2024.03.26. 05:58
Ali Hamenei ajatolláh Irán teljes körű támogatásáról biztosította a palesztinokat
Az izraeli–palesztin háború 172. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli légicsapás érte ház romjai között palesztinok a Gázai övezet középső részén lévő Nuszeirat menekülttáborban 2024. március 19-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Mohamed Szaber
Ali Hamenei ajatolláh Irán teljes körű támogatásáról biztosította a palesztinokat
Irán teljes körű támogatásáról biztosította a palesztinokat Ali Hamenei ajatolláh, az ország legfelsőbb politikai és vallási vezetője Iszmail Haníjével, a radikális iszlamista Hamász politikai bizottságának vezetőjével tartott megbeszélésén - közölte az IRNA állami hírügynökség.
Az Iráni Iszlám Köztársaság kétségek nélkül folytatni fogja a palesztinok, illetve az ellenállást tanúsító, elnyomott gázai nép ügyének támogatását
- jelentette ki Hamenei.
Az iráni vezető úgy fogalmazott, hogy a Gázai övezet lakóinak "sztoikus türelme az izraeli bűncselekmények tükrében az iszlám nagyságát mutatja", és "átváltoztatta a palesztin problémát a világ legfőbb problémájává".
Haníje nagyra értékelte Irán támogatását, és arról biztosította Ali Hamenei ajatolláhot, hogy dacára a Gázai övezeti történéseknek "az ellenállás erői kitartanak, és nem hagyják, hogy a cionista ellenség elérhesse célját".
Haníje a nap folyamán Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszterrel is találkozott Iránban, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn a Gázai övezetre vonatkozó tűzszüneti határozatot fogadott el.
A német külügyminiszter a segélyszállítmányok akadálytalan Gázába jutását sürgette
A nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a humanitárius segélyek akadálytalanul eljussanak a Gázai övezetbe - jelentette ki kedden Tel-Avivban a német külügyminiszter.
Annalena Baerbock "pokolinak" nevezte a humanitárius helyzetet az izraeli-palesztin fegyveres konfliktustól sújtott Gázai övezetben, továbbá üdvözölte az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői, a gázai tűzszünetet és az övezetben fogva tartott izraeli túszok elengedését sürgető határozatát.
Elmondta azt is, hogy Németország 10 millió euróval (3,9 milliárd forint) növelte az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) szánt támogatását.
Izraeli látogatása során a tárcavezető ellátogatott az egyiptomi határ közelében fekvő Kerem Salom-i határátkelőhöz is, melyet - az izraeli áldozatok családtagjainak tiltakozásai, illetve a Gázába szánt segélyszállítmányok ellen tüntető izraeli telepesek miatt - január végén szigorúan őrzött katonai zónává minősítettek.
A gázai fegyveres konfliktus októberi kitörése előtt ezen az átkelőn több mint 300 segélykamion jutott be a 2007 óta izraeli blokád alatt álló övezetbe.
Baerbock kedden izraeli kollégájával, Jiszráel Kaccal is egyeztetett, aki a maga részéről elítélte a BT határozatát, mely szerinte kapóra jött a Gázai övezetet ellenőrző Hamász iszlamista terrorszervezetnek, azt az üzenetet küldve, hogy nem szükséges alkuba bocsátkoznia.
"Izrael mindazonáltal töretlenül folytatja a hadműveleteit a Gázai övezetben, beleértve a rafahi offenzívát is" - tette hozzá Kac.
Ugyancsak kedden Jichák Hercog izraeli elnök Jeruzsálemben Jahja Szinvárt, a Hamász vezetőjét vádolta az Izrael ellen október elején indított támadás kitervelésével, és leszögezte: Izraelnek "el kell fognia Szinvárt, élve vagy halva". Hozzátette: csak így lehet kiszabadítani a támadás során az övezetbe hurcolt izraeli túszokat.
"Minden Jahja Szinvárral kezdődik és végződik" - fogalmazott az államfő egy műszak park átadási ünnepségén.
"Ő az, akinek célja a régiós feszültség szítása, aki meg akarja gyalázni a ramadánt, aki megtesz mindent, hogy lerombolja az egymás mellett élést az országunkban és az egész térségben, aki békétlenséget szít köztünk és az egész világon" - jelentette ki.
Az ENSZ különleges megbízottja népirtáshoz hasonlította Izrael gázai hadműveleteit, Izrael visszautasítja
Népirtáshoz hasonlította Izrael gázai hadműveleteit kedden az ENSZ megszállt palesztin területekkel foglalkozó különmegbízottja, egyúttal szankciókat és fegyverembargót sürgetett a zsidó állammal szemben. Izrael azonnal visszautasította a vádakat.
A Gázai övezet elleni izraeli támadás jellege és nagysága és a pusztítás, melyet okozott, arról árulkodik, hogy a palesztinokat mint csoportot akarják megsemmisíteni
– jelentette ki Francesca Albanese az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, ahol a gázai fegyveres konfliktusról szóló, Egy népirtás anatómiája címet viselő jelentését mutatta be.
Albanese azt vetette Izrael szemére, hogy gyakorlatilag „egy teljes népcsoportot” bélyegzett terroristának vagy a terrorizmus támogatójának, „ezáltal pedig mindenkit és mindent célponttá vagy járulékos áldozattá minősített”.
Izrael, mely nem képviseltette magát a tanács ülésén, elutasította a jelentéstevő állításait. Az ország genfi diplomáciai missziója leszögezte, hogy a háborút a Gázai övezetet ellenőrző Hamász iszlamista terrorszervezet ellen vívják, nem pedig civilek ellen.
„Az igazság keresése helyett a különleges jelentéstevő gyenge lábakon álló érveket próbál beleilleszteni a saját eltorzított, kifordított valóságába” – áll a kirendeltség közleményében, Meirav Eilon Sahar, Izrael genfi ENSZ-nagykövete pedig azzal vádolta a jelentéstevőt, hogy „megkérdőjelezi Izrael jogát a létezésre”.
Az izraeli hatóságok már február közepén kitiltották a jelentéstevőt az ország területéről, antiszemitának minősítve Albanese néhány megszólalását.
Hamász: többen meghaltak Gázában egy légi úton érkező segélyszállítmány miatt
Legkevesebb 18-an meghaltak a Gázai övezetben kedden egy légi úton eljuttatni kívánt segélyszállítmány miatt – jelentette be az övezetet ellenőrző Hamász iszlamista terrorszervezet.
Iszmáil esz-Szavarka, a szervezet sajtóirodájának vezetője elmondta, 12-en a tengerbe hulló csomagok után vettették magukat a vízbe, de megfulladtak, többeket pedig a szárazföldön landolt segélycsomagok körül kialakult tülekedésben nyomtak agyon.
A Hamász egyúttal a légi úton történő segélyszállítás leállítását és szárazföldi útvonalak azonnali megnyitását sürgette a humanitárius segélyek célba juttatása érdekében.
Iszmáil esz-Szavarka kiemelte, hogy már többször figyelmeztették a segíteni szándékozó országokat a légi szállítás veszélyeire. Hozzátette, hogy a mostani tragédiának több halálos áldozata is gyermek.
Több ország, köztük az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország és Egyiptom hetek óta légi úton, ejtőernyő segítségével igyekeznek segélycsomagokat juttatni az övezetben élőkhöz.
Március elején öt embert csaptak agyon a levegőből lehulló csomagok Gázavárosban.
A hét végén António Guterres ENSZ-főtitkár ugyancsak síkra szállt a szárazföldi útvonalak használata mellett, és újabb átkelők létrehozását sürgette.
A Gázai övezeti fegyveres konfliktus októberi kitörése előtt – az ENSZ adatai szerint – naponta legkevesebb 500 segélykamion érkezett az övezetbe, melyet Izrael 2007 óta tartott blokád alatt.
