Szijjártó Péter: Magyarország és Szingapúr sem kér a külső beavatkozásokból (videó)

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető aláhúzta, hogy a délkelet-ázsiai városállam hazánk legjelentősebb kereskedelmi partnere a térségben, a viszony pedig kifejezetten baráti.

„Két olyan országról, két olyan kormányról van szó, amelyek a saját nemzetük szuverenitását rendkívül fontosnak tartják. Két olyan ország, amely nem kér a külső beavatkozásokból. Két olyan ország, amely nem kér a kioktatásból, amely magabiztosan tudja mondani azt, hogy a saját polgáraik el tudják dönteni azt elég bölcsen, hogy milyen jövőt szánnak az országnak” – szögezte le.

Rámutatott, hogy a felek ezen szuverenista álláspontra alapozva támogatják a kölcsönös tisztelet visszatérését a nemzetközi politikába, illetve gyakran működnek együtt a nemzetközi szervezetekben.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy 

„Ezt a szingapúriak értik, értékelik, és ez a szingapúri vállalatok magyarországi jelenlétében, a növekvő beruházásokban világosan látszik” – vélekedett.

Tudatta, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködésből hazánk már eddig is sokat profitált, de a szingapúri cégek is kifejezetten kívánatosnak tartják a kapcsolatok további fejlesztését.

Elmondta, hogy találkozott a Magyarországon beruházó hét legnagyobb szingapúri cég vezetőivel, akik mind elégedetten nyilatkoztak a működési környezetről, az alacsony adókról, a képzett munkaerőről, így újabb befektetéseket terveznek, különösen az elektromos autóipar területén.

„Magyarország kiváló találkozási pontjává vált a nyugati és keleti beruházásoknak. Különösen így van ez az autóipar, azon belül is az elektromos autóipar területén, hiszen a nyugati elektromos autógyártó vállalatok és a keleti elektromos akkumulátort gyártó vállalatok Magyarországon adnak randevút egymásnak, ezáltal garanciát adva arra, hogy Magyarországon a gazdasági növekedéssel hosszú távon kalkulálhatunk” – közölte.

Üdvözölte, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly elérte az egymilliárd dollárt, és a lendület kitart, amit jól mutat, hogy idén eddig 46 százalékos növekedést jegyeztek fel.

A magyar cégek 350 millió dollárt fektettek be a délkelet-ázsiai városállamban, a szingapúri vállalatok pedig több mint hétezer embert foglalkoztatnak hazánkban – tájékoztatott.

A miniszter arról is beszámolt, hogy Délkelet-Ázsia legnagyobb élelmiszeripari vásárán megállapodást kötöttek nagy mennyiségű magyar mangalica és galambhús szingapúri exportjáról.

Mint mondta, 

– mondta.

A magyar élelmiszer-kivitel értéke tavaly meghaladta a hatmillió dollárt, ezen belül a húsipari export több mint egymillió dollárt tett ki.

A sajtótájékoztatóról készült felvétel alább tekinthető meg:

A miniszter kitért arra is, hogy a két ország között a turisztikai kapcsolatok is fejlődnek, idén eddig a tavalyi év azonos időszakában regisztráltnál már négyszer több látogató érkezett Szingapúrból Magyarországra.

Érintette az űripari együttműködést is, azt hangoztatva, hogy mindkét fél érdekelt ezen szektor fejlesztésében, a különböző méretű műholdak gyártásában, Föld körüli pályára állításában, az ezekből kinyert adatok cseréjében.

Magyar cégek már több mint 350 millió dollárt fektettek be Szingapúrban

A nagy földrajzi távolság ellenére is adottak a feltételek a magyar-szingapúri gazdasági együttműködés további fejlesztéséhez, ehhez a kormány minden szükséges támogatást megad - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar-szingapúri információs technológiai üzleti fórum megnyitóján. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető abbéli reményét fejezte ki, hogy az eddigi sikertörténetek lökést adnak majd újabb vállalatközi együttműködéseknek, és így kölcsönösen előnyös megállapodások köttethetnek a mostani rendezvényen, ahol a megjelent cégek az információs technológia, a mesterséges intelligencia és a digitális átállás krémjét képviselik.

A Magyarország és Szingapúr közti kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly elérte az egymilliárd dollárt, és a lendület kitart, amit jól mutat, hogy idén eddig 46 százalékos növekedést jegyeztek fel.

- tájékoztatott.

Beszédében kiemelte, hogy Magyarország tízmilliós lakosságú, tengerparttal és számottevő természeti erőforrásokkal nem rendelkező államként elsősorban az emberek teljesítményére támaszkodhat, ezért fontos a jelenleg is zajló dimenzióváltás, az elmozdulás a tudásalapú gazdaság felé.

Aláhúzta, hogy a kormány az előző évtized elején nagyszabású iparosításba kezdett annak érdekében, hogy nagyszámú új munkahely jöjjön létre. Az új cél azonban a hangsúly áthelyezése a mennyiségről a minőségre, a hozzáadott érték és a gazdaság általános technológiai szintjének növelése - tette hozzá.

Majd a keleti nyitás sikereit méltatta, hangsúlyozva, hogy miközben Magyarország helye politikailag a nyugati szövetségi rendszerben, a NATO-ban és az Európai Unióban van, a kormány jó időben felismerte, hogy a keleti országok szerepe gyorsan fog erősödni, s ezért "két lábon kell állni".

"Számunkra nem jelent újdonságot az együttműködés a globális Kelettel" - közölte, rámutatva, hogy a hatóságok keményen dolgoztak a keleti vállalatok beruházásainak elnyeréséért.

Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy Magyarországon a rendkívül nehéz körülmények ellenére is rendre megdőlt a beruházások rekordja az utóbbi években, ami szavai szerint négy tényezőnek köszönhető.

- sorolta.

Leszögezte, hogy Magyarország a keleti és nyugati vállalatok beruházásainak találkozási pontjává vált, különösképpen a világ talán egyik leggyorsabban fejlődő iparágában, az elektromos autóiparban.

Tudatta, hogy a magyar ipar 63 százaléka high-technek számít a nemzetközi sztenderdek szerint. Illetve üdvözölte, hogy tíz év alatt kevesebb mint 1 százalékról 1,6 százalékra emelkedett a kutatás-fejlesztés részesedése a bruttó hazai terméken (GDP) belül, míg az e területen regisztrált munkahelyek száma 97 százalékkal bővült ugyanezen időszakban.

A miniszter arról számolt be, hogy ugyan nagy a földrajzi távolság Magyarország és Szingapúr között, a két ország kormánya elvégzett minden házi feladatot, mindent megtett az együttműködés elősegítése érdekében: nincsenek nyitott politikai kérdések, az illetékes nemzeti hatóságok szoros kapcsolatban vannak, élénk a felsőoktatási együttműködés.