Diplomácia

2024.03.06. 10:46

Magyarország és Szerbia között a történelem során most van a legjobb kapcsolat (videó)

Magyarország és Szerbia között a történelem során most van a legjobb kapcsolat, ami bizonyítja azt is, hogy a határon túli magyar közösség erőforrás a szomszédos országokkal felépített együttműködésben – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

MW

Forrás: Facebook / Szijjártó Péter

A tárcavezető a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével, Pásztor Bálinttal folytatott találkozóját követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a magyar külpolitikának a szíve közepe a nemzetpolitika, ezért mindig meghívják a határon túli magyar közösségek egyik vezetőjét a nagyköveti értekezletekre, ahogy az ezúttal is történt.   

Először is gratulált Pásztor Bálintnak pártja kiváló szerepléséhez a decemberi szerbiai választásokon, és leszögezte, hogy ez hatalmas eredmény, különösen a mai, kihívásokkal teli időszakban.

Szerbia, a Vajdaság, a VMSZ együtt szolgáltatnak bizonyítékot arra, hogy helyes a külpolitikai stratégia, amely arra épül, hogy minél jobb kapcsolatot építsünk ki a szomszédos országokkal. Mert minél jobb a kapcsolat egy szomszédos országgal, annál jobb a helyzete az ott élő magyar nemzeti közösségnek is

– mondta.   

„És a vajdasági magyarok bizonyították azt is, hogy helyes, ha a határon túli magyar nemzeti közösséget erőforrásnak tekintjük az adott országgal felépített kétoldalú kapcsolatok tekintetében” – tette hozzá.   

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy külpolitikai stratégiája tervezésekor a kormány mindig prioritást ad a szomszédos államokkal felépítendő jó viszonynak, és mindig kiállnak az ezen országokban élő magyar nemzeti közösség mellett is.   

Ugye mára már elcsépelt frázisnak tűnik, de nagyon sokat dolgoztunk érte, hogy ezt elmondhassuk, s ezért el is kell mondani minden egyes alkalommal, hogy Magyarország és Szerbia között a történelem során most van a legjobb kapcsolat, a legjobb együttműködés

– jelentette ki.   

Majd rámutatott, hogy ez nem jöhetett volna létre a VMSZ nélkül, ugyanis tőlük származott a javaslat, hogy a magyar kormányzat indítson átfogó gazdaságfejlesztési programot a Vajdaságban, amelynek a keretében eddig több mint 14 ezer helyi cég kapott támogatást 80 milliárd forintos értékben, és ezáltal 170 milliárd forintnyi beruházás valósult meg összesen.   

„Ez jó mindenkinek, jó Szerbiának, jó a Vajdaságnak, jó a vajdasági magyaroknak, és jó nekünk, akik itt élünk az anyaországban. Ezért mind a vajdasági magyarokat képviselő VMSZ, mind a magyar kormány készen áll arra, hogy a vajdasági gazdaságfejlesztési programot folytassuk” – tudatta.   

A miniszter aláhúzta, hogy a kapcsolattartásban nagy szerepe van a határon átnyúló infrastruktúrának, annak, hogy minél több helyen át lehessen kelni a határon, ezért a VMSZ kérésére az a döntés született, hogy a Röszke-Horgos 2 kishatárátkelőhely korlátozottról 24 órás nyitvatartásra áll át.   

„Ezzel is segítjük azon vajdasági magyarokat és anyaországiakat, akik nem akarnak a zsúfolt autópálya-átkelő felé menni, vagy éppen munkába, iskolába járnak” – jegyezte meg.   

Kitért arra is, hogy a hercegszántói határátkelőhely fejlesztése hamarosan megindul Interreg-forrásból, hogy ezzel is terhet vegyenek le a nagy forgalmú átkelőkről.   

Végül hangsúlyozta, hogy a magyar európai uniós elnökség során a kormány a bővítés felgyorsítására, illetve az illegális bevándorlás elleni küzdelemre fog koncentrálni.   

Magyarország mindig is Szerbia pártján állt, amikor az Európai Unió bővítéséről van szó, és szeretnénk, ha Szerbia minél előbb tagja lenne az Európai Uniónak, ez a vajdasági magyarok érdeke is

– közölte.   

