2023.11.15. 19:09
Külügyminiszter: az európai energiaválság megoldása érdekében az afrikai források bevonására is szükség van (videó)
Az európai energiaválság megoldása érdekében az afrikai források bevonására is szükség van, azonban ennek az infrastruktúra fejlesztése az előfeltétele, aminek ügyét a magyar kormány a jövőben is aktívan fogja képviselni az Európai Unióban – közölte Szijjártó Péter a marokkói Tangerben.
Szijjártó Péter Marokkóban folytat tárgyalásokat
Forrás: Facebook/Szijjártó Péter
Fotó: MARTON_KIRALY
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a MEDays Forum nemzetközi konferencia panelbeszélgetésén kiemelte, hogy a világ ma számos súlyos biztonsági kihívással néz szembe, ráadásul a nemzetközi politikát napjainkban leginkább egymás bírálata és kioktatása, a belügyekbe való beavatkozás jellemzi.
Aláhúzta: ha nem sikerül helyreállítani a kölcsönös tiszteletet a globális porondon, akkor a blokkosodás korszaka jön el ismét, amivel kapcsolatosban Közép-Európának rendkívül rossz tapasztalatai vannak, a térség ugyanis mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán.
„Mi, magyarok ezért úgy gondoljuk, hogy a konnektivitás, a kapcsolatok és a globális együttműködés a helyes válasz a világ előtt álló kihívásokra” – fogalmazott.
Majd kifejtette, hogy blokkokra szakadás helyett összeköttetésekre van szükség politikai és fizikai téren is.
Szijjártó Péter előbbi kapcsán a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát hangsúlyozta, illetve lényegesnek nevezte a "kolonializmus eszméjének hátrahagyását" is.
Utóbbiról szólva pedig azt emelte ki, hogy a fizikai kapcsolatok hiánya pusztító hatással lehet gazdasági-kereskedelmi szempontból. Továbbá Magyarország példáját említette, amely szavai szerint jól mutatja, hogy amikor a régióbeli államok felismerték, hogy az összeköttétesek sikertörténetekhez vezethetnek, akkor minden sokkal egyszerűbbé vált, és jelentős javulásnak indult a viszony a szomszédok között.
Úgy vélekedett, hogy a gazdasági fejlődés első, kritikus fontosságú lépését az infrastruktúra fejlesztése jelenti, ezért erre Afrikában is nagy szükség lenne.
Leszögezte: Afrika fejlesztése Európának is központi érdeke, a szomszédos kontinens lakossága ugyanis gyorsan növekszik, és ha nem sikerül javítani a gazdasági körülményeken, akkor Európa nem tudja majd kezelni a tömeges bevándorlóáradatot.
A miniszter kijelentette, hogy ezért elő kell segíteni az európai befektetéseket Afrikában. Rámutatott, hogy Magyarország ehhez például kész hozzájárulni fejlett vízgazdálkodási technológiáival is, amelyek már megtalálhatók többek között Ghánában, Ugandában, Ruandában és Kenyában.
Ezután kitért arra is, hogy magyar cégek végzik a közúti összeköttetések fejlesztését Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között mintegy 600 millió dollár értékben.
Végül pedig érintette az energiabiztonság ügyét is, és tudatta, hogy a tervezett Eastmed földgázvezeték megépítése nemcsak Afrika, hanem Európa számára is nagyon fontos lenne, mivel infrastruktúra nélkül nem képzelhető el az energetikai együttműködés kiterjesztése.
Illetve hangsúlyozta, hogy az európai energiaválság megoldása érdekében diverzifikációra van szükség, így az afrikai források bevonására is, de ehhez össze kell fogni a vezetékek kiépítése érdekében.
Ezzel összefüggésben emlékeztetett rá, hogy a világ legnagyobb napelemparkja Marokkóban található.
Arra buzdítjuk az Európai Uniót, hogy partnerként tekintsen Afrikára, amellyel az együttműködés nem csupán az afrikaiaknak, hanem az európaiaknak is érdekében áll
– fogalmazott.
Majd hozzátette, hogy Magyarország nagyon aktívan fogja képviselni a következő években Brüsszelben az afrikai infrastruktúra-fejlesztések ügyét.
