2024.02.01. 07:42
Ciszjordániai zsidó telepeseket sújtott szankciókkal az Egyesült Államok
Az izraeli–palesztin háború 118. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
A palesztinokat támogató jemeni síita húszi felkelők az amerikai fegyveres erők húszi katonai célpontok ellen végrehajtott légicsapásai ellen tiltakoznak Szanaában 2024. január 29-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Jajha Arhab
Kiszabadultak a törökországi gyárban túszul ejtett munkások
Kilenc és fél órát követően véget ért a törökországi túszejtés, az elkövető megadta magát, a munkások pedig kiszabadulhattak - jelentette a Cumhuriyet című lap.
A Demirören török hírügynökség délután közölte, hogy egy fegyveres férfi ejtett túszokat a Procter & Gamble vállalat egyik törökországi üzemében tiltakozásul Izrael gázai övezeti hadjárata ellen.
Seddar Yavuz, Kocaeli tartomány kormányzója arról számolt be, hogy a túszejtőt, aki korábban az üzemben dolgozott, erőszak alkalmazása nélkül sikerült őrizetbe venni.
A férfi helyi idő szerint délután három órakor hatolt be Kocaeli tartomány területén a Gebze ipari övezetben található gyárba.
A rendőrség nagy erőkkel vonult ki. A helyi sajtóban megjelent felvételeken egy férfi volt látható, akinek arcát palesztin sál fedte, testére pedig robbanószerkezetre hasonlító tárgy volt erősítve. A háttérben egy falon piros festékkel készített "Gázáért" felirat látszott.
Az Umut-Sen szakszervezet szerint hét dolgozót tartott túszul a fegyveres.
Ciszjordániai zsidó telepeseket sújtott szankciókkal az Egyesült Államok
Ciszjordániában élő izraeli telepesek ellen rendelt el csütörtökön gazdasági büntetőintézkedéseket az amerikai kormányzat palesztinok ellen elkövetett erőszakcselekmények miatt.
Az intézkedést az tette lehetővé, hogy csütörtökön Joe Biden elnöki rendeletet adott ki - az indoklás szerint - "Ciszjordánia békéje, biztonsága és stabilitása elleni cselekményekre adott válaszként".
A külügyminisztérium közleménye szerint négy személy szerepel a büntetőintézkedésről szóló listán.
Az Antony Blinken külügyminiszter által jegyzett közlemény szerint Izraelnek többet kell tennie az erőszak megállítása érdekében Ciszjordániában és az elkövetők felelősségre vonása terén.
Az elnöki rendelet alapján a szankció azokra szabható ki, akik erőszakos cselekedeteket irányítanak, vagy követnek el civilek ellen, illetve erőszakkal fenyegetnek, valamint civileket otthonuk elhagyásával járó módon megfélemlítenek, tulajdont foglalnak le, és terrorcselekményt hajtanak végre.
Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó az elnöki rendeletet bejelentő közleményben azt hangoztatta, "Biden elnök egyértelmű abban, hogy az Egyesült Államok határozottan támogatja Izrael jogát az önvédelemhez", de hozzátette, hogy "Biden elnök ugyancsak aggodalmát hangoztatta a Ciszjordániában látott, szélsőséges szereplők részéről megnyilvánuló erőszak növekedése miatt".
Az intézkedések értelmében az érintett négy izraeli telepes amerikai fennhatóság alatt őrzött minden vagyonát zárolják, és megtiltják velük az üzleti kapcsolatot amerikai vállalkozások számára.
Az amerikai külügyminisztérium december elején több ciszjordániai telepes ellen vízumkorlátozásokat hozott.
Fegyveres férfi ejtett túszokat egy törökországi gyárban
Fegyveres férfi ejtett túszokat a Procter & Gamble vállalat egyik törökországi üzemében csütörtökön tiltakozásul Izrael gázai övezeti hadjárata ellen - jelentette a Demiroren török hírügynökség.
Az ismeretlen férfi helyi idő szerint délután három órakor hatolt be Kocaeli tartomány területén a Gebze ipari övezetben található gyárba.
A rendőrség nagy erőkkel vonult ki, jelenleg megadásra próbálják rábírni a férfit.
