2023.10.15. 07:25
Lengyelország választ: délig a szavazásra jogosultak 22,59 százaléka járult az urnákhoz
Vasárnap délig a szavazásra jogosultak 22,59 százaléka járult az urnákhoz Lengyelországban a parlamenti választások napján, ez az arány nagyobb, mint az előző parlamenti választások idején – közölte délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW) alelnöke, Sylwester Marciniak.
Hagyományos fejkendőt viselő tátrai asszony szavaz a lengyel parlamenti választásokon a Zakopane közelében fekvő faluban, Zabban 2023. október 15-én
Forrás: MTI/EPA/PAP
Fotó: Grzegorz Momot
A rendszerváltás óta eddig tíz alkalommal tartottak parlamenti választást Lengyelországban. A legutóbbi, 2019-es szavazáson délig 18,14 százalékos volt a részvételi arány, vagyis 4,45 százalékponttal alacsonyabb, mint most. A szavazóhelyiségek bezárásáig 2019-ben a jogosultak csaknem 62 százaléka voksolt. Ez volt a legtöbb az első, részben szabad 1989-es választás óta, amelyen 62,7 százalékos volt a részvételi arány.
Rekordmagas részvétel várható külföldön, ahol több mint 600 ezer szavazó regisztrált. Több külföldi szavazóhelyiség előtt a választópolgárok hosszú sorokban várakoztak, hogy leadhassák voksukat.
A délelőtt folyamán a hatóságokhoz a PKW szerint számos panasz futott be annak kapcsán, hogy több szavazóhelyiségben a választóbizottságok tagjai azt kérdezték a választóktól, igényelnek-e népszavazási lapot is. A PKW a vasárnapi közleményében arra figyelmeztetett: a szavazóhelyiségekben a választópolgárok elutasíthatják a szavazólapok (két parlamenti választási és egy népszavazási lap) átvételének valamelyikét, a lapokat kiosztó bizottsági tagok azonban az elutasítást nem ajánlhatják nekik.
A helyzetre reagált Mateusz Morawiecki kormányfő is, aki a közösségi médiában aláhúzta: a kampánycsend megsértésének minősül, ha a szavazóhelyiségben a bizottság tagja bármilyen észrevételt tesz a népszavazási kártya átvételéről.
A PKW sajtóértekezletén több kisebb, a szavazás folyamán történt incidensről is beszámolt.
Megkezdődtek a parlamenti választások Lengyelországban
Megkezdődtek vasárnap reggel a lengyelországi parlamenti választások, melyekben a parlament alsóházának, a szejmnek 460 képviselőjét, valamint a felsőház, a szenátus 100 tagját választják meg – írja az MTI.
A voksolással egy időben
népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről.
A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele vesz részt rajta.
A 31 497 választóhelyiségben – melyek közül 416-ot külföldön, nyolcat pedig a lengyel tengeri flotta hajóin, illetve a balti-tengeri olajfúrótornyokon létesítettek – 29,1 millió szavazásra jogosult lengyel állampolgár járulhat az urnákhoz. Szerdán a lengyel külügyminisztérium a tel-avivi szavazókör megszüntetéséről döntött az izraeli helyzet miatt. Előzetes regisztráció után a lengyelek levélben is leadhatják voksukat, ezzel a lehetőséggel 12 792 személy élt.
A szavazás reggel 7 órától este 21 óráig tart. Urnazárás után a fő lengyel hírtelevíziók közlik a szavazóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérés, az exit poll eredményeit. Sylwester Marciniak, a lengyel országos választóbizottság (PKW) elnöke jelezte: a parlamenti választások hivatalos eredményeinek ismertetése kedden várható.
A szejm képviselőit többmandátumos kerületekben, pártlistákra szavazva választják meg, s az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépő pártok, illetve a nyolcszázalékos küszöböt átlépő koalíciók szavazatait arányos rendszerben váltják át mandátumokra. Az alsóházi képviseletre összesen tizenegy tömörülés pályázik, ebből hat országszerte, minden választókerületben indul.
A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választják meg. A szenátusi választáson a fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció és két más ellenzéki tömörülés közös jelöltekről állapodott meg.
