2023.12.18. 07:06
Fehér Ház: az év végén elfogy az ukrajnai katonai támogatás kerete
663. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
A Szibériai zászlóalj tagjai kiképzésen vesznek részt egy Kijev közelében lévő gyakorlótéren 2023. december 13-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szerhij Dolzsenko
Fehér Ház: az év végén elfogy az ukrajnai katonai támogatás kerete
Az amerikai kormányzat ebben az évben még egy katonai támogatási csomagot tud összeállítani Ukrajnának a rendelkezésre álló keretből, azt követően elfogy a pénz - jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.
John Kirby hétfői online sajtóértekezletén elmondta, hogy a források megszűnése érinti az amerikai katonai készletek visszatöltését is, ugyanis az ukrajnai támogatások túlnyomó részét a hadsereg raktáraiban rendelkezésre álló eszközökből hívják le és juttatják el Ukrajnába. Azt is megállapította, hogy az Ukrajna számára elküldött katonai eszközök pótlása az amerikai védelmi ipar számára munkahelyeket teremt, és segít a gyártósorok bővítésében.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora szerint Oroszország szárazföldi offenzívára készül Ukrajna keleti részén, amit egyelőre, részben az Ukrajna rendelkezésére bocsátott katonai eszközök miatt sikerült megakadályozni.
Arra kérdésre, hogy az amerikai kormánynak van-e "B terve", ha a kongresszus nem fogadja el a további ukrán támogatásról szóló újabb keretet, John Kirby úgy reagált, "szükség van a kiegészítő forrásokra". Megjegyezte, hogy a védelmi minisztérium számvevője, Mike McCord hétfőn levélben hívta fel a törvényhozás figyelmét arra, hogy a Pentagon minden rendelkezésre álló forrást elkülönített, ezért sürgős cselekvésre van szükség.
Az illetékes hozzátette, hogy a Fehér Ház aktívan részt vesz az egyeztetésekben a kongresszusi vezetőkkel annak érdekében, hogy megoldást találjanak, és Joe Biden elnök készen áll a kompromisszumra.
A kongresszus republikánus tagjainak egy része, köztük az alsóház, a képviselőház elnöke határozott lépéseket vár az adminisztrációtól az Egyesült Államok migrációs válságának kezelése érdekében, így a bevándorlási politika gyökeres átalakítását. Ezt szabják az Ukrajna további támogatásról is szóló elnöki kérés elfogadásának feltételéül.
Joe Biden elnök ősszel mintegy 110 milliárd dollár költségvetési kiegészítés elfogadását kérte a kongresszustól, amiből 61 milliárdot szánnak Ukrajnának, de jutna belőle Izraelnek és bizonyos határintézkedésekre is.
A hétfői tájékoztatón John Kirby az adminisztráció jelentős partnerének nevezte a belföldi védelmi ipar szereplőit, valamint azzal érvelt, hogy a gyártósorok nyitva tartása az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke is. Felidézte azt is, hogy az ukrán kormány képviselői a közelmúltban Washingtonban tárgyaltak az ukrán és amerikai védelmi szektor közötti együttműködés elmélyítéséről, ami már a háború utáni időszakra vonatkozó terveket tartalmaz.
Dánia és Svédország gyalogsági harcjárműveket adományoz Ukrajnának
Dánia 1,8 milliárd dán koronát (92,8 milliárd forint) különített el, hogy pénzügyi segítséget nyújtson Svédországnak CV90 típusú svéd páncélozott harci járművek Ukrajnának adományozásához - áll a dán védelmi tárca hétfői közleményében.
Svédország korábban már átadott 50 darab CV90-est Kijevnek az Oroszország elleni háborújához. A dán adományból újabb járművek gyártását, alkatrészeket, lőszereket és egy többéves karbantartási szerződést finanszíroznak.
A dán kormány a múlt héten ismertetett egy egymilliárd euró értékű, Ukrajnának szánt katonai segélycsomagot, egy nappal azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott a skandináv országok vezetőivel.
