2024.04.04. 08:35
Izraelben fokozták a készültséget az iráni fenyegetések nyomán
Az izraeli–palesztin háború 181. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
A húszi médiaközpont által közzétett felvételen a palesztinokat támogató jemeni síita húszi lázadók gyakorlatoznak a jemeni főváros, Szanaa térségében 2024. január 27-én, amikor az Egyesült Államok és Nagy-Britannia két légicsapást hajtott végre Ras Isa kikötője ellen a Vörös-tengeri Saleef kikötővárosban. Az amerikai erők arról számoltak be, hogy megsemmisítették az iszlamista húszi milícia rakétaállását, mellyel a térségben levő hajók ellen támadtak
Forrás: MTI/EPA/Húszi médiaközpont
Fotó: -
A Fehér Ház kilátásba helyezte Izraellel kapcsolatos hozzáállásának módosítását
Az Egyesült Államok órákon és napokon belül változtatást vár el Izraeltől a gázai humanitárius helyzet javítása és a segélymunkások védelme érdekében - közölte a Fehér Ház csütörtökön, miután Joe Biden amerikai elnök telefonon egyeztetett Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy
valós változtatásokat szeretnének látni az izraeli oldalon
és hozzátette, hogy "amennyiben nem lesz ilyen izraeli részről, akkor a mi oldalunkról kell változásnak történnie".
A fehér házi illetékes ugyanakkor arra a kérdésre, hogy milyen konkrét amerikai válaszok következhetnek, azt mondta, hogy ezt nem szeretné megelőlegezni, de
az izraeli tettekben órákon, illetve napokon belül változást várnak.
Az amerikai álláspont változásával kapcsolatban rámutatott, hogy a World Central Kitchen segélyszervezet dolgozói elleni halálos katonai csapás megrázó volt az amerikai fél számára.
John Kirby hangsúlyozta, hogy az Izraeltől nagyon rövid időn belül elvárt lépések között szerepel egyrészt a humanitárius segítség eljuttatásának kiszélesítése a Gázai övezetbe vezető újabb átkelők megnyitása által, másrészt a segélymunkások védelme.
A Fehér Ház közleménye a Joe Biden és Benjámin Netanjahu közötti telefonbeszélgetésről azt emelte ki, hogy
az amerikai elnök elfogadhatatlannak nevezte a Gázai övezetben dolgozó segélymunkások elleni támadást és a térségben kialakult általános humanitárius helyzetet.
Az állásfoglalás világossá tette, hogy egyértelmű, célzott, és konkrét lépéseket várnak el a civil áldozatok és a humanitárius válság csökkentése érdekében.
Az amerikai elnök azonnali tűzszünetet is szorgalmazott a humanitárius célok elérése érdekében, valamint arra szólította fel az izraeli kormányfőt, hatalmazza fel tárgyalódelegációját a haladéktalan megállapodásra a radikális iszlamista Hamász kezében lévő túszok elengedése érdekében.
Joe Biden ugyanakkor az Egyesült Államok további támogatásáról biztosította Izraelt és az izraeli embereket Irán fenyegetésével szemben.
Sajtójelentések szerint Joe Biden és Benjámin Netanjahu telefonbeszélgetése ezúttal kevesebb mint fél óráig tartott.
Az amerikai-izraeli kapcsolatokról szó volt Antony Blinken csütörtökön Brüsszelben tartott tájékoztatóján is, ahol az amerikai külügyminiszter a nemzetközi segélyszervezet munkásait és konvojukat ért legutóbbi támadással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az nem az első ilyen eset volt izraeli részről, de az utolsónak kell lennie.
Az amerikai diplomácia vezetője ugyanakkor kijelentette, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége változatlan Izrael biztonsága iránt.
Az amerikai adminisztráció tagjai az elmúlt hónapokban számos alkalommal sürgették Izraelt több cselekvésre a Gázai övezetben élő és dolgozó civilek védelmében, ugyanakkor minden alkalommal legitim célnak mondták a Hamász elleni katonai akciót, és megerősítették, hogy az Egyesült Államok folytatja az izraeli hadsereg ellátását katonai felszereléssel a saját védelem megteremtése érdekében zajló hadműveletekhez.
Izraelben fokozták a készültséget az iráni fenyegetések nyomán
Izraelben fokozták a katonai készültséget, miután több fenyegetés érkezett iráni vezetőktől az ország ellen
A múlt héten növelték az Izrael által a háború októberi kitörése óta működtetett GPS-zavarást, és napok óta nemcsak az északi határvidéken, hanem Izrael középső részén, Tel-Aviv és Jeruzsálem térségében sem mindig működnek a műholdas helymeghatározással működő telefonos alkalmazások.
Az izraeli hadsereg (IDF) megerősítette, hogy Izrael „proaktívan, különféle működési szükségletek miatt zavarja a műholdas navigációs rendszereket. A lakosoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a fennakadás különféle átmeneti hatásokat okozhat a helymeghatározástól függő alkalmazásokban”.
Az elmúlt héten egyre többen jelentették Izraelben, hogy a jeruzsálemi és a tel-avivi készülékeik is azt mutatták, hogy Kairóban, illetve Bejrútban tartózkodnak, míg korábban csak az ország északi részén, Haifától a libanoni határig jelezték a készülékek a bejrúti térképeket.
Az IDF bejelentette a tartalékosok mozgósítását a légvédelemben, mert tartanak az iráni fenyegetésektől, amelyeket a damaszkuszi iráni konzulátus elleni – Izraelnek tulajdonított – légitámadás, ott Mohammad Reza Zahedinek, az iráni Forradalmi Gárda egyik magas rangú parancsnokának megölése váltott ki.
Növelték a tartalékosállományt a légierőnél, a hírszerző hadosztálynál és a polgári védelem parancsnokságánál is. „Minden incidenst kivizsgálunk, mert a légvédelem nem hermetikus. Gyakoroltunk, a légierő parancsnoka személyesen vett részt a beszivárgási és rombolási esetek kivizsgálásában. Sokféle lehetőségre fel leszünk készülve” – nyilatkozta az IDF szóvivője.
A szóvivő azt is bejelentette, hogy az elvégzett helyzetértékelésnek megfelelően a harcoló egységek tagjai átmenetileg nem kapnak eltávozást, és folyamatosan felülvizsgálják az erők elosztását a különböző területek között.
Fotó: Fatima Sbair / Forrás: MTI/AP
Andrzej Duda: Izrael fizessen kártérítést a lengyel önkéntes családjának, akinek a halálát okozta a Gázai övezetben
Izraelnek kártérítést kellene fizetnie azon lengyel segélyszervezeti alkalmazott családjának, akinek a halálát okozta a Gázai övezetben – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön Varsóban.
A lengyel államfő a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából megtartott sajtókonferenciáján tért ki a World Central Kitchen (WCK) nonprofit segélyszervezet hét önkéntesének – köztük egy lengyelnek – a Gázai övezetben minap történt halálára.
Duda felelősségteljesnek minősítette, hogy Izrael vezetése beismerte: az izraeli erők a támadás elkövetői. A lengyel elnök egyúttal hangsúlyozta: a tragédia körülményeit ki kell vizsgálni.
Vitathatatlannak nevezte, hogy Izraelnek „megfelelő” kártérítést kell fizetnie az életét vesztő lengyel állampolgár hozzátartozóinak, függetlenül attól, baleset történt-e, vagy bármi más.
Míg az izraeli vezetés „illő érzékenységgel” viszonyul a tragédiához, Yakov Livne, Izrael varsói nagykövete „sajnos képtelen” az ilyen magatartásra – folytatta Andrzej Duda, és elfogadhatatlannak nevezte a diplomata kijelentését Lengyelországra vonatkozóan a támadás után.
Az elnök felidézte: Lengyelország egy hosszabb szünet után, „komoly tárgyalások eredményeképpen” egyezett bele Livne akkreditálásába „azért, hogy megkönnyítse Izrael számára a kapcsolattartást Lengyelországgal”. A nagykövet „most nagyon megnehezíti a kapcsolattartást” – fogalmazott Duda.
Livne 2022 elején foglalta el a varsói nagyköveti posztot, azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és az izraeli állampolgárok kimenekítését is koordinálta Ukrajnából. Előtte, 2021 közepétől a két ország kölcsönösen szüneteltette a nagyköveti állomáshelyek betöltését.
A nagykövet minapi kijelentéseit több lengyel politikus bírálta, köztük Donald Tusk kormányfő. Andrzej Szejna külügyminiszter-helyettes csütörtökön közölte: Livnét péntekre bekérették a varsói minisztériumba.
Duda a NATO-évfordulós beszédében közölte még: levelet írt a tagállamok vezetőinek és Jens Stoltenberg főtitkárnak, és ebben megindokolja azon korábbi javaslatát, miszerint a tagországoknak a bruttó hazai termékük három százalékára kellene emelniük védelmi kiadásaikat a jelenleg előírt kettőről. „A levelem vitát nyit erről a témáról” – jelentette ki. Röviden megindokolta most is: Moszkva „a hidegháborús időszak politikájához tér vissza (...), és erre olyan választ kell adni, mint amilyent (a Szovjetunió) kapott annak idején”.
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA
Az amerikai erők húszi drónokat és rakétát semmisítettek meg a Vörös-tengeren
Az amerikai erők a húszik által indított két drónt, valamint a jemeni lázadók egyik föld-levegő rakétáját semmisítették meg a Vörös tengeren szerdán.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) tájékoztatása szerint a drónok és a rakéta a térségben állomásozó Gravely amerikai hadihajót célozta.
Áldozatokról nem tudni.
Az Irán-barát húszi lázadók a Gázai övezetben zajló izraeli hadművelet miatti tiltakozásul novemberben kezdték el támadni a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben azokat a hajókat, amelyek ismereteik szerint Izraelbe tartanak vagy Izraelt támogatják.
A támadások nyomán több kereskedelmi hajótársaság is felfüggesztette az Ádeni-öblön át délen, a Szuezi-csatornán keresztül pedig északon átvezető vörös-tengeri hajózási útvonal használatát, és az Afrika körüli, jóval hosszabb és költségesebb útvonalat választotta.
Ez történt szerdán:
