magyarázta. A rosszabb idő ugyanis kockázatossá teszi a tengeri átkelést, ezt csak kevesen merték megkockáztatni. Ugyanakkor azok, akik délkelet felől érkeznek, sokszor pénz vagy pénzzé tehető vagyon nélkül, a Balkán hegyei között kénytelenek átkelni, és a tél itt is veszélyes.

Ebben az évben azonban – ez már most tapasztalható – nem fog csökkenni a migrációs nyomás, mivel az afganisztáni helyzet egyre kétségbeejtőbb.

A híreket figyelemmel kísérve azt látjuk, hogy legutóbb például a szélsőséges csoportok Kabulban a zöld zónában egy katonai kórházat támadtak meg – fejtette ki Horváth József. – Az ilyen esetek már mindennaposak, érthető, ha a lakosság menekül a fenyegető életkörülmények elől. Romlik az ország gazdasági helyzete is. Összefoglalva: semmi jóra nem lehet számítani, nem valószínű, hogy a helyzet rövid időn belül változna. Aki teheti, útra kel – nyilatkozta az elemző, majd hozzátette: az unióba igyekvők most már nem csak a tengeri és a balkáni útvonalon igyekeznek, hanem a belorusz-lengyel határ felől is megpróbálnak az EU területére jutni. – Ezt a jelenséget nem érdemes együtt emelgetni azzal a migrációval, amit a szíriai vagy az afgán helyzet vált ki – intett a szakértő. – Ezen a területen hibrid hadviselés folyik, repülővel, buszokkal utaztatják a határra az embereket. Az egésznek a célja a belorusz elnök megbuktatása, tehát független az általános helyzettől.

Hat évvel ezelőtt Európa azt tapasztalhatta, hogy a szíriai háború menekültjei közé egyre többen keveredtek olyanok is, akik más országokból érkeztek, sőt, egy idő után valójában már a valódi háborús térségekből érkezettek voltak kisebbségben, szemben a gazdasági menekültekkel. Felmerül a kérdés, mindez megismétlődhet-e most, az afgán helyzet ürügyén. – Ez már folyamatban van – mondta Horváth József. – 2015 után ez a jelenség azért tudott felerősödni, mert a német kancellár bejelentette, hogy be kell fogadni a szíriai menekülteket. Onnantól kezdve minden dokumentumok nélkül érkező ember szír volt, és január 1-jén született. Afgán menekültek nagy számban élnek Iránban és Pakisztánban is, és más országokból is sokan szeretnének új életet a nyugati világban, ők nyilván bármilyen lehetőséget megragadnak. Erre pedig nem kell sokat várniuk, Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa nemrég beszédet mondott az Európai Migrációs Fórumon, amiből kiderült, Brüsszel továbbra is a migránsok betelepítésében gondolkodik.

Megint az történik, hogy tagországok véleményét figyelmen kívül hagyva hoznak döntéseket. Johansson bejelentése gyakorlatilag olyan, mintha aláírt volna egy meghívólevelet.

Az Európából érkező hírek alátámasztják a biztonságpolitikai szakértő szavait. A holland bevándorlási hivatal például úgy tájékoztatott, hogy az idei harmadik negyedévben meredeken emelkedett, a 2015-ös menekültválság óta a legjelentősebb mértékben nőtt a Hollandiában beadott menedékkérelmek száma. Az adatok szerint augusztus óta több mint 8800-an – tehát a második negyedévnél két és félszer többen – kérvényezték a menedékjogot. Az érkezők zöme szíriai, afgán és török állampolgár. Emellett hét százalékkal emelkedett, 2700-ra nőtt a családegyesítésre irányuló beadványok száma is. A Dutchnews holland hírportál azt írta, hogy a menekültek számának növekedése komoly problémákat okoz az ország menekültközpontjaiban.