A legutóbbi csomagokon kívül Dánia már adományozott Ukrajnának 20,5 milliárd dán koronát (1057 milliárd forint) katonai segítség céljából, valamint mintegy 2,8 milliárd koronát polgári célú segítségre.
Lavrov: veszélyes elképzelés az ukrán F-16-osok NATO-bázisokon való állomásoztatása
Veszélyesek azok az elképzelések, amelyek szerint az Ukrajnának szánt F-16-os repülőgépek NATO-országok légibázisain lehet állomásoztatni - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Pervij Kanal orosz tévécsatorna hétfői Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorában.
"Komolyan szóba jöttek az F-16-os repülőgépek. A róluk szóló beszélgetések során kiderül, hogy Ukrajnában nincsenek olyan repülőterek, amelyek ilyen repülőgépek kiszolgálására alkalmasak lennének, sem a kifutópályák minősége, felszereltsége, sem pedig a repülések utáni szervizelésükhöz szükséges berendezések tekintetében. És még több tucat, ha nem több száz szakember is kell" - nyilatkozott Lavrov.
"Azt rebesgetik emiatt, hogy ezt valószínűleg az Ukrajnával szomszédos NATO-országok területén lehet megcsinálni. Ez veszélyes elképzelés. Teljes felelősséggel mondhatom" - tette hozzá.
Korábban az orosz diplomácia vezetője azt mondta, hogy az atomfegyverek hordozására alkalmas F-16-os vadászgépek megjelenését Ukrajnában Oroszország a Nyugat nukleáris fenyegetésének fogja tekinteni. A hétfői tévéinterjúban Lavrov figyelmeztette az amerikaiakat és a briteket, akik szerinte abban bíznak, hogy a vízi határaik mögött mindent át tudnak vészelni, hogy "vannak határok, amelyeket nem szabad átlépni".
Az Ukrajnának átadott halált okozó fegyverek minőségének erősödése nem marad észrevétlen
- hangoztatta.
Egy ukrajnai fegyvernyugvás lehetőségével kapcsolatban megjegyezte: Nyugaton nyíltan arról beszélnek, hogy a konfliktus szüneteltetésére azért lenne szükség, hogy Ukrajna feltölthesse fegyver- és hadianyagkészleteit. Úgy vélekedett, hogy a Nyugatnak korábban éppen ilyen okokból volt szüksége a korábban az ukrajnai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodásokra.
"Azért, hogy - mint azt Merkel, Hollande és Porosenko később elismerte - modern fegyverekkel pumpálják tele Ukrajnát Oroszország ellen. Vagyis most ugyanaz a taktika sejlik ki a beszélgetésekből, amelyeket nyugati kollégáink folytatnak, de nem velünk, hanem nyilvánosan, a témát egymással megvitatva" - mondta.
Fotó: Abedin Taherkenareh / Forrás: MTI/EPA
Lavrov szerint az, hogy az ukrajnai hadihelyzet Kijev számára előnytelen változása nyomán megváltozott a narratíva, nem változtatta meg a nyugati politika lényegét, amely továbbra is ellenfélnek, fenyegetésnek tekinti Oroszországot. A "kétségbeeséssel" megmagyarázta Joe Biden amerikai elnöknek azt a "tudatosan hamis" állítását, miszerint Oroszország NATO-országok megtámadására készülne.
Kifogásolta, hogy a Nyugat nem ítéli el Izraelnek a Gázai övezetben alkalmazott erőszakos módszereit, miközben Oroszországot elmarasztalta a 2004-es beszláni iskolai és a 2002-es moszkvai dubrovkai színházi túszszabadítás után.
Közölte, hogy G20-csoport szeptemberi csúcstalálkozón ismételten arra kérte António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy hozza nyilvánosságra azoknak az embereknek a nevét, akiknek a holttestét tavaly áprilisban a Kijev melletti Bucsában bemutatták, azt állítva, hogy az orosz hadsereg áldozatai. Mint mondta, Guterres azt felelte, hogy ez nem az ő hatásköre.
Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nehezményezi, hogy az elnök menesztette a toborzóközpontok vezetőit
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka hétfőn bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon döntését, amellyel a nyáron menesztette a regionális toborzóközpontok vezetőit.
Zelenszkij augusztusban távolította el a regionális toborzóközpontok vezetőit egy korrupcióellenes kampány keretében. Az elnök akkor arra hivatkozott, hogy a vonatkozó vizsgálatok a tisztségviselők visszaéléseit tárták fel a jogalap nélküli meggazdagodástól a hadköteles korú férfiak külföldre szállításáig, dacára annak, hogy hadihelyzetben számukra tilos elhagyni az ország területét.
Zaluzsnijt egy rendezvényen kérdezték meg az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint arról, hogy a döntés hatással volt-e a mozgósításra.
Ezek szakemberek voltak, akik tudták, hogyan kell ezt elvégezni, és most már elmentek
- fogalmazott az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.
Fotó: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA
A védelmi tárcának a toborzás növelését szolgáló legfrissebb elképzeléseiről szólva azt mondta, hogy a régi, bevált rendszert kellene visszaállítani.
Az utóbbi hetekben számos felháborodott bejegyzés volt a közösségi médiában arról, hogy ukrán toborzótisztek egyebek között edzőtermekben, illetve üdülőkben is behívóparancsokat osztogattak a hadköteleseknek.
Cseh államfő: jelentősen megváltozhat jövőre az ukrajnai helyzet
Jelentősen megváltozhat jövőre az ukrajnai helyzet, s a mostani jelek szerint Ukrajna és a Nyugat számára nem a legjobb irányban - jelentette ki Petr Pavel cseh államfő a Seznam Zprávy hírportálon hétfőn megjelent interjúban.
Új helyzet jön létre, amelyet meg kell majd oldanunk
- jegyezte meg az elnök.
A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban Petr Pavel úgy vélekedett: amennyiben tovább növekszik a világban az Izrael-ellenesség, és némely arab államban a szélsőségesség, a világban a terrorizmus megerősödésére lehet számítani.
Az ukrajnai helyzet alakulását Petr Pavel összekapcsolta a jövő évben esedékes oroszországi és egyesült államokbeli elnökválasztásokkal. Szerinte Oroszországban nem kell meglepetésre számítani, a jelenlegi elnök, Vlagyimir Putyin győzelme várható. Az amerikai elnökválasztás várható eredménye azonban közel sem ilyen egyértelmű.
Fotó: Michal Cizek / Forrás: AFP
A választások nyilván az ukrajnai harctérre is hatással lesznek. "Putyin elnök világosan megmondta, hogy béketárgyalásokról addig szó sem lehet, amíg nem ismert az amerikai elnökválasztás eredménye. Ezzel világosan jelezte, hogy számára a lehetséges tárgyalásokon partnerként csak az Egyesült Államok jöhet szóba, és senki más, még a nagy európai országok sem" - ismertette véleményét a cseh elnök, aki civilben hivatásos katona, s korábban a NATO-ban is töltött be magasrangú tisztségeket.
A cseh elnök szerint Vlagyimir Putyin továbbra is kitart azon világszemlélete mellett, hogy a fejleményeket a nagyhatalmak fogják meghatározni. Az oroszok Petr Pavel szerint arra számítanak, hogy Donald Trump sikere esetén képesek lesznek megegyezni az amerikaiakkal függetlenül attól, mit gondol erről Ukrajna vagy Európa.
Létrejöhet egy kompromisszum, amely Oroszországnak visszaadja a világügyekben kulcsfontosságú szereplő státusát, s a többieknek meg kell majd békélniük ezzel
- fejtette ki a cseh elnök, aki ennek lehetőségét "kellemetlen helyzetnek" minősítette.
Ami a közel-keleti helyzetet illeti, Petr Pavel úgy látja, hogy az eseményeknek még nem látni a végét. Ráadásul Izraelnek és az Egyesült Államoknak eltér a véleménye a Gázai övezet jövőjét illetően. A közel-keleti helyzet alakulása nagymértékben kihat majd az egész régióra és a világra is - jegyezte meg.
"Amennyiben növekedni fognak az Izrael-ellenes hangulatok, ha erősödni fog a szélsőségesség néhány arab országban, akkor azzal kell számolnunk, hogy ezek következtében erősödni fog világszerte a terrorizmus is. És ez, ahogy azt már Európában megtapasztalhattunk, lényegében valamennyiünket érint" - mutatott rá a cseh államfő az interjúban.
Az EU elfogadta a gazdasági megszorító intézkedéseket is tartalmazó 12. szankciós csomagot
Az Európai Unió Tanácsa a Ukrajna elleni folytatódó orosz háborúra tekintettel elfogadta a gazdasági és egyedi korlátozó intézkedéseket is tartalmazó tizenkettedik szankciós csomagját - közölte az uniós tanács hétfőn.
A brüsszeli közlemény szerint az intézkedések "újabb csapást mérnek" Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús képességére azáltal, hogy az orosz gazdaság legfontosabb ágazatait célozzák, és megnehezítik az uniós szankciók megkerülését.
A szankciós csomag több mint 140 további orosz állampolgárt és vállalatot vesz jegyzékbe. Ez kiterjed az orosz katonai és védelmi ágazat szereplőire - ideértve az orosz hadiipari vállalatokat és a katonai magánvállalatokat -, az informatikai ágazat szereplőire, valamint egyéb fontos gazdasági szereplőkre is.
Az intézkedés vonatkozik továbbá az Ukrajna Oroszország által "ideiglenesen megszállt" területein a közelmúltban "jogellenesen megrendezett választások" szervezőire, az ukrán gyermekek kényszerített "átnevelésének", valamint az Oroszország Ukrajna elleni háborúját támogató dezinformáció és propaganda terjesztésének felelőseire.
Az EU új import- és exporttilalmakat vezet be, például az Oroszországban bányászott, feldolgozott vagy előállított nem ipari gyémántok európai exportjára vonatkozóan. Az intézkedés célja Oroszország megfosztása ettől a fontos, évi 4 milliárd euróra becsült bevételi forrástól - írták.
A szankciós csomag ezen felül szigorítja az olajárplafon végrehajtását azáltal, hogy szorosan nyomon követi a tartályhajók használatának lehetséges módjait az olajárplafon kijátszására. Szigorítja továbbá az Európában tárolt orosz vagyon felkutatásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, valamint a szankciókat kijátszó unión kívüli országokban bejegyzett vállalatokra vonatkozó intézkedéseket.
Az EU tilalmat vezet be az acélgyártáshoz szükséges nyersanyagok, a feldolgozott alumíniumtermékek, valamint egyéb fémáruk Oroszországból történő behozatalára, valamint azok tranzitjára. Az exportkorlátozások a kettős felhasználású, azaz a katonai mellett a polgári felhasználásra is alkalmas fejlett technológiai és ipari termékekre vonatkoznak. A korlátozások a vegyipari termékekre, a termosztátokra, az egyenáramú (DC) motorokra, a pilóta nélküli légi járművekhez használt szervomotorokra, a szerszámgépekre és a gépalkatrészekre is kiterjednek. Új behozatali tilalom lép érvénybe a cseppfolyósított szénhidrogéngázra vonatkozóan is. A továbbiakban tilos a vállalati és tervezőszoftvereket az orosz kormány vagy az orosz vállalatok rendelkezésére bocsátani.
A szankciós csomag lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy egy jegyzékbe vett embert közérdekből megfosszanak pénzeszközeitől vagy gazdasági erőforrásaitól. Lehetővé teszi továbbá bizonyos jegyzékbe vett emberek vagy szervezetek tulajdonában lévő uniós vállalatok értékesítését is.
