2023.03.30. 06:00
Zelenszkij az osztrák parlamentben szólalt fel
400. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner híreiből válogatunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök virtuális felszólalását hallgatják képviselők az osztrák parlament alsóháza, a Nemzeti Tanács ülésén Bécsben 2023. március 30-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Christian Bruna
Vlagyimir Putyin elrendelte a tavaszi sorozást
A tavaszi katonai sorozásról szóló rendeletet írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnök. A dokumentumot csütörtökön tették közzé.
A rendelet értelmében a sorozás 2023. április 1-től július 15-ig tart, és 147 ezer emberre vonatkozik.
A katonai szolgálatra történő behívó a 18 és 27 év közötti orosz állampolgárokra vonatkozik.
A dokumentum rendelkezik azoknak a katonáknak, matrózoknak, altiszteknek a katonai szolgálat alóli felmentéséről is, akiknek letelt a szolgálati ideje. A sorozásért az orosz kormány, a regionális hatóságok és a sorozóbizottságok felelősek.
Jelenleg folyik a vita a dumában a sürgős katonai szolgálat alsó korhatárának 21, a felsőnek pedig 30 évre történő fokozatos felemeléséről szóló törvényjavaslatról. Andrej Kartapolov, a parlament alsóháza védelmi bizottságának elnöke közölte, hogy az idei tavaszi és őszi behívókat még a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően küldik ki.
2022 őszén 120 ezer embert hívtak be katonai szolgálatra, tavaly tavasszal pedig 134 500-at.
Fehér Ház: Jogtalan az amerikai újságíró oroszországi őrizetbe vétele
A Fehér Ház jogtalannak tartja az amerikai újságíró letartóztatását Oroszországban, a kémkedés vádját pedig "nevetségesnek" - közölte az elnöki hivatal szóvivője csütörtökön.
Karine Jean-Pierre a Fehér Ház tájékoztatóján kijelentette, hogy
az Egyesült Államok a lehető leghatározottabban elítéli a letartóztatást, és elfogadhatatlannak tartja amerikai állampolgárok célbavételét az orosz kormány részéről.
Mint mondta, kapcsolatban vannak a férfi családjával és munkaadójával, a The Wall Street Journallel.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem tud mást tenni, mint hogy az amerikai emberek biztonsága érdekében lebeszélje őket az utazásról Oroszországba.
Előzőleg a külügyminisztérium közleményben tudatta, hogy az Egyesült Államok a konzuli szolgálatán keresztül minden lehetséges támogatást megad a letartóztatott amerikai újságíró számára.
Horvátország helikoptereket küld Ukrajnának
Horvátország tizenkét Mi-8 és két Mi-8T típusú szovjet-orosz gyártmányú közepes szállító helikoptert küld Ukrajnának
- ezt Mario Banozic védelmi miniszter erősítette meg csütörtökön, a kormányülést követő sajtótájékoztatón.
A tárcavezető egy nappal korábban Odesszába utazott, ahol Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel tárgyalt.
A horvát kormány titkosított minden információt, amely az Ukrajnának szánt katonai segítségre vonatkozik. Ezért most először erősítették meg hivatalosan a döntést. Andrej Plenkovic horvát kormányfő mindazonáltal már novemberben bejelentette, hogy helikoptereket adományoznak Kijevnek.
A most szóban forgó eszközöket nem számítva Horvátország jelenleg tíz Mi-171Sh szovjet tervezésű orosz katonai szállító helikopterrel és négy amerikai Sikorsky UH-60 Black Hawk típusú harci helikopterrel rendelkezik.
A Jutarnji List című horvát napilap korábban arról írt:
a zágrábi kormány eddig 160 millió eurót (60,7 milliárd forint) támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára, ebből 123 millió eurót katonai célokra. Horvátország gépkarabélyokat, lőszereket, aknavetőket és páncéltörőket küldött már Ukrajnába.
A kormány csütörtökön arról is döntött, hogy Zágráb félmillió euróval járul hozzá az új átfogó NATO-segélycsomaghoz, amely védekezés céljára szánt, halált nem okozó eszközökkel támogatja Ukrajnát.
