2024.06.26. 11:56
Magyarország újabb EU-csatlakozási fejezeteket kíván megnyitni Szerbiával (videó)
Magyarországnak fontos célja a közelgő európai uniós elnöksége idején a nyugat-balkáni csatlakozási folyamat felgyorsítása, ezért a kormány egyebek mellett kormányközi konferenciákat kíván tartani mind az öt nyugat-balkáni tagjelölttel, illetve újabb fejezeteket akar megnyitni Szerbiával – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Párizsban, írja az MTI.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Forrás: MTI
Fotó: Bruzák Noémi
A tárcavezető a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) konferenciáján ismertette a magyar EU-elnökség vonatkozó terveit az idei év második felére: kormányközi konferenciákat kívánnak tartani mind az öt nyugat-balkáni tagjelölttel, újabb csatlakozási fejezeteket kívánnak megnyitni Szerbiával, legalább hét fejezetet le akarnak zárni Montenegróval, meg kívánják nyitni az első fejezeteket Albániával, el akarják fogadni az egyeztetések megkezdését lehetővé tevő tárgyalási keretet Bosznia-Hercegovinával, illetve cél az érdemi tárgyalások megkezdése is Észak-Macedónia új, erősen integrációpárti kormányával.
Ezt követően aláhúzta, hogy ezen országok minél előbbi belépése nem csupán politikai vagy biztonsági, hanem gazdasági érdek is. Erre példaként említette, hogy a térségbeli magyar beruházások értéke mára elérte a 2,5 milliárd eurót, és a kereskedelmi forgalom is négyszeresére nőtt 2010 óta, értéke meghaladta a hétmilliárd eurót.
Szijjártó Péter arra is emlékeztetett, hogy hazánk integrációs szakértők küldésével is segíti a bonyolult csatlakozási eljárást, illetve képzést nyújt a régióból érkező tisztségviselőknek a folyamat előmozdítása érdekében.
„Úgy gondolom, hogy ebből a mostani turbulens, válságokkal teli időszakból az jelenthetné a kiutat, ha megpróbálnánk visszatérni a kölcsönös tiszteletre alapuló kelet-nyugati együttműködéshez” – mondta.
„Ehhez hidakra van szükség, márpedig Közép-Európa, Délkelet-Európa, a Nyugat-Balkán betöltheti ezt a szerepet” – tette hozzá, kiemelve, hogy Magyarország jól demonstrálja, hogy milyen előnyökkel jár a kelet–nyugati együttműködés.
„Készek vagyunk hídszerepet betölteni, és megadni minden lehetséges támogatást a nyugat-balkáni országok számára ahhoz, hogy hídként működhessenek egy jobb, előremutatóbb és békésebb európai jövő érdekében, ahol a gazdaság fejlődésére tudunk összpontosítani végre a szomszédságunkban dúló háborúk helyett” – jelentette ki.
Szijjártó Péter: a Nyugat-Balkán integrációja nemcsak politikai és biztonsági, hanem gazdasági érdek is
Szégyenteljes és elfogadhatatlan az Európai Unió közelmúltbeli teljesítménye a nyugat-balkáni bővítés terén, miközben a térség államainak mielőbbi csatlakozása nem pusztán politikai és biztonsági, hanem fontos gazdasági érdek is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Párizsban.
A tárcavezető a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) konferenciáján rámutatott, hogy
Magyarország nagyra értékeli az OECD nyugat-balkáni tevékenységét, amely hozzájárult a régió stabilitásához, békéjéhez és fejlődéséhez, és a kormány ezért a közelgő európai uniós elnöksége idején szeretné még szorosabbá tenni az együttműködést ennek folytatása érdekében.
Fontos célnak nevezte a térség integrációs folyamatának felgyorsítását, és úgy vélekedett, hogy az EU igen rosszul teljesített e téren az utóbbi években, utoljára Horvátország csatlakozhatott a közösséghez, a nyugat-balkáni államok pedig átlagosan már több mint tizenöt éve várakoznak a belépésre.
„Ez szégyenteljes, elfogadhatatlan, s ha nem leszünk képesek felgyorsítani a folyamatot, akkor az egész bővítéspolitika hitelessége kerül veszélybe” – figyelmeztetett.
Egyetértésének adott hangot azt illetően, hogy érdemalapú eljárásra van szükség, de leszögezte, hogy ennek a feltételnek mindenkire vonatkoznia kell, a kettős mérce elfogadhatatlan.
Kijelentette, hogy a tények az EU hanyatló versenyképességét mutatják, így új lendületre, frissességre, dinamizmusra van szükség, ami alapvetően a Nyugat-Balkánról jöhet, hiszen a térség országai lelkesek, szeretnének fejlődni.
Úgy vélekedett, hogy ezért mostanra az EU-nak nagyobb szüksége lenne a nyugat-balkáni országokra, mint fordítva, és ezek nem is fognak a végtelenségig várni.
„Ha az Európai Unió nem tudja őket integrálni, akkor lesznek más jelentkezők, és akkor már csak a sírás marad” – fogalmazott.
A miniszter végül arra is kitért, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, és a konfliktusoknak jelentős kihatásuk van a világgazdaságra is, amely az utóbbi években többször is a feje tetejére állt.
Nagy problémának nevezte azt, hogy a kommunikációs csatornák beragadtak, a diplomáciát az erőszak váltotta fel, a szabadkereskedelem és globális gazdasági együttműködés helyett pedig szétválasztásról, kockázatmentesítésről van szó.
Kifejtette, hogy valós kockázat a világ újbóli blokkosodása, ami a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartó Magyarország számára igen rossz hír, hiszen hazánk Kelet és Nyugat konfliktusán mindig veszített, ezért most is a konnektivitásban érdekelt.
Szavai szerint azonban erre napjainkban csekély esély látszik, ugyanis az összeköttetések megerősítése helyett egymást követik a kereskedelmi korlátozások, szubvencióellenes intézkedések, büntetővámok.
A miniszter ezzel összefüggésben méltatta az OECD-t, hangsúlyozva, hogy gyakorlatilag ez az utolsó nemzetközi szervezet, amelynek sikerült elkerülni az átpolitizálását, és ahol még mindig a józan ész és a szakmaiság jelenti a működés alapját.