Philippe Lazzarini, az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezetének (UNRWA) vezetője kedden bejelentette, hogy az UNRWA május végéig rendelkezik elegendő forrással programjai folytatásához.
Hozzátette, hogy egy hónappal ezelőtt még csupán egy-két hétre előre tudtak számolni, miután számos ország felfüggesztette a szervezet segélyezését.
A felfüggesztésről szóló döntést – melyet később többen visszavontak – azt követően jelentették be a donorországok, hogy Izrael azt állította, az ügynökség alkalmazásában állók közül többen is részt vettek a Hamász október elején izraeli területen elkövetett terrortámadásában.
Ugyancsak kedden James Elder, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) szóvivője a Gázában élő gyerekeket és fiatal felnőtteket sújtó élelmiszerbizonytalanság súlyosbodására hívta fel a figyelmet. Azt is kijelentette: sok fiatal azt mondja az UNICEF munkatársainak, remélik, hogy a következő légitámadásban meghalnak, „hogy véget érjen ez a rémálom”.
Elder szerint az övezetben dúló éhínséget előidézték, s rámutatott arra, hogy „teherautók százai várakoznak a határoknál, de nem engedik be őket”.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) kedden felszólította Izraelt, biztosítsa az élelmiszersegélyek szétosztását a gázai civilek között.
Légicsapásokat jelentettek Deir-ez-Zór tartományból, halottak
Légicsapások érték a kelet-szíriai Deir-ez-Zór tartomány több térségét keddre virradóra, a támadásban az iráni Forradalmi Gárda, valamint Irán-barát milíciák legkevesebb 13 tagja meghalt, és 36-an megsebesültek, köztük civilek is – jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH).
A tájékoztatás szerint csapások érték többek között a tartomány azonos nevű székvárosát, valamint a szíriai-iraki határhoz közeli el-Bukamalt is.
A nagy-britanniai székhelyű OSDH vezetője, Rámi Abder-Rahmán a sajtónak azt mondta, a halálos áldozatok közül csak egy volt szíriai állampolgár.
A csapásokat alig néhány órával azt követően hajtották végre, hogy Damaszkuszból Deir-ez-Zórba érkezett egy iráni teherszállító repülőgép, mely logisztikai és technikai eszközöket, illetve a Forradalmi Gárda több tagját szállította – tette hozzá a szervezet.
Jóllehet az OSDH nem tért ki az elkövetőkre, korábban már több hasonló műveletért Izraelt tette felelőssé.
Izrael az utóbbi években számos légicsapást mért szíriai célpontokra, a hadsereg, valamint a damaszkuszi kormánnyal szövetséges erők, köztük az Irán által támogatott Hezbollah libanoni síita szervezet infrastruktúrája ellen. Az izraeli vezetés többször leszögezte: mindent megtesz azért, hogy Irán ne vethesse meg a lábát Szíriában.
A gázai háború októberi kitörése óta nőtt az izraeli támadások száma.
Izrael hazarendelte katari tárgyalódelegációját a Hamász elutasító válasza után
Tíznapos egyezkedés után Izrael külföldi biztonsági szolgálatának, a Moszadnak a vezetője, David Barnea hazarendelte a Sin Bet belbiztonsági szolgálattal közös izraeli tárgyalódelegációt Katarból, miután a tárgyalások zsákutcába jutottak, mert az iszlamista Hamász terrorszervezet elutasította az amerikai kompromisszumos javaslatot a tűzszünet elérésére és az izraeli túszok visszaadására.
Hétfő este a terrorszervezet arról tájékoztatta a tárgyalásokon közvetítő országokat, hogy ragaszkodik eredeti követeléseihez, vagyis az összes izraeli katona kivonásához a Gázai övezetből, az övezet déli részére telepítettek visszatéréséhez otthonaikba a Gázai övezet északi részén, illetve „jelentős” cserékhez az elraboltakért az Izraelben bebörtönzött palesztinok közül.