Plenkovic azt is bejelentette: megállapodást írtak alá az Egyesült Államokkal, amely szerint Washington 140 millió dollár (48,7 milliárd forint) értékben támogatja Horvátországot a külföldi fegyveres erők finanszírozási programján keresztül. Az összeg egy részét további Black Hawk helikopterek vásárlására fordítják - tette hozzá.
"Folytatjuk együttműködésünket az Egyesült Államokkal" - mondta, hozzátéve, hogy Horvátország eddig már 800 millió dollárt kapott a programon keresztül.
A Kreml elítélte a kijevi szerzetesek elleni nyomásgyakorlást
Oroszország határozottan elítéli a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostor szerzeteseinek kilakoltatását, valamint az ukrán hatóságoknak a papok és az Orosz Ortodox Egyház elleni nyomásgyakorlását - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.
Határozottan elítéljük ezeket az akciókat. Elítéljük azt a nyomásgyakorlást, amelyet a papok és az Orosz Ortodox Egyház ellen fejtenek ki
- mondta.
Peszkov szerint a kolostor papjainak Oroszországba való evakuálásáról nekik maguknak kell dönteniük, de az Oroszország nem marad közömbös a sorsuk iránt.
Az Orosz Ortodox Egyház által történelminek tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) szerzeteseinek az ukrán kormánynak a bérleti szerződés megsértésre hivatkozó ultimátuma értelmében szerda éjfélig el kellett volna hagyniuk a Pecserszka Lavra épületeit. Ha az áthidalónak szánt hivatalos ajánlatnak eleget téve átpártoltak volna a rivális, a kijevi vezetés támogatásával létrehozott Ukrajnai Ortodox Egyházhoz (PCU), maradhattak volna. Az UPC a Kijev által felajánlott mindkét lehetőséget elutasította, és a bíróságon támadta meg a kilakoltatást.
Nyikolaj Balasov, Kirill orosz pátriárka tanácsadója csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a kijevi kolostornál rabszállító autók jelentek meg. Korábban ismertté vált, hogy csütörtök délelőtt a hívek nem engedték be az épületegyüttesbe az annak átadásához szükséges vagyonleltárt kezelő állami bizottság tagjait.
Ukrajnában alapvetően két ortodox egyház rivalizál egymással: a kijevi vezetés által oroszbarátnak bélyegzett, Moszkva által pedig történelminek és kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC), amely zsinatjának 2022. május 27-i határozatával kilépett a moszkvai patriarkátus fennhatósága alól, valamint az ukrán kormány által támogatott Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU), amely Konstantinápolytól 2019-ben kapott autokefáliát (önállóságot).
Annak dacára, hogy az UPC - a háború előtt legnépesebb ukrajnai ortodox felekezet - hivatalosan elfordult a moszkvai patriarkátustól Oroszország Ukrajnában indított háborúja miatt, az ukrán kormány megvonja tőle a szovjet időkben államosított kijevi barlangkolostor bérleti jogát. Március 10-én felszólították szerzeteseit, hogy március 29-ig hagyják el a keleti szláv kereszténység legfontosabb központjának tekintett, a 11. században alapított Pecserszka Lavrát, amely a történelmi Rusz egyik első, Ukrajnának pedig a legrégebbi kolostora.
Az oroszok mégis szólnak a rakétakísérletekről az USA-nak
Szergej Rjabkov, Oroszország külügyminiszter-helyettese kijelentette, hogy Moszkva továbbra is előre értesíti az Egyesült Államokat rakétakísérleteiről, annak ellenére, hogy felfüggeszti az Új Kezdet nukleáris fegyverkezési egyezményben való részvételét.
Rjabkov szerdán azt mondta, hogy Moszkva a 2011-es megállapodás értelmében leállított minden információcserét Washingtonnal nukleáris tevékenységéről, beleértve a rakétakísérletek indítását is.
A magas rangú diplomata azonban ma azt mondta, hogy Oroszország tartani kívánja magát a múlt hónapban tett ígéretéhez, miszerint egy 1988-as amerikai-szovjet megállapodás értelmében továbbra is tájékoztatja az Egyesült Államokat a rakétakísérletekről.
Románia mintegy 150 millió euróval támogatta az ukrán menekültek elszállásolását és étkeztetését
Románia tavaly március óta mintegy 150 millió euróval támogatta az ukrajnai menekültek elszállásolását és étkeztetését, de ez a pénz nem a menekültekhez, hanem szállásadóikhoz jutott, a támogatás pedig jelentős drágulást idézett elő az albérletek piacán - írta szerdán a Profit.ro gazdasági portál.