Valamint reményét fejezte ki, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező vajdasági magyarok közül is minél többen részt fognak venni az európai parlamenti választáson.   

„Az illegális migrációval szembeni fellépés tekintetében pedig szeretném kifejezni az elismerésemet a VMSZ-nek, a VMSZ elnökének, hiszen az ő állhatatosságuk nélkül minden bizonnyal nem jött volna létre az a példamutatóan szigorú rendőri fellépés a határ szerb oldalán, amely nyomán az életkörülmények jelentősen javultak és a biztonság is jelentősen javult a határ vajdasági oldalán” – mondta.

Magyarország minden támogatást megad Bosznia-Hercegovina európai integrációjához

Magyarország minden támogatást megad ahhoz, hogy a nyugat-balkáni régió, és így azon belül Bosznia-Hercegovina is minél gyorsabban tudjon előre haladni az európai integrációs folyamatban 

– jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A tárcavezető a boszniai kollégájával, Elmedin Konakoviccsal közös sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy Magyarország európai uniós elnökségre készül, mégpedig olyan időszakban, amikor részben külső okok miatt a közösség egyre rosszabb formába kerül.   

„Ebből a rossz formából a kiutat az új lendület, frissesség, új ambíció, új energia jelenthetné. És arra a kérdésre, hogy ez az új lendület, frissesség és ambíció honnan is jöhetne, a válasz egyértelmű, hogy a Nyugat-Balkánról” – szögezte le.  

„Így mi azt az álláspontot képviseljük, hogy ma már az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a nyugat-balkáni országok csatlakozására, mint a nyugat-balkáni országoknak az EU-tagságra” – tette hozzá.   

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban arról is beszámolt, hogy cselekvési tervet írtak alá az EU-csatlakozási folyamatra vonatkozó tudásmegosztásról, miután Bosznia-Hercegovina immár nyolc éve benyújtotta a tagsági kérelmét, így itt lenne az ideje a valós előrelépésnek.   

Emlékeztetett, hogy január végén fogadták el az együttműködés keretéül szolgáló akciótervet, és a most létrejött első megállapodás keretében ötven boszniai szakértőt fognak kiképezni a Magyar Diplomáciai Akadémián, akik a jövőben kulcspozícióba kerülhetnek majd az EU-csatlakozási tárgyalások során, és a folyamatban így a kellő szakértelemmel felvértezve tudnak majd részt venni.   

„Mi még emlékszünk rá, hogy ez milyen intellektuális és szakmai kihívásokat jelent egy-egy taggá válni kívánó ország számára” – fogalmazott.   

Kiemelte, hogy hazánk egyik fontos célkitűzése lesz a soros EU-elnökség során a nyugat-balkáni bővítés felgyorsítása, és ezen belül is az, hogy megindulhassanak Bosznia-Hercegovinával a valódi csatlakozási tárgyalások, illetve 2024 második félévében sor kerülhessen az első kormányközi konferenciaülésre.    

Magyarország minden támogatást megad ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina minél gyorsabban tudjon előre haladni az európai integrációs folyamatban

– hangsúlyozta.   

A miniszter végül kitért arra is, hogy Bosznia-Hercegovina stabilitása hazánk számára különösen fontos, a kormány ezért is szorgalmazza a brüsszeli migrációpárti politika megváltoztatását, az ugyanis az egész Nyugat-Balkánt rendkívül nehéz helyzetbe hozza.   

Majd leszögezte, hogy ahogy Magyarország, úgy Bosznia-Hercegovina is fokozott bevándorlási nyomás alatt áll.   

Mindaddig, amíg Brüsszel migrációs kvótákat erőltet, addig mindig is lesznek illegális migránsok, addig virágozni fog az embercsempészet, s mindez különös kihívás elé fogja állítani a Nyugat-Balkán térségét

– vélekedett.   

„És mi pontosan tudjuk, hogy ha a nyugat-balkáni térség biztonsági kihívásokkal szembesül, akkor attól nemcsak maga a régió, hanem a komplett Európai Unió biztonsági helyzete is romlani fog. Ezért az EU- elnökségünk során a bővítés gyorsítása mellett az illegális migrációval és az embercsempész-bandákkal szembeni fellépés is ott lesz a prioritásaink között” – fűzte hozzá.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában