2023.04.10. 09:24
Több tucat kínai katonai repülőgépet észleltek Tajvan közelében
Ötvenkilenc kínai katonai repülőgépet és 11 hadihajót észlelt a tajvani védelmi tárca Tajvan közelében hétfő délelőtt 10 óráig - jelentette be a tárca.
A videófelvételről készített képen a tajvani légierő egyik Mirage légtérvédelmi vadászbombázója bevetésre indul a Hszincsu légitámaszpontról 2023. április 6-án
Forrás: MTI/AP
Fotó: Johnson Lai
A közlemény szerint a gépek közül 39 átlépte a Kínát és Tajvant elválasztó Tajvani-szoros középvonalát, ezzel behatoltak a sziget légvédelmi zónájába.
Kína szombaton háromnapos hadgyakorlatot kezdett a Tajvani-szorosban, a Tajpejjel fennálló feszültségek közepette, miután a tajvani elnök, Caj Jing-ven az Egyesült Államokban találkozott az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval.
A CCTV kínai állami televízió hétfőn azt közölte,
a hadgyakorlat során éles lőszerrel szimulálnak támadásokat Tajvan közelében.
Kína a saját részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvant, és vezetése korábban aláhúzta: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről.
Ugyancsak hétfőn a japán védelmi minisztérium bejelentette, kínai repülőgép-hordozó műveleteket hajtott végre a hét végén a sziget délnyugati részén lévő Okinava-szigetcsoportnál.
A tárca azt közölte, péntek és vasárnap között 120 alkalommal landoltak vadászgépek és helikopterek a hajón, amely - három másik hadihajóval együtt - 230 kilométerre megközelítette a szigetcsoporthoz tartozó Mijako szigetét.
Mindeközben hétfőn magas rangú japán és kínai tisztségviselők egyeztetnek a Peking és Tokió között lévő vitás tengeri kérdésekről. Az előre betervezett megbeszélések a 2012-ben indult tárgyalássorozat részei.
Márciusban a két ország katonai forródrótot is létrehozott az esetleges tengeri és légi konfliktusok megelőzése céljából.
Amerikai romboló jelent meg a Dél-kínai-tenger vitatott hovatartozású részén
Az amerikai haditengerészet Milius nevű rombolója megjelent a Dél-kínai-tengeren található Spratly-szigeteknél hétfőn.
A haditengerészet részéről hangsúlyozták, hogy a művelet a nemzetközi tengeri joggal összhangban zajlott, célja pedig az volt, hogy demonstrálja a térségben a szabad közlekedést.
Tien Csün-li, a kínai hadsereg déli műveletekért felelős parancsnokságának szóvivője elmondta, nyomon követik a romboló útját, hozzátéve, hogy a Milius "illegálisan tartózkodik a térségben".
A rombolót a kínai haditengerészet márciusban kétszer is távozásra szólította fel a térségből.
A szigetek hovatartozása vitatott, ugyanis a Fülöp-szigetek, Brunei, Tajvan, Malajzia és Vietnám mellett Kína is igényt tart rájuk. A manilai kormány többször aggodalmát fejezte ki, mert Peking a szigeteken és környékén megkezdte lakatlan területek betelepítését. Manila válaszul megerősítette térségbeli katonai jelenlétét, Vietnám pedig tavaly decemberben jelentős tengeri munkálatokba kezdett a zónában, elsősorban új földterületek létrehozása céljából.
Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi, a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. Peking azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.