A bukaresti kormány tavaly március 23-án hozott sürgősségi rendeletet a háborús menekülteket befogadó vállalkozásoknak és magánszemélyeknek járó állami támogatásról. Ennek értelmében minden háború elől menekülő (ukrán vagy más állampolgárságú) külföldi után a szállásra napi 50 lejt (3850 forint), az élelmiszerköltségekre pedig napi 20 lejt számolhatnak el menekültenként szállásadóik.
A Romániában csak "50/20-as programként" emlegetett támogatás napi 352 ezer euróba kerül a költségvetésnek, a pénzt pedig a megyei katasztrófavédelemi igazgatóságokon keresztül fizetik ki. A Profit.ro szerint ez nagyon jó üzlet a kiadó lakással, szobával rendelkező magánszemélyek, vagy panziók számára. Ha egy kisebb bukaresti panellakásba a tulajdonos az 50/20-as program keretében egy háromtagú ukrán menekült családot fogad be, akkor havi csaknem ezer eurónyi támogatást kap az államtól, míg albérletként 300-400 eurónál többért nem tudná kiadni.
A lap szerint az is az 50/20-a program mellett szól, hogy ez - elszámolt költségként - adómentes bevétel, míg a kiadott lakás után jövedelemadót kell fizetnie a tulajdonosnak. Több nagyvárosban is valósággal eltűntek emiatt az ingatlanpiacról az olcsó albérletek, a kínálat csökkenése pedig a megmaradt lakásoknál is felverte az albérletek árát. Főleg a Fekete-tenger partján lévő Konstancában és Bukarestben, kisebb mértékben Brassóban, Nagybányán, Nagyszebenben és Jászvásáron torzította el az albérleti piacot az ukrajnai menekültek elszállásolását támogató kormányzati program.
A Profit.ro által közölt adatok szerint a román államnak eddig 750,07 millió lejbe (57,76 milliárd forint) került az 50/20-as program, de változtatni akar rajta. A belügyminisztérium által a hét elején közvitára bocsátott tervezet hatályba lépése esetén már nem a szállásadók költségeit számolnák el, hanem a támogatásra szoruló menekülteknek adnának - a tervek szerint négy hónapig - családonként havi 2000 lejt, amiből maguk fedeznék szállásköltségeiket.
A román határrendészet csütörtöki adatai szerint a menekülthullám (2022. február 10-étől számított) kezdete óta 3 millió 863 ezer ukrán állampolgár érkezett Romániába.
A kormány menekültügyi államtanácsosa januárban azt közölte: 104 ezer ukrán menekült maradt ideiglenes tartózkodási engedéllyel (menedékesként) Romániában, közülük 5000-nek van hivatalosan bejegyzett munkaszerződése.
III. Károly: az Ukrajna elleni támadás veszélyezteti Európa biztonságát
Az Ukrajna elleni orosz támadó háború veszélyezteti Európa biztonságát és a demokratikus értékeket - jelentette ki III. Károly brit uralkodó csütörtökön a német szövetségi parlamentben (Bundestag).
III. Károly a háromnapos németországi látogatása legfontosabb elemeként elmondott parlamenti beszédében kiemelte, hogy a háború elképzelhetetlen szenvedést okoz ártatlan embereknek, életeket tesz tönkre és "brutálisan a földbe tiporja a szabadságot és az emberi méltóságot".
A világ azonban nem nézi mindezt tétlenül, és "egységünkből erőt meríthetünk Ukrajna, a béke és a szabadság védelméhez" - mondta a király, rámutatva, hogy hazája és Németország Ukrajna legnagyobb támogatója Európában.
"Fontos vezető szerepet vállaltunk, határozottan reagáltunk, és meghoztunk döntéseket, amelyek korábban talán elképzelhetetlenek lettek volna" - tette hozzá III. Károly.
Aláhúzta: "rendkívül bátor, fontos és üdvözlendő", hogy Németország igen jelentős katonai támogatást nyújt az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának.
III. Károly az első uralkodó, aki felszólalt a Bundestagban, azonban a csütörtöki már a második beszéde volt a német szövetségi parlamentben. Az elsőt 2020-ban, még trónörökösként tartotta, a háborúk, az önkényuralmi rendszerek és a politikai indíttatású erőszak egyéb formái halálos áldozatai emléknapjának (Volkstrauertag) fő szónokaként.
Mindkét alkalommal többnyire németül beszélt, és elsősorban az Egyesült Királyság és Németország szoros történelmi kapcsolatáról szólt. Trónörökösként és uralkodóként elmondott beszédében egyaránt elemezte a britek és németek kultúrájának egymást ösztönző és erősítő, körkörös kapcsolatát, amelynek példái közül mindkét alkalommal kiemelte, hogy William Shakespeare műveit elsőként németre fordították le.
Csütörtöki beszédében viszont a Johannes Brahms vagy éppen a Kraftwerk zenekar munkássága iránti brit elismerés és a Monty Python csoport és a Beatles körüli németországi kultusz ügye mellett a három évvel korábbinál hangsúlyosabban jelentek meg a kapcsolatok politikai vonatkozású elemei, nem csak az ukrajnai háborúval összefüggésben.
Az uralkodó így többek között rámutatott, hogy a német nép az egyetlen, amellyel a brit haderő közös alakulatot tart fenn - ez a 130. számú brit-német pontonos hidászzászlóalj -, és arról is szólt, hogy a brit és a német légierő együtt dolgozik a balti államok biztonságának megőrzéséért.
Hangsúlyozta hogy az Egyesült Királyságnak és Németországnak a jövőben is együtt kell működnie a szabadság és a demokrácia védelmében. Mint mondta, "együtt és állandó figyelemmel kell szemmel tartanunk az értékeinket és szabadságunkat fenyegető veszélyeket, és határozottan szembe kell szállnunk velük".
Együtt kell törekednünk arra, hogy népünk a megérdemelt biztonságban és jólétben éljen
- mondta III. Károly, akinek beszédét a Bundestag elnöke és legtöbb képviselője mellett a kancellár, az alkotmánybíróság elnöke és egy sor magas rangú vendég is meghallgatta.
III. Károly meghívását a parlamenti pártok közül egyedül a kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló ellenzéki Baloldal (Die Linke) ellenezte. Álláspontjuk szerint méltatlan a Bundestaghoz, hogy "meghajol egy uralkodó előtt", és a "monarchiák amúgy is lényegében diktatúrák, csak több történelmi díszlettel".
III. Károly szerdán érkezett Berlinbe királynői rangú hitvesével, Kamillával. Ez a tavaly trónra lépett uralkodó első állami látogatása. Az eredeti tervek szerint Franciaországot kereste volna fel elsőként. A németországi út előtti napokra tervezett vizitet Emmanuel Macron francia államfő kérésére elhalasztották.
Kémvád miatt tartóztatták le az oroszok a Wall Street Journal újságíróját
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közölte, hogy Jekatyerinburgban őrizetbe vették Evan Gerskovicsot, miközben az újságíró állítólag titkos információkhoz próbált hozzájutni az orosz hadiipari komplexum egyik vállalatának tevékenységéről.
Az FSZB nem közölte, hogy mikor történt a letartóztatás. Gerskovics akár 20 év börtönbüntetésre is számíthat, ha kémkedésért elítélik.
Volodimir Zelenszkij: "fontos, hogy ne legyünk erkölcsileg semlegesek a gonosszal szemben"
Fontos, "hogy ne legyünk erkölcsileg semlegesek a gonosszal szemben" - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az osztrák parlament tagjaihoz intézett csütörtöki videóbeszédében.
Egyúttal megköszönte Ausztria Ukrajnának nyújtott segítségét.
Az ukrán elnök felidézte: Oroszország négyszáz napja támadta meg Ukrajnát, és hirdetett "totális háborút az emberek ellen". Aláhúzta, nap mint nap emberek halnak meg, nemcsak a harcokban, hanem annak következményei miatt is.
Százhetvennégyezer négyzetkilométert, Ausztria területének kétszeresét aknák és fel nem robbant lövedékek borítanak - magyarázta az ukrán elnök. Az oroszok több százezer aknát, gránátot és robbanócsapdát hagytak az épületekben és a kertekben - tette hozzá.
"Amikor támogatásért fordulunk önökhöz, akkor azt kérjük: védjék meg az emberi életeket" - folytatta. Ukrajna biztonságban, békében és szabadságban akar élni - hangsúlyozta Zelenszkij, arra biztatva a képviselőket, hogy keressék fel az országot, és győződjenek meg saját szemükkel a helyzetről.
Ausztria volt az egyik utolsó európai uniós tagállam, amely lehetőséget adott Zelenszkij számára, hogy felszólaljon a parlamentben. Az Osztrák Szabadságpárté (FPÖ) volt az egyetlen képviselőcsoport, amely ellenezte az ukrán elnök beszédét. Wolfgang Sobotka házelnök köszöntője után egyedül az FPÖ képviselői nem tapsoltak. Ehelyett Zelenszkij beszédének kezdetén "Helyet a békének" és "Helyet a semlegességnek" feliratú plakátokat tartottak a magasba, majd egységesen elhagyták a termet. Herbert Kickl, az FPÖ frakcióvezetője azzal vádolta a többi frakciót, hogy "veszélyes és differenciálatlan retorikára váltottak a végső győzelem szükségességét hirdetve". A végső győzelem gyakran használt propagandakifejezés volt a náci Németországban.
Sobotka hangsúlyozta: az Ukrajnának nyújtott politikai, pénzügyi és humanitárius támogatás az osztrákok számára kiemelt fontosságú, és készek továbbra is segíteni az országot. Ausztria eddig több mint 129 millió euróval támogatta Ukrajnát pénzügyi és humanitárius segélyek formájában, és közel 94 ezer ukrán menekültet fogadott be. A házelnök biztosította Zelenszkijt, hogy Ausztria a háború befejezése után részt vesz Ukrajna újjáépítésében. Sobotka leszögezte: "bár Ausztria hivatalosan semleges katonailag, de politikailag nem az".
Az ülésteremben számos látogató követte figyelemmel a beszédet a galériáról, köztük Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi elnök és Vasszil Himinez ukrán nagykövet. Eközben mintegy százan tüntettek a parlament előtt Zelenszkij beszéde ellen.
A kínai hadsereg kész "a stratégiai egyeztetés" fokozására az orosz hadsereggel
A kínai hadsereg kész fokozni az orosz hadsereggel a stratégiai kommunikációt és egyeztetést - jelentette ki a kínai védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön.
"A két ország kész együtt tenni a globális biztonsági kezdeményezések megvalósításért" - fogalmazott tájékoztatóján Tan Ke-fej, a védelmi tárca szóvivője. Hozzátette: a felek a bizalom elmélyítésére törekszenek, nemzetközi téren pedig a tisztesség és az igazságosság közös védelmezésére.
Mint mondta, a jövőben is tartanak közös tengeri, légi járőrözéseket és hadgyakorlatokat.
Az Egyesült Államok részéről korábban azt vetették Kína szemére, hogy drónok, tüzérségi eszközök és lőszerek küldését fontolgatja Oroszországnak. Peking "dezinformációnak" minősítette Washington állításait, hozzátéve, hogy nem Kína az az ország, amely "olajat önt a tűzre" azzal, hogy fegyverszállítmányokat eszközöl az orosz-ukrán konfliktus során.
A szóvivő kitért az Ausztrália, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között nemrég létrejött, Ausztráliát a legkorszerűbb, atommeghajtású támadó tengeralattjárókkal ellátó megállapodásra is, hangsúlyozva, hogy ez fegyverkezési versenyt indíthat el a térségben.
A London, Canberra és Washington közötti szövetséget a szóvivő "a hidegháborús mentalitás megnyilvánulásának" nevezte, amely "haszontalan és rendkívül káros".
Mint mondta, ez a nukleáris elrettentés politikájának kiterjesztése, eszköz "a NATO ázsiai-csendes-óceáni változatának" kiépítéséhez, aminek komoly hatása lesz a régió békéjére és stabilitására.
Dánia: Az Északi Áramlat 2 közelében lévő objektum nem jelent kockázatot
A Balti-tengeren az Északi Áramlat 2 gázvezeték közelében talált objektum tengeri bójának tűnik, és nem jelent biztonsági kockázatot – közölte a Dán Energiaügynökség.
Korábban a dán haditengerészet azt közölte, hogy a svájci székhelyű üzemeltető, a Nord Stream 2 AG által végzett utolsó, sértetlen csővezeték átvizsgálása során előkerült egy tárgy. Később azt közölték, hogy a vizsgálatok szerint az objektum egy üres tengeri füstbója, amelyet vizuális jelölésre használnak.
"Az objektum nem jelent biztonsági kockázatot" - állítja Dánia.
Az Északi Áramlat 1-es és Északi Áramlat 2-es gázösszeköttetések négy vezetékéből hármat tavaly szeptemberben egy máig megmagyarázhatatlan robbanás ért. Oroszország Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat hibáztatta a robbantásokért, míg az európai nyomozók nem mondták el, hogy szerintük ki a felelős.
Az oroszok megemelik az elfoglalt Zaporizzsjai Atomerőmű dolgozóinak létszámát
Április végéig négy és fél ezerre emeli Oroszország a megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű dolgozóinak létszámát. Ezt Renat Karcsaa, a Roszenergoatom orosz konszern vezérigazgatójának tanácsadója mondta el csütörtökön a TASZSZ orosz hírügynökségnek.
Közlése szerint eddig háromezer munkavállaló írta alá a kollektív szerződést.
Az Ukrajna területén fekvő atomerőművet 2022 februárjáig az ukrán Enerhoatom konszern igazgatta. A háború megindítása után röviddel, 2022. február végén az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta a létesítményt. 2022. október 5-én a Roszenergoatom orosz konszern létrehozta a ZAESZ-t üzemeltető társaságot, Vlagyimir Putyin pedig elnöki rendelettel orosz állami tulajdonba vette a megszállt erőművet. Három nappal később az orosz elnök utasítására a kormány moszkvai székhellyel létrehozta a Zaporozsjei Atomerőmű vállalatot.
Ukrán vezérkar: az orosz hadsereg előretört Bahmutnál
Tovább folynak a harcok a kelet-ukrajnai Bahmutnál, az ukrán hadsereg vezérkara szerda éjjeli jelentésében az orosz erők előretöréséről számolt be, de hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg továbbra is kitart.
"Az ellenséges erők bizonyos fokú sikert értek el Bahmut ostromában, de a védők tartják a várost, és számos ellenséges támadást sikerült visszaverniük" - közölte az ukrán vezérkar.
Orosz katonai jelentések szintén arról számoltak be, hogy csapataik előretörtek Bahmutban, és folytatódnak az utcai harcok.
Az ukrán hadvezetés tájékoztatása szerint a frontvonalon március eleje óta jelentősen és folyamatosan csökkent az orosz támadások napi átlagos száma, amely március 1-7. között még 124 volt. Szerdán 57 támadást jelentettek.
Az ukrán hadsereg azt is közölte, hogy a Dnyipro (Dnyeper) folyó nyugati partján fekvő Herszon városát és a régió más városait is újra lőtték az oroszok.
Ukrajna egyszerre több területen tervez offenzívát
Az ukrán fegyveres erők több területen is ellentámadást terveznek idén tavasszal – közölte Olekszij Reznyikov, az ország védelmi minisztere.
Az észt ERR televíziós csatornának adott interjújában azt mondta, hogy folytatják az ideiglenesen megszállt területek felszabadítását, ahogy azt Kijevben, Csernyihivben, Szumiban, Harkovban és Herszon régióban tették. Kifejtette, hogy az országnak védekeznie kell az orosz csapatok ellen, és vissza kell tartania őket. Az ellentámadáshoz több lőszerre van szükségük.
"Így mentjük meg katonáink életét. Ezért olyan fontos a segítség. Ez a háború az erőforrások háborúja. A civilizált világ, így az európai országok erőforrásai is a mi oldalunkon állnak" - mondta Reznyikov, aki szerint a vezérkar dönt a nyugati tankok bevetésének helyéről és idejéről.
"Tavasszal nagyon viszkózus a talajunk, ezért csak lánctalpas járművek használhatók. Szerintem április-májusban jelennek meg a Leopard tankok a csatatéren" - mondta az ukrán védelmi miniszter.
Putyin április 27-én Törökországba látogathat
Vlagyimir Putyin orosz elnök április 27-én Törökországba látogathat az orosz kivitelezésű Akkuyu Atomerőmű ünnepélyes felavatására - közölte Tayyip Erdogan török elnök szerda este.
Az ATV-A Haber török hírtelevíziónak adott interjúban Erdogan azt mondta, hogy Putyin személyesen utazhat el Mersinbe, vagy videókonferencia keretében vehet részt a megnyitón.
A Törökország déli, Mersin tartományában épült létesítmény Törökország első atomerőműve. A tervek szerint évi 35 milliárd kilowattóra áramot fog termelni, ami a török áramszükséglet mintegy 10 százaléka.
Az üzem BOO-konstrukció (build-own-operate) alapján épült meg a Roszatom kivitelezésében. Ez azt jelenti, hogy orosz tulajdonban marad, és az üzemeltető is az orosz fél, a török állam pedig garantálja a villamos energia megvásárlását egyeztetett áron. Az erőmű négy, egyenként 1200 megawatt teljesítményű reaktorral működik.
Súlyos veszteségekről beszélt a Wagner-csoport vezetője
Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoscsoport vezetője azt mondta, hogy a keleti Bahmut városért vívott csata "gyakorlatilag megsemmisítette" az ukrán hadsereget, de erői is "súlyosan megsérültek". Az oroszok által telepített térségi vezető szerint az orosz erők a heves ellenállás ellenére haladnak előre Bahmutban, és majdnem teljes mértékben átvették az irányítást egy ottani fémipari gyár felett.
Az orosz hadsereg "részsikert" ért el a Bahmut elleni támadásban, de az ukrán hadsereg továbbra is birtokolja a várost – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Robbanás volt egy orosz támaszponton
A közösségi médiában megosztott felvételek szerint robbanás történt egy orosz katonai légitámaszpont közelében a Krím-félszigeten. A terület oroszok által kinevezett vezetője, Szergej Akszjonov a Telegrammon azt írta, hogy egy drónt lelőttek Szimferopol régióban, nincsenek áldozatok, és kár sem történt, mert az eszköz maradványai egy mezőgazdasági területre estek.
Magyarország segít
Magyarország területére 2023. március 29-én az ukrán-magyar határszakaszon 4711 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4451 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 83 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást - közölte az ORFK.
Lengyelország korlátozná az ukrán gabona beáramlását
Lengyelország azt szeretné, ha az EU minden rendelkezésére álló eszközt bevetne az EU piacára kerülő ukrán gabona mennyiségének korlátozására – mondta Mateusz Morawiecki miniszterelnök.
A világ egyik legnagyobb gabonaexportőrének számító Ukrajna fekete-tengeri kikötőit blokkolták Oroszország 2022. februári inváziója után, és alternatív szállítási útvonalakat talált az EU-tagállamokon, Lengyelországon és Románián keresztül. Az EU-ban termeltnél olcsóbb ukrán gabona nagy mennyiségben került a közép-európai államokba, rontva az árakat és a helyi gazdálkodók eladásait. Lengyelország most arra kéri az Európai Bizottságot, hogy alkalmazzon védőzáradékot az Ukrajnából Lengyelországba irányuló gabonaimportra.
Nem javult a helyzet a zaporizzsjai erőmű körül
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője demilitarizált zóna kialakítását szorgalmazta az orosz kézben lévő zaporizzsjai atomerőműben, Európa legnagyobb nukleáris létesítményében, amelyet többszörös ágyúzás ért. Grossi az erőműbe látogatva azt mondta, hogy a helyzet nem javult, ezért olyan konkrét védelmi intézkedéseket javasolt, amelyek mindkét fél számára elfogadhatóak.
"Szerintem az a fontos, hogy ne legyenek támadások. Reális, életképes javaslatokat próbálok letenni, amelyeket mindenki elfogadhat. Nyilvánvaló, hogy ebben az egész régióban növekszik a katonai tevékenység. Tehát, az üzemet nem lehet megvédeni" - mondta a NAÜ vezetője.
Zelenszkij: A győzelemhez nagyobb egységre van szükség
A zsarnokság elleni győzelemhez azonban nagyobb egységre van szükség. Biztos vagyok benne, hogy a demokratikus világ képes ezt elérni. Képes győzni - mondta éjszakai beszédében Volodimir Zelenszkij. Az ukrán vezető szerint a demokráciának győzelemre van szüksége, és "a lehető leghamarabb".
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – frissül
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt