Deutsch Tamás: az EP és annak egyetlen szakbizottsága sem felettes szerve Magyarországnak

Deustch Tamás azt mondta: a bizottság az EU-ban példátlan módon 2010 óta már harmadik alkalommal vizsgálódott Budapesten, és most is a politikai nyomásgyakorlás fokozása érdekében jöttek, hogy Magyarországot bele lehessen kényszeríteni, „préselni” az ukrajnai háborúba.

Emellett – folytatta – Brüsszelnek az sem tetszik, hogy a Magyarország polgárai népszavazáson mondtak nemet az illegális migrációra, illetve, hogy Magyarország egy nagyon szigorú gyermekvédelmi törvénycsomagot fogadott el, nemet mondva a kiskorú gyermekek szexualizálására. Ezzel szemben Brüsszel "migránssimogató" álláspontot vár el a tagországoktól, a "genderideológiai őrületet" pedig követendő magatartássá, normalitássá tenné Európában – tette hozzá.

– jelentette ki.

Hangsúlyozta: az Európai Parlament és annak egyetlen szakbizottsága sem felettes szerve Magyarországnak, nem egy hatóság, amelyik kötelező érvényű döntéseket hoz. Ezért, – folytatta – nem fogadják el azt az eljárást, amelynek során Brüsszelből ideutaznak más országok európai parlamenti képviselői, és "elmondják, hogy a magyar polgároknak, mit hogyan kéne csinálni. Hozzátette: több tiszteletet várnak el az Európai Parlament valamennyi tagjától, így az költségvetési ellenőrző bizottságának tagjaitól is.

Ennek alapján úgy vélte: 

– jegyezte meg.

Úgy fogalmazott: 

Arra is kitért: 2004 és 2010 között, amikor az "európai baloldal elvtársai", a magyar baloldal volt kormányon, az EU egyetlen szakbizottsága sem vizsgálódott Magyarországon, holott "brutális korrupciós ügyek" voltak ebben az időszakban, így például a 4-es metró botránya, ahol az EU csalás elleni hivatal 160 milliárd forintot ellopását állapította meg. Hozzátette: az emberi jogi helyzetet sem tartották megvizsgálandónak ebben az időszaban, pedig 2006-ban "rendőrterror tombolt" Budapest utcáin.

Az EP delegációja felszólította a kormányt, hogy hajtsa végre a pénzek felszabadításához szükséges feltételeket

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának Budapestre látogató delegációja felszólította a magyar kormányt, hogy felelőségteljesebben ossza el az európai uniós forrásokat, ne „felülről lefelé”, hanem az érintettek bevonásával hozzon döntéseket, hajtsa végre a pénzek felszabadításához szükséges feltételeket – mondta Monika Hohlmeier, az EP hattagú delegációjának vezetője sajtótájékoztatón Budapesten szerdán.

Kiemelte: 28 milliárd euró, azaz 10 ezer milliárd forint sorsa múlik azon, hogy teljesül-e érdemben a korábban megfogalmazott úgynevezett 27 „szupermérföldkő” és a hozzá tartozó 17 korrekció.

Úgy fogalmazott: az uniós alapok nagy lehetőséget rejtenek az ország számára, ugyanakkor vannak fenntartásaik, hogy tényleg a magyar polgárok és a vállalkozók a haszonélvezői azoknak.

A delegációt vezető európai néppárti németországi képviselő megjegyezte: egyebek közt azt kifogásolták, hogy az Állami Számvevőszék nem tudott tájékoztatást adni - 29 esetben, 1,48 milliárd eurót érintően - a korábban kifogásolt európai pénzek sorsáról.

Hiányolják továbbá a szabad piacgazdaság érvényesülését is a közbeszerzéseknél, a civil szervezetek és az önkormányzatok érdemi bevonását a pénzek elosztásába – jegyezte meg.

Monika Hohlmeier közölte: a magyar kormány számos torzító, a versenyt korlátozó intézkedést - például egyedi adókat – vezetett be, konzultáció nélkül változtatta meg a törvényeket, továbbá megfélemlítette az érintetteket. Hozzátette, hogy a döntéshozás kapkodó, egyik napról a másikra változtatják meg a költségvetési törvényt.

A kohéziós és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) alapjainak felszabadításához alapvető feltétel, hogy átláthatóbb és pártatlanabb módon, valamennyi régió és vállalkozás egyformán férjen hozzá az uniós forrásokhoz - „politikai torzítás nélkül”; az EU-alapoknak el kell érnie a polgárokhoz, a társadalomhoz – mondta.

A delegáció vezetője az új Integritás Hatóság felállításáról elismerően beszélt, továbbá az adóhivatalnál zajlott változásokat és a bírósági tanács megerősítését is pozitívnak nevezte.

Petri Sarvamaa, a delegáció tagja (Európai Néppárt, Finnország) azt hangsúlyozta, hogy 11 éve vannak ilyen tényfeltáró misszióik, a demokratikus felügyelet megvalósulását vizsgálják. A jogállamiság tiszteletben tartását és a költségvetés védelmének a megvalósulását kívánják elérni – fűzte hozzá.

Lara Wolters (S&D, Hollandia) elmondta, hogy aggódnak az európai polgártársaikért, a következő generációért. Az európai pénzek befagyasztására azért volt szükség, mert a jogállamisági kérdésben a magyar kormány nem volt hajlandó előrelépni – mondta.

A delegációban részt vevő Daniel Freund (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Németország) úgy fogalmazott, nem szeretnék, „ha az európai pénzek révén Orbán Viktor ismerősei és családja gazdagodna”, a pénzek megfelelő felhasználásának a biztosítását várják el.

A delegáció megfigyelő tagjai Cseh Katalin (Renew, Magyarország) és Rónai Sándor (S&D, Magyarország) voltak; ők nem vettek részt a sajtótájékoztatón. 

Arra a kérdésre, hogyan kommentálnák, hogy a Mol felfüggesztette a tárgyalásokat az ukrán féllel, miután a vezetékhálózatot üzemeltető cég vezérigazgatója közölte, hogy Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől engedélyt kaptak a Barátság vezetéken történő szállítás leállítására, ha hazánk nem enged a feltételeiknek és zsarolásnak tartják-e a történteket, valamint miért állna a bizottságnak érdekében egy tagállam iparát és gazdaságát gyengíteni egy ilyen lépéssel, Monika Hohlmeier úgy felelt: nekik nem feladatuk azzal foglalkozni, hogy kik Magyarország barátai és ellenségei. Az ő dolguk az EU-s költségvetés szabályszerű végrehajtásának vizsgálata.

Egy másik felvetésre reagálva közölte: javaslataikat, kritikai észrevételeiket továbbítják az Európai Bizottságnak.Monika Hohlmeier az Integritás Hatóság apropóján úgy fogalmazott, hogy a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) is bizakodóak. Ugyanakkor megjegyezte: aggodalommal tölti el küldöttségüket, hogy úgy érzik, bizonyos diszkriminatív gyakorlatok hosszú ideje működnek Magyarországon. Egyesek arról számolnak be, hogy megfélemlítik őket az állami hatóságok, a jogszabályok pedig túl gyorsan változnak – mondta.

A küldöttség a parlamenti szakbizottságok elnökeivel és valamennyi tagjával akart találkozni, végül azonban csupán az elnökökkel tudtak egyeztetni - közölte Monika Hohlmeier.

Daniel Freund kérdésre válaszolva kijelentette: az a céljuk, hogy a magyarok minél előbb megkapják az uniós forrásokat. Amint Magyarország teljesíti a szükséges feltételeket, a pénzek megérkeznek, addig viszont befagyasztva maradnak – tette hozzá.

Petri Sarvamaa kérdésre felelve kijelentette: nem azért érkeztek Magyarországra, hogy valamelyik politikai párt mellett vagy ellen szálljanak síkra. Hangsúlyozta: követelik, hogy a jogállamiság minden szempontból álljon helyre Magyarországon.

Lara Wolters szintén egy kérdésre válaszolva azt mondta, Varga Judit igazságügyi miniszter nem találkozott velük, de nem kaptak bővebb tájékoztatást arról, hogy miért. A holland EP-képviselő arról is beszélt, feszültebbé tette a látogatásukat „az ellenséges média hangulatkeltése”, pedig ők a nyitottság és az együttműködés szellemében érkeztek.