Magyarország kész hozzájárulni az együttműködés megerősítéséhez Európa és Afrika között
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a MEDays Forum nemzetközi konferencia megnyitóján hangsúlyozta, hogy a világ biztonsága ma van a legrosszabb formában a hidegháború óta, s különösen igaz ez Európára, ahol és amelynek szomszédságában is súlyos fegyveres konfliktus zajlik.
Kitért a kontinensen az utóbbi nyolc évben felerősödő tömeges illegális bevándorlásra is, szavai szerint ez a rendkívüli felelőtlen brüsszeli migrációs politika eredménye.
Látjuk ennek következményeit, a párhuzamos társadalmak létrejöttét Nyugat-Európában, látjuk, hogy hangos kisebbségek nyomást helyeznek az évszázadok óta ott élőkre, látjuk a no-go zónák kialakulását, a terrorfenyegetettség erősödését
– sorolta.
Majd rámutatott, hogy megnőtt a fegyveres konfliktusok és a terrortámadások száma, és ezzel együtt így a nemzetközi közösség felelőssége is.
Ha ezek a biztonsági kockázatok még súlyosabbá válnak, akkor összeadódnak, és fokozódik a harmadik világháború veszélye. Ezért világos, hogy mi a felelőssége és a házi feladata a nemzetközi közösségnek: ezen biztonsági kockázatok enyhítése, valamint a lehető legtöbb háború és fegyveres konfliktus békés rendezése
– szögezte le.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy ehhez alapvető változásokra van szükség a nemzetközi politikában, mert a diskurzust ma főleg „egymás kritizálása, kioktatás, elítélése, szankciók elrendelése jellemzi”.
Mint közölte, ehelyett helyre kellene állítani a kölcsönös tiszteletet a globális porondon, hátra kellene hagyni a „kolonialista megközelítéseke”, s nem szabad hagyni, hogy bármely ország beavatkozzon más belügyeibe.
Ugyanis senki nem tudja jobban a marokkóiaknál, hogy mi a jó Marokkónak, és senki nem tudja jobban a dominikaiknál, hogy mi a jó Dominikának, ahogyan senki nem tudja jobban nálunk, magyaroknál sem, hogy mi a jó Magyarországnak
– fogalmazott.
Kifejtette, hogy a kölcsönös tisztelet helyreállítása nélkül a világ ismét a blokkosodás irányába indul el, márpedig Közép-Európa ezen mindig is csak rajtaveszített. Ezért inkább a tiszteleten és konnektivitáson alapuló globális együttműködésről kellene szólnia a következő időszaknak
– hangoztatta.
Ennek kapcsán pedig tudatta, hogy a diplomácia lényege a kommunikáció a különböző államok között, s nem csupán azokkal kell szóba állni, akikkel teljes az egyetértés minden kérdésben, mivel a párbeszéd csatornáinak bezárásával a világ a békének még a reményét is feladná.
A miniszter a Magyarországot érő biztonsági kihívásokról is beszámolt, leszögezve azt, hogy keleten az ukrajnai háború, míg délen a migrációs nyomás jelentette kockázatokkal kell megküzdenie hazánknak.
Közölte, hogy tavaly 275 ezer illegális határátlépési kísérletet regisztráltak a magyar szervek, s idén már 180 ezret, ráadásul többször megtörtént, hogy migránsok és embercsempészek rálőttek a határőrökre.
Kiemelte, hogy az illegális bevándorlás megfékezése nem lehetséges az Európai és Afrika közötti szilárd és tiszteleten alapuló együttműködés nélkül.
Illetve hangsúlyoza, hogy a migráció elleni küzdelem csakis a kiváltó okok kezelése esetén lehet sikeres:
fel kell lépni a terrorizmus és a szélsőséges ideológiák ellen, valamint mindent meg kell tenni az afrikai befektetések előmozdítása érdekében.
Ezzel összefüggésben emlékeztetett rá, hogy Magyarország kétszáz katonát vezényelt Csádba a Száhel-övezet stabilitásának és biztonságának fenntartása céljából, 140 millió dollár értékben nyújtott kötött segélyhitelt afrikai infrastruktúra-fejlesztésre, évi 1425 ösztöndíjat biztosít 24 afrikai állam hallgatóinak a hazai egyetemeken, illetve a Hungary Helps program keretében 18 országban segítette a keresztény közösségek helybe maradását.
Mi, magyarok készek vagyunk hozzájárulni az erős együttműködéshez Afrika és Európa között, mert tudjuk, hogy Európának központi érdeke Afrika fejlődése
– összegzett.