Felkészültek

2022.02.03. 16:10

A Kúria készen áll az április 3-ára kitűzött országgyűlési választásra és népszavazásra

Címkék#kúria

Kiépült a folyamatos együttműködés, az állandó ügyeleti kapcsolat, gondoskodtak arról, hogy az informatikai rendszereket megvédjék az esetleges támadásoktól.

A Kúria készen áll az április 3-ára kitűzött országgyűlési választásra és népszavazásra - jelentette ki a legfelsőbb bírói testület elnöke csütörtökön Budapesten.

Varga Zs. András a sajtótájékoztatón leszögezte: a választási bíráskodás fóruma - elenyésző kivételekkel - a Kúria, túlnyomórészt itt bírálják el a választási bizottságok határozatai ellen benyújtott jogorvoslatokat.

Elmondta: a Kúria más, mint a többi bíróság, a maga szintjén egyedüli. Egységes, kiszámítható joggyakorlatot kell folytatnia. Továbbá nem az elnöknek van Kúriája, hanem a Kúriának elnöke, ezért az elnök a bírótársai, illetve a bírói testületek véleményét kikérve hozza meg döntéseit.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a Kúria választási ügyekben eljáró közigazgatási kollégiumának minden tanácsa egyenlő arányban vesz részt ebben a munkában, és az egyes választási ügyek kiosztása automatikusan történik.

Patyi András, a Kúria elnökhelyettese közölte: a felkészülés ezúttal annyiban más, hogy a választással egyidőben népszavazás is lesz, továbbá Covid-járvány van. A Kúriának tömeges jogorvoslati kérelmek szoros határidőn belüli, gyors és hatékony feldolgozására kell készülnie. Az erre való szisztematikus felkészítés szeptember óta zajlik. Ennek érdekében felvették a kapcsolatot az Országos Bírósági Hivatallal, a Nemzeti Választási Bizottsággal és az Alkotmánybírósággal. Kiépült a folyamatos együttműködés, az állandó ügyeleti kapcsolat, gondoskodtak arról, hogy az informatikai rendszereket megvédjék az esetleges támadásoktól - sorolta.

Az elnökhelyettes leszögezte, hogy a jogszabályi környezet nem változott lényegesen. A Kúria az ország választási bírósága, döntései ellen az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Továbbra is szoros határidőkkel dolgoznak, ami a közzétételi kötelezettségre is vonatkozik: a Kúriának a választási döntéseit még aznap a honlapján nyilvánosságra kell hoznia - jelezte.

Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási kollégiumának vezetője is azt emelte ki, hogy kevés az újdonság, nem változtak a választási bíráskodás jogi keretei. A választási bíráskodás Magyarországon hagyományosan a közigazgatási bíráskodás része, alapvetően a választási eljárásról szóló törvény határozza meg, háttérjogszabálya a közigazgatási perrendtartás. Választási ügyekben a közigazgatási kollégium 14 - egyenként háromtagú - bírói tanácsa jár el, az ügyeket évtizedek óta automatikusan osztják ki az egyes tanácsokhoz - tette hozzá.

Kalas Tibor elmondta: a bírósági eljárásban nagy jelentősége van annak, hogy a jogorvoslattal élők megfelelően igazolják érintettségüket. A választási bizottságok határozatai elleni jogorvoslatokat a bizottságokhoz kell benyújtani, azok terjesztik fel a beadványokat a Kúriához. A választási bíráskodás úgynevezett sommás eljárásban történik, azaz ott már külön bizonyításra nincs lehetőség. A jellemző jogviták közé tartozik például az egyes szavazatok érvényességének kérdése - ismertette.

A kollégiumvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a médiaszolgáltatók felelősségét vitató ügyekben a Kúria érdemi nyilatkozattétel céljából rövid határidővel megkeresheti az érintett szolgáltatót. A kampányban részt vevő médiaszolgáltatóknak célszerű erre megfelelő elérhetőséget biztosítaniuk, mert az eljárások rövid határideje miatt ezekben az ügyekben utólagos kimentésre nincs lehetőség - hívta fel a figyelmet.

Borítókép: A legfelsőbb bírói testület teljes ülése a Néprajzi Múzeum dísztermében 2017. január 30-án.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában