2023.10.15. 10:00
Lánczi Tamás: a brüsszeli bevándorláspárti politikán a terror sem változtat
Valakik eldöntötték, hogy Európát bevándorlókontinenssé fogják tenni, és ezen még az Izraelben látott terror sem változtat – mondta Lánczi Tamás politológus a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, írja az MTI.
A palesztinokat támogató tüntetés Torinóban 2023. október 14-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Rasmus Flindt Pedersen
Kifejtette:
Európában palesztin zászlókat lobogtató, migrációs hátterű személyek, akik Izrael esküdt ellenségei, a brutális erőszak mellett tüntetnek, és Nyugat-Európában a demokráciára és a szólásszabadságra hivatkozva nem lépnek fel a megmozdulások ellen.
A politológus egyetértett azzal, hogy bevándorló hátterű antiszemitizmus találkozik a nyugat-európai szélsőbaloldal antiszemitizmusával. Ugyanakkor a terrorcselekmények utáni néhány napban még az európai szélsőbaloldali szervezetek is „megszeppentek”. Most taktikai okokból kicsit csendesebbek, de hallgatólagosan asszisztálnak a tüntetésekhez – tette hozzá.
Úgy vélekedett, hogy a nyugat-európai pártok – nem csak a szélső baloldaliak – csöndben vannak, mert a szavazóik között is sokan szimpátiával fordulnak a Hamász felé, és nem mernek megszólalni a terror ellen.
Azt mondta, a kormányok attól félnek, ha betiltanak tüntetéseket, karhatalommal lépnek fel ellenük, lángba borulna az országuk, ahogyan nyár elején Párizsban és sok francia nagyvárosban történt: polgárháborús állapotok alakultak ki, és migránsok verték szét a belvárosokat.
Megjegyezte, az európai döntéshozók elgondolkodtak egy határozottabb bevándorlásellenes politikán, de nem a logikus válaszra jutottak. „Nem számítok változásra Európa meghatározó országaiban és Brüsszelben abban, hogy a migrációt hogyan lehet megfékezni, és hatékonyan fellépni a schengeni határokon a migrációs nyomással szemben” – fogalmazott.
Hozzáfűzte, kérdés, hogy a magyar modell tud-e még működni Európában, ahol a lakosság 10–15 százaléka migráns hátterű, és ahol közel-keleti országok szervezetei szervezik meg a migránsokat.
A Szerbiában működő embercsempész-hálózat felett már az Iszlám Állam vette át az irányítást, és más terrorszervezetek ágensei ott vannak Nyugat-Európában – emelte ki.
Európa nyugati országaiban már nem tudnak úgy védekezni a migráció ellen, mint Magyarországon, nem tudják a zéró migráció elvét követni. Ha a jelenlegi helyzet zavarná a brüsszeli politikusokat, akkor megpróbálnák megszervezni a határvédelmet, és a Frontexet nem beutazási ügynökségként üzemeltetni – mondta Lánczi Tamás.
Biztonságpolitikai szakértő: be kellett volna tiltani a Hamászt támogató tüntetéseket
Nyugat-Európában az első perctől kezdve a Hamászt támogató tüntetések betiltása lett volna a megfelelő, és nem az, hogy szabadjára engedik az indulatokat – jelentette ki Horváth József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Az Alapjogokért Központ biztonsági tanácsadója azt mondta,
az első tüntetések néhány száz emberrel viszonylag békésen indultak el, majd Berlinben már Molotov-koktélokat dobáltak, Rómában pedig nekiestek a rendőröknek. Ezek a tüntetések az agresszivitás felé hajlanak, és egyre többen, egyre bátrabban hangoztatják radikális nézeteiket.
Európában terrorszervezetnek, így a Hamasznak is lehetnek alvósejtjei, de veszélyt jelentenek azok az iszlám hátterű, radikalizálódott, jórészt fiatalok is, akik egyik napról a másikra dönthetnek úgy, hogy egyénileg utcai támadásokat, késes, gázolásos támadásokat hajtanak végre – közölte a szakember. Hozzátette: a mecsetekből folyamatosan biztosítják az utánpótlást, némi túlzással bárki bármikor elkövethet ilyen támadást, válhat terroristává.
Számos ország a vallásszabadság örve alatt egyfajta nagyvonalúsággal kezelte ezt a kérdést, és nem vizsgálta, mi hangzik el a mecsetekben, ki fizeti azokat az imámokat, akik a Közel-Keletről, Észak-Afrikából érkeztek, milyen kapcsolati háló épül ki a küldő országtól a másod-, harmadgenerációs fiatalokig – mondta a biztonságpolitikai szakértő.
Horváth József úgy fogalmazott, a német politikai elit, a jelenlegi kormánykommunikáció nem döntötte még el mit tegyen: csak ideiglenes látszatintézkedés, hogy megerősítették a zsidó iskolák, a zsinagógák védelmét. Ugyanakkor a szakértő szerint kettős mércét alkalmaznak: míg ebben az esetben óvatosan lépnek föl, a parlamenti pártként legálisan működő Alternatíva Németországért (AfD) esetében gyakran felmerül a betiltás lehetősége.
Az Európai Unió vezetői semmiféle intézkedést nem tettek annak megakadályozására, hogy fedőszervezeteken keresztül az iszlám radikális szervezetekhez, a Hamászhoz juthassanak támogatásai – közölte a szakember párhuzamot vonva az ukrajnai helyzettel, ahol az EU hallgatólagosan tudomásul veszi, hogy az érkező források 30 százaléka „kézen-közön eltűnik”.
A szakértő úgy látja, látszanak a Gázai-övezetben a szárazföldi támadás előkészítő jelei: a kommandós egységek már a terepen vannak, igyekeznek megtisztítani a feltételezett behatolási pontokat az aknáktól, robbanóeszközöktől, csapdáktól.
Horváth József szerint fennáll a konfliktus kiszélesedésének veszélye, a kérdés, hogy az izraeli hadsereg milyen keményen lép föl, és a kétségtelenül fennálló humanitárius veszélyt érzékelve sikerül-e a nőket, gyermekeket, időseket kimenekíteni Gáza városából és annak közvetlen környezetéből.
Izrael jelenleg nem áll harcban Iránnal. Ebből a szempontból a legfőbb fenyegetést azok, az Irán által támogatott, a libanoni határnál működő terrorcsoportok jelentik, melyek felszereltsége jobb a Hamászénál. Nem véletlen, hogy az izraeli hadsereg jelentős eszközöket csoportosított az ország északi részébe – jelezte. Hozzátette:
az hogy az Egyesült Államok a hírek szerint már a második repülőgép-hordozót irányítja a térségbe, ez üzenet Iránnak, hogy ne indítson el egy ilyen kalandor akciót.
A szakértő szerint az ukrajnai háború szempontjából a fő kérdést a fegyverutánpótlás jelenti: a Hamász által elindított több ezer rakéta miatt azokból a precíziós légvédelmi rakétákból alakulhat ki hiány, amelyet Ukrajna is használ.