Az intézkedés célja Oroszország ipari és katonai kapacitásainak további akadályozása - tették hozzá.
Orosz miniszter: az ukrán fél szándékosan támad egészségügyi intézményeket
Szándékosan vesz célba az ukrán hadsereg egészségügyi létesítményeket az Ukrajnától elcsatolt „új régiókban” – jelentette ki Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter hétfőn annak a bizottságnak az ülésén, amelyet a moszkvai parlamenti felsőház a Kijev által fiatalkorúak ellen elkövetett bűncselekmények kivizsgálására állított fel.
Elmondta, hogy az ukrán fél ezeket a létesítményeket ismételt támadásnak veti alá. A tárcavezető egyebek között elmondta, hogy 2014-óta a donyecki régióban harci cselekmények következtében 663 gyerek szenvedett különböző fokozatú sebesülést, 214 pedig életét vesztette.
A luhanszki régióban a megsebesült gyerekek száma ugyanebben az időszakban 248, a halottaké 57 volt. A miniszter szerint Herszon megyében tavaly óta 35 gyerek sebesült és hat halt meg, Zaporizzsja megyében pedig 10 a sebesültek száma.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz védelmi minisztérium hétfői hadijelentése szerint az elmúlt nap folyamán öt frontszakaszon 26 ukrán rohamot vertek vissza az orosz erők, a harcokban mintegy 640 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg. A tárca szerint tíz támadást Kupjanszk térségében, kilencet pedig Donyecknél kísérelt meg az ukrán fél, a legnagyobb veszteséget, mintegy 220 főt, a Liman környéki harcokban szenvedte el.
Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között egy vezetési- és megfigyelőpontot, két harckocsit – az egyikük egy német Leopard-2-es volt –, nyolc gyalogsági harcjárművet – köztük egy amerikai Bradley-t –, öt páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M109-es Paladin, egy lengyel Krab és egy szlovák Zuzana-2 önjáró tarackot, valamint 25 drónt.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn közölte, hogy őrizetbe vett egy férfit, aki ukrán utasításra terrortámadást készített elő egy hadiipari vállalat vezetője ellen Izsevszkben. A gyanúsított egy házilag előállított robbanószerkezetet szándékozott működésbe hozni.
Az EU elfogadta a gazdasági megszorító intézkedéseket is tartalmazó 12. szankciós csomagot
Az Európai Unió Tanácsa a Ukrajna elleni folytatódó orosz háborúra tekintettel elfogadta a gazdasági és egyedi korlátozó intézkedéseket is tartalmazó tizenkettedik szankciós csomagját – közölte az uniós tanács hétfőn.
A brüsszeli közlemény szerint az intézkedések „újabb csapást mérnek” Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús képességére azáltal, hogy az orosz gazdaság legfontosabb ágazatait célozzák, és megnehezítik az uniós szankciók megkerülését.
Az EU tilalmat vezet be egyebek mellett a gyémántok közvetlen vagy közvetett behozatalára Oroszországból, továbbá korlátozásokat vezet be olyan ipari termékek kivitelére és behozatalára, amelyek jelentős bevételt generálhatnak Oroszországnak – írták.
Ukrán dandártábornok: hadműveleteket kellett elhalasztani a lőszerhiány miatt
Ukrán hadműveleteket kellett elhalasztani a csökkenő külföldi támogatás miatt bekövetkezett lőszerhiány miatt – jelentette ki hétfőn Olekszandr Tarnavszkij ukrán dandártábornok a Reuters hírügynökségnek adott interjújában.
A dandártábornok elmondta, hogy a posztszovjet típusú 122 és 152 milliméteres lövedékekből van súlyos lőszerhiánya az ukrán hadseregnek, és mivel a probléma az egész frontvonalat érinti, jelentős hatással van az ukrán csapatok harctéri teljesítményére.