Kocaeli kormányzója az NTV televízió szerint úton van a helyszínre. A török hatóságok egyelőre nem adtak ki közleményt az incidensről.
A helyi sajtóban megjelent felvételeken egy férfi látható, akinek arcát palesztin sál fedi, testére pedig robbanószerkezetre hasonlító tárgy van erősítve. A háttérben piros festékkel egy falra "Gázáért" felirat olvasható.
Az Umut-Sen szakszervezet szerint hét dolgozót tart túszul a fegyveres.
Támogatás nélkül február végére megszűnhet az UNRWA
Amennyiben nem születik döntés pénzügyi támogatásának helyreállításáról, az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA) február végéig kénytelen lesz megszüntetni a közel-keleti térségben, azon belül a Gázai övezetben folytatott tevékenységét – jelentette ki csütörtökön Philippe Lazzarini, az UNRWA vezetője.
Számos ország – köztük az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán és Kanada – azt követően jelentette be a szervezetnek nyújtott pénzügyi támogatása felfüggesztését, hogy az izraeli hírszerzés a múlt héten nyilvánosságra hozta: információi szerint az ENSZ Gázai övezetben működő segélyszervezetének 12 tagja közvetve vagy közvetetten részt vett a Hamász tavaly október 7-i, Izrael elleni terrortámadásában. Az izraeli dokumentum továbbá azt is feltételezi, hogy a segélyszervezet összesen 190 tagja egyben a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád radikális palesztin szervezetnek is tagja.
Ezek után csupán néhány állam vállalta, hogy az UNRWA-nál zajló vizsgálat idején is folytatja a gázai palesztinok segélyezését, így Norvégia, Törökország, Írország, valamint szervezetként az Európai Unió is így döntött.
Segélyszervezetek és az ENSZ fő humanitárius szervezeteinek vezetői a héten arra kérték a nemzetközi közösség tagjait, hogy folytassák az UNRWA finanszírozását, amelynek megszüntetése – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerdai felszólalása szerint – katasztrofális következményekkel járna a 2,2 milliós gázai palesztin lakosság számára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az ENSZ Izraelbe látogató küldöttségéhez intézett szavait megismételve szerdán felszólította a világszervezetet az UNRWA megszüntetésére, a helyébe pedig más ENSZ-ügynökségek, illetve más segélyszervezetek létrehozását javasolta. Arra hivatkozva, hogy a küldetése elavult, valamint Izrael-ellenes érzelmeket táplál, az izraeli hatóságok már régóta követelik a segélyszervezet megszüntetését.
| Az 1949-ben létrehozott, jelenleg mintegy 30 ezer palesztint foglalkoztató ügynökség a Jordániában, Libanonban, Szíriában, Ciszjordániában és a Gázai övezetben regisztrált mintegy 5,6 millió palesztin menekült támogatásán, védelmén és legalapvetőbb szükségleteik fedezésén dolgozik. |
Robbanás történt egy hajónál Hodeida közelében
A jemeni Hodeida városától nyugatra törtét robbanás hírét az Egyesült Királyság tengeri kereskedelmi műveleteket végző szervezete (UKMTO) közölte csütörtökön.
A helyiek szerint a húszi lázadók a Jemen középső részén fekvő, általuk ellenőrzött Ibb város egyik táborából lőttek ki rakétát a tenger felé.
Az Iránnal szövetséges húszi fegyveresek, akik Jemen legnépesebb részeit tartják ellenőrzésük alatt, az elmúlt hetekben több rakéta- és dróntámadást indították kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben az Izrael gázai katonai műveleteire hivatkozva.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia korábban többször csapást mért húszi célpontokra Jemenben, és a szeparatista felkelők alkotta csoport visszakerült a terrorszervezetek listájára.
Az iráni Forradalmi Gárda visszahívta több magasrangú tisztjét Szíriából a célzott izraeli légicsapások miatt
Az iráni Forradalmi Gárda visszahívta több magasrangú tisztjét Szíriából amiatt, hogy az utóbbi hónapokban több embere életét vesztette ott valószínűleg célzott izraeli légicsapásokban, és helyettük inkább a Hezbollah libanoni síita milíciára támaszkodik, amely szintén jelen van Szíriában mint Teheránnal szövetséges erő – közölte a Reuters hírügynökséggel öt, a döntést ismerő forrás.
Azóta, hogy az iráni elithaderő emberei – hivatalosan mint tanácsadók – helyben támogatják Bassár el-Aszad elnököt a szíriai polgárháborúnak majdnem a kezdete óta, és ez idő alatt Izrael többször célba vette csoportjaikat Szíria különböző pontjain, az utóbbi két hónapnyi időszak volt az egyik legsúlyosabb a veszteségek szempontjából. Mintegy tíz éve a Forradalmi Gárda tisztjei mellett több ezernyi síita milicista is csatlakozott szerte a térségből a szíriai kormányerőkhöz.
Tavaly december eleje óta a Forradalmi Gárda 6-7 magas rangú tisztje halt meg légicsapásban, köztük az egyik hírszerzési tábornok is.
A magas rangú tisztek visszahívása mögött részben az áll, hogy Teherán közvetlenül nem akar beavatkozni az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti, a kiterjedés veszélyével fenyegető fegyveres konfliktusba - állította a Reutersnak három nyilatkozó is. Közben az iráni politika radikálisai megtorlást követelnek, és az Irán támogatta csoportok a térségben - Libanonban, Jemenben, Irakban és Szíriában - közvetlenül is részt vesznek benne mint az úgynevezett Ellenállás Tengelyének tagjai. Noha Iránnak esze ágában sincs teljesen kivonni katonai szakértőit Szíriából, a részleges visszahívás jelzi, hogy számára sem úgy alakul ez az új keletű, a Hamász által kirobbantott közel-keleti fegyveres konfliktus, ahogy szeretné - tették hozzá a névtelenül nyilatkozók. Állításuk szerint a műveletek végrehajtására a változtatás egyelőre nincs hatással.
Fotó: Jajha Arhab / Forrás: MTI/EPA
Egyikük, egy magasrangú térségi biztonsági tisztségviselő, akit állítása szerint Teherán tájékoztatott, azt mondta: a magasrangú gárdistákkal együtt többtucatnyi középvezető is hazament Szíriából. Pontos számot azonban nem mondott.
Az öt nyilatkozó forrás közül három azt állította, hogy a nemrég kivonult gárdista tisztek a távolból, a Hezbollah helyben maradó embereire támaszkodva fogják irányítani a hadműveleteket. Azok pedig, akik ott maradtak a Forradalmi Gárda soraiból, elhagyják irodáikat, és megpróbálnak kevésbé feltűnőek maradni – tette hozzá egy negyedik forrás.
Húszi drónokat semmisítettek meg az amerikai erők a Vörös-tenger térségében
Az amerikai erők húszi drónokat semmisítettek meg a Vörös-tenger térségében, valamint támadást intéztek a jemeni síita lázadók egyik állása ellen – jelentette be helyi idő szerint szerda este az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM).
A tájékoztatás szerint az iráni gyártmányú drónok lelövése mellett a térségben állomásozó USS Carney romboló megsemmisített egy, a húszik által fellőtt, hajók ellen bevethető rakétát is, illetve az Ádeni-öböl térségében támadást intéztek egy húszi bázis ellen is, mely "fenyegetést jelentett a térségen áthaladó amerikai kereskedelmi és hadihajókra nézve".
A támadás előtt nem sokkal az Irán által támogatott lázadók egyik szóvivője bejelentette, hogy továbbra is katonai célpontnak tekintenek minden amerikai és brit hajót a Vörös-tengeren.
Mindeközben a húszik kezén lévő al-Maszíra televízió azt jelentette, hogy az amerikai–brit erők támadást intéztek Hodeida kikötőváros ellen.
A húszik a Gázai övezetben zajló izraeli hadművelet miatti tiltakozásul november 19-én indítottak támadást a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben azon hajók ellen, amelyek ismereteik szerint Izraelbe tartanak vagy Izraelt támogatják. Ezek a támadások elsősorban a teherhajókat fenyegetik, és szakértők szerint hosszabb fennakadásokat okozhatnak a világkereskedelemben.
Ez történt szerdán:
