Rendkívüli ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ukrán válságról

A találkozót Ukrajna, az Egyesült Államok, Mexikó és öt európai ország kérésére hívták össze. A tanács soros elnöki tisztét jelenleg Oroszország tölti be. Sajtóinformációk szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy az ülés nyílt vagy zárt.

Szerhij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete orosz kollégájának küldött levelében azt írta, Kijev azért kéri a sürgős találkozót, mert Putyin tettei sértik Ukrajna szuverenitását és területi integritását, az ENSZ Alapokmányát és az ENSZ Közgyűlésének 2014-es határozatát.

– A Biztonsági Tanácsnak követelnie kell Oroszországtól, hogy tartsa tiszteletben Ukrajna, az ENSZ tagállamának szuverenitását és területi integritását – mondta hétfőn Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. A diplomata szerint Moszkva mai lépése a minszki megállapodások teljes elutasítását jelenti. Szakértők szerint 

biztosra vehető, hogy a Biztonsági Tanács nem tesz semmilyen lépést és nem ad ki nyilatkozatot, miután Oroszország vétójoggal rendelkezik.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter újabb közleményében megerősítette, hogy az amerikai nagykövetség jelenleg a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) városában szolgálatot teljesítő munkatársai biztonsági okok miatt Lengyelországban töltik az éjszakát.

– A munkatársaink rendszeresen visszatérnek, hogy folytassák diplomáciai munkájukat Ukrajnában, és sürgősségi konzuli szolgáltatásokat nyújtsanak – fogalmazott Blinken.

A külügyminiszter ismét felhívta a figyelmet, hogy az amerikai állampolgároknak azonnal el kellene hagyniuk Ukrajnát.

– A biztonsági helyzet Ukrajnában továbbra is kiszámíthatatlan, és rövid időn belül romolhat – tette hozzá. A politikus szerint elképzelhető, hogy egy esetleges orosz katonai művelet miatt korlátozni fogják a kereskedelmi légi közlekedést.

Az ENSZ BT tagjainak egy része elítélte Oroszország döntését

Az ülésen az amerikai Rosemary DiCarlo főtitkárhelyettes az ukrán területi integritás és szuverenitás megsértésének nevezte, hogy Oroszország elismerte a kelet-ukrajnai szeparatista területeket. 

– A következő órák és napok kritikusak lesznek. Egy nagyobb konfliktus kockázata valós, és mindenáron el kell kerülni –  fejtette ki a Nyugat kérésére szervezett találkozón.

Az Egyesült Államokat képviselő Linda Thomas-Greenfield ENSZ-nagykövet képtelenségnek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin elnök békefenntartó erőként nevezte meg az orosz hadsereget, ezzel indokolja a kelet-ukrajnai szakadár területekre való esetleges bevonulást. 

– Tudjuk, hogy valójában milyenek 

– mondta az amerikai diplomata.

Szerinte ez a lépés és Putyin korábbi bejelentése, miszerint Oroszország független államként ismeri el a szakadár területeket, szintén provokálatlan támadás Ukrajna szuverenitása és területi integritása ellen. Tetteivel Putyin foszlányokra tépte a minszki megállapodást – mondta. Úgy vélekedett: Putyin választás elé állította a világot, és az ezt nem nézheti el, mert a történelem azt mutatja, hogy az ilyen ellenségeskedésekkel szemben az elfordulás sokkal költségesebb út lesz.

– Továbbra is nyitottak vagyunk a diplomáciára, a diplomáciai megoldásra. Nem áll szándékunkban azonban megengedni egy vérfürdőt a Donyeck-medencében 

– vágott vissza Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete.

A diplomata azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és nyugati szövetségeseit, hogy Ukrajnát fegyveres provokációra buzdítják. Hozzátette, 

Ukrajna 120 ezer fős katonai kontingenst összpontosított az oroszbarát szakadárokkal keletre húzódó kontaktvonal mentén, 

és felforgató csoportok hatoltak be vagy megpróbáltak behatolni a Donyeck-medencébe, hogy megtámadják a kritikus infrastruktúrát. Sürgette az Egyesült Államokat és más nyugati nemzeteket, hogy ne rontsák tovább a helyzetet.

– Ukrajna nemzetközileg elismert határai változatlanok maradnak, függetlenül Oroszország kijelentéseitől és intézkedéseitől – ezt már Szerhij Kiszlicja ukrán ENSZ-nagykövet mondta. Hangoztatta: 

Ukrajna felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza az ukrajnai szakadár területek elismeréséről szóló döntését, térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és hajtsa végre megszálló csapatainak azonnali és ellenőrizhető kivonását.

A feszült, kétórás találkozó végén az ukrán diplomata azt is mondta, hogy 

az ENSZ beteg (...) a Kreml által terjesztett vírustól.

Rámutatott arra is, hogy a Luhanszk és Donyeck elismeréséről szóló hétfői moszkvai döntés hasonlóságot mutat Oroszország 2008-as intézkedéseivel, amikor Dél-Oszétia és Abházia régiója elszakadt Grúziától. A grúziai háborút követően Oroszország 2008-ban ismerte el az említett régiókat független államként. Ez lehetővé tette Moszkva számára, hogy több ezer katonát állomásoztasson ott.

– Ma a Kreml szóról szóra bemásolta Grúzia 2008-as rendeletét – mondta a nagykövet, miközben egy kinyomtatott dokumentumot tartott a magasba. 

– Semmi kreativitás – tette hozzá. 

A Kreml másológépe nagyon jól működik.

Az ülésen a Biztonsági Tanács több más tagja is elítélte Oroszország fellépését. Írország nagykövete, Geraldine Byrne Nason élesen bírálta Moszkvát. 

– Oroszország egyoldalú lépései csak fokozzák a feszültséget – mondta.

Franciaország számára Oroszország a halogatás és a konfrontáció útját választotta – panaszolta Nicolas de Riviére francia nagykövet. 

A brit nagykövet, Barbara Woodward azt követelte, hogy Oroszország vonuljon vissza.

Indiai kollégája, T.S. Tirumurti mély aggodalmának adott hangot, és önmérsékletre szólított fel minden oldalt, Brazília képviselője pedig azonnali tűzszünetre szólított fel Kelet-Ukrajnában.

Az állandó BT-tag Kína sem ítélte el kifejezetten Oroszországot. 

– Minden országnak békés eszközökkel kell megoldania a nemzetközi vitákat az ENSZ Alapokmányának céljaival és elveivel összhangban – mondta Csang Csu nagykövet, és felszólította a feleket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet. Egyben felszólította az ukrajnai vitában érintett kulcsfontosságú feleket, hogy folytassák a párbeszédet és a konzultációt, és keressenek ésszerű megoldásokat.

Borítókép: Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése a világszervezet New York-i székházában 2022. február 17-én / MTI / EPA / Justin Lane