Elmondása szerint a rendelkezésre álló lőszerkészlet nem fedezi a napi szükségleteiket, ezért úgy próbálnak úrrá lenni a hiányon, hogy a meglévő készletet újraosztják, illetve a korábban betervezett hadműveleteket szerényebb célkitűzésekkel újratervezik, de erről további részleteket nem közölt. Hozzátette ugyanakkor, hogy az orosz hadseregnek is vannak lőszerellátási gondjai, ám ezzel kapcsolatban sem bocsátkozott részletekbe.
Az interjúban a dandártábornok elismerte, hogy
az ukrán csapatok védekezésre rendezkedtek be a dél-keleti frontvonalon.
Hozzátette, hogy az egyéb harcvonalakon viszont támadásokkal és területfoglalással próbálkoznak, továbbá előkészítik tartalékosaikat a későbbi, nagyobb horderejű hadműveletekre. Azt is elmondta, hogy győzelmekre számítanak ezekben a hadműveletekben, amit arra használnának ki, hogy tartalékosokkal cseréljék le, és pihentessék a jelenleg aktív erőiket.
Tarnavszkij szerint az oroszok célja továbbra is az, hogy változó taktikával de folyamatosan nyomás alatt tartsák az ukrán erőket, hozzátéve, hogy az egyes területeken, így Avgyijivka térségében elért 1,5 – 2 kilométeres orosz előrehaladás ellenére is jól tartja ezeket a frontvonalakat az ukrán hadsereg. Hangsúlyozta, hogy az oroszok a létszámfölényükre építve továbbra sem törődnek emberállományuk állapotával, miközben az ukrán hadsereg igyekszik minden katonáját pihenőidőben is részesíteni. Ugyanakkor elismerte, hogy a frontvonalon teljesítő ukrán erők már nem frissek és minden parancsnoknak szüksége lenne egy-egy helyettesre.
A téli hadviselésről szólva azt mondta, mindkét fél számára komoly kihívást jelentenek a hideg idővel gyakran együtt járó korlátozott látási viszonyok, valamint a csapatok és a haditechnika mozgatásában és álcázásában jelentkező nehézségek.
Végül kiemelte, hogy az F-16-os amerikai vadászgépek mielőbbi érkezésében bízva úgy gondolja, hogy hadrendbe állításukkal szintet léphet Ukrajna hatékonysága a háborúban.
Ukrajna őrizetbe vett egy kémet
Az ukrán titkosszolgálat hétfőn közölte, hogy egy ukrán állampolgár állítólag segített irányítani egy orosz támadást Zaporizzzsja városa ellen, amelyben öt ember halt meg októberben. A kémet őrizetbe vették – írja az Origo.
Oroszország hét ukrajnai területet bombázott
Oroszország hét ukrajnai területet lőtt, legalább egy ember megsérült – közölte a kijevi nemzeti rendőrség.
A testület 10 találatot regisztrált, amely a polgári infrastruktúrát érte.
Avdijivka, Kurahove, Csasziv Jar városokat, valamint Bohdanivka, Novobakhmutivka és Orlivka falvakat támadták – közölték.
Megsemmisült egy Leopard az északi övezetben
Az orosz csapatok megsemmisítettek egy német Leopard 2 harckocsit a különleges katonai művelet (SVO) övezetében – tájékoztatott az orosz védelmi minisztérium.
Az ukrán fegyveres erők (AFU) harcjárművét Kupjanszk irányában találták el. Emellett az ukránok három gyalogsági harcjárművet, két páncélozott szállítójárművet és egy Gvozgyika páncélozott járművet is veszítettek.
Támadás Belgorodban
A Vlagyimir Putyinnal szemben álló ukrajnai székhelyű orosz félkatonai csoport azt állította, hogy Belgorodban megsemmisítette az orosz csapatok erődítményét.
A Szabadság Oroszországért Légió vállalta magára a Terebreno falu közelében elkövetett határon átnyúló támadást.
Az utca embere Ukrajna EU-csatlakozásáról: nem időszerű
„Ne vegyünk fel EU-tagnak egy olyan országot, ahol háború van” – a Magyar Nemzet kérdezte az utca emberét, mit is gondolnak Ukrajna EU-csatlakozásáról.
A téma az elmúlt napokban azért került a figyelem középpontjába, mert az Európai Unió megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
Oroszország megakadályozott egy terrortámadást
Az FSZB megakadályozott egy katonai-ipari komplexum ellen megkísérelt terrortámadást – számolt be róla a TASS az orosz FSZB PR Központjára hivatkozva.
A különleges szolgálat munkatársai őrizetbe vettek egy 33 éves orosz férfit, aki Ukrajna utasítására terrortámadást készített elő. A férfi rögtönzött robbanószerkezet bevetését tervezte: elkobozták tőle az ehhez szükséges alkatrészeket.
A férfi ellen eljárást indítottak.
Meghiúsult ukrán támadások Donyecknél
A Vosztok csapatcsoport egységei visszaverték az ukrán támadásokat Donyeck déli irányában, Novomikajlovka közelében – számolt be Alekszandr Gordejev, a csoport sajtóközpontjának vezetője.
„A tüzérség és a hadsereg légiereje által támogatott motorizált lövészegységek visszaverték ukrajna támadásait Novomikajlovkánál” – mondta Gordejev.
Pontosította, hogy szintén tüzérségi csapással az AFU 79. légideszant-támadó, 72. gépesített és 58. motorizált gyalogsági dandárjainak állomáshelyeit megsemmisítették Novomikhailovka, Konsztantyinovka, Ugledar és Urozhaynoye térségében.
Gordejev azt is elmondta, hogy az AFU az elmúlt 24 órában akár 100 katonát is veszíthetett.
Megsemmisített katonai állások Kupjanszknál
Oroszország megsemmisítette az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) megerősített állásait Kupjanszk irányában – jelentette a védelmi minisztérium.
Az osztály megjegyezte, hogy a Zapad-csoport tarackhadosztályának katonái az Msta-S önjáró tüzérségi rendszerekkel nyolc kilométeres távolságban álcázott ellenséges állásokat találtak el.
Szu-34-esek megsemmisítettek egy ukrán célpontot
Szu-34-esekkel az ukrán erők fellegvárát támadta meg Oroszország Krasznolimanszk irányában.
„A hírszerzés megerősítette, hogy a célpontok megsemmisültek, a legénység pedig épségben visszatért a bázisra” – jelentette a minisztérium.
Ukrajna drónokkal támad civileket
Az ukrán hadsereg egyre gyakrabban használ FPV drónokat civilek ellen – mondta el Herszon régió kormányzója, Vlagyimir Saldo a Ria Novosztyinak.
„Nem a katonaságot célozzák meg, hanem polgári célpontokat” – mondta Saldo.
IMF-vezér: Ukrajna gazdasága a segélyektől függ
Az IMF vezetője szerint Ukrajna gazdasága a további segélyektől függ. Ukrajna gazdasága valószínűleg elviselne egy „néhány hónapos” finanszírozási késedelmet, de egy hosszabb kihagyás komoly veszélybe sodorná az ország gazdasági fellendülését – mondta Kristalina Georgieva, az IMF igazgatója.
Több mint kilencezren jöttek tegnap Ukrajnából
Magyarország területére tegnap az ukrán–magyar határszakaszon 5227 fő, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4329 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 65 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a tájékoztatásban.
Lehallgatták az ukrán hadsereg főparancsnokát
Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) vizsgálatot indít, miután Valerij Zaluzsnij főparancsnok új irodájában hangrögzítő készüléket találtak.
Speciális orosz egységek Herszonban
Oroszország növeli a különleges erők létszámát a megszállt Herszon területen – írta a Kyiv Independent. Ennek részben az a célja, hogy
megfélemlítsék a lakosokat, akik információkat adtak át az ukrán katonaságnak.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