A miniszterelnöki hivatal összefüggésbe hozta a Hamász válaszát az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői határozatával, amely azonnali tűzszünetet és az összes elhurcolt szabadon bocsátását követelte, és amelyet az Egyesült Államok nem vétózott meg.
A Hamász ismét elutasított minden amerikai kompromisszumos javaslatot, és megismételte szélsőséges követeléseit, a háború azonnali befejezését, az izraeli hadsereg (IDF) teljes kivonását a Gázai övezetből, és hatalmon maradását, hogy ígérete szerint újra és újra megismételhesse az október 7-i mészárlást
– állította Benjamin Netanjahu hivatala kedden.
Izrael nem fogadja el a Hamász nevetséges követeléseit, és továbbra is mindent elkövet a háború összes céljának eléréséért, az összes elrabolt szabadulásáért, a Hamász katonai és közigazgatási képességeinek megsemmisítéséért, valamint annak biztosításáért, hogy Gáza többé ne jelentsen fenyegetést Izraelre – tették hozzá.
Jelenleg 134 élő vagy halott izraelit tart fogva túszként a Hamász a Gázai övezetben, köztük nőket és gyermekeket is. Az utóbbi hónapokban közülük mintegy harmincról bebizonyosodott, hogy már október 7-én megölték őket, vagy később vesztették életüket a Gázai övezetben.
Nagy-Britannia légi úton juttatott be élelmiszert a Gázai övezetbe
A londoni védelmi minisztérium keddi tájékoztatása szerint a szállítmányt, amely lisztet, vizet, rizst, étolajat, konzerveket és csecsemőtápszert tartalmaz, a brit királyi légierő (RAF) egyik Airbus A400M típusú katonai teherszállító repülőgépe dobta le előző nap ejtőernyővel Gáza északi partvidékén.
A brit légierő most hajtott végre először ilyen műveletet ezzel a repülőgéptípussal.
A repülőgép Jordániából, Ammánból szállt fel.
A minisztériumi tájékoztatás szerint a szállítmány ledobására kijelölt célterületet az akció előtt és közben is megfigyelés alatt tartották annak érdekében, hogy a segélycsomag közvetlenül a polgári lakossághoz jusson el.
A műveletben a légierő mellett a brit hadsereg katonái is részt vettek.
A londoni védelmi tárca ismertetése szerint Nagy-Britannia korábban is hozzájárult gázai légi segélyműveletekhez: Jordániának és Bahreinnek nemrégiben hatszáz olyan ejtőernyőt adott át, amelyeket légi szállítmányok célba juttatásához lehet használni.
A brit kormány emellett az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, Ciprussal és az Egyesült Arab Emírségekkel együttműködve dolgozik azon, hogy közvetlen tengeri szállítási folyosót lehessen megnyitni Gáza felé - áll a brit védelmi minisztérium keddi tájékoztatásában.
A tárca szerint a brit hidrográfiai szolgálat a gázai partvonal felmérésének adatait megosztotta amerikai tervezőkkel, elősegítve egy ideiglenes segélykirakó móló létesítését is.
Nagy-Britannia a múlt héten több mint kétezer tonna élelmiszert juttatott szárazföldi úton a Gázai övezetbe, két hete pedig 150 tonnás segélyszállítmányt állított össze a gázai lakosság számára. Ez a csomag 13 440 takarót, 840 családi méretű sátrat, hatezer matracot és több mint háromezer női higiénés készletet tartalmazott.
A brit kormány mindemellett egy teljesen felszerelt tábori kórházat is Gázába szállított.
A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek. A Hamász fegyveresei Gázába hurcoltak 240 túszt, akiknek többsége még mindig fogságban van.
Izrael ezután átfogó hadműveleteket kezdett az övezetben azzal a meghirdetett céllal, hogy felszámolja a Hamász politikai és katonai gépezetét.
Ez történt hétfőn: