Akár néhány napon belül megtéríthetik az árvíz okozta károkat

Több ezer háztartás és vállalat lesz gáz nélkül télen az árvízi károk következtében Észak-Morvaországban

Kénytelen lesz nélkülözni a gázszolgáltatást több ezer háztartás és vállalat az észak-morvaországi Jeseník kisvárosban és további nyolc környező településen a téli időszakban, mert az árvíz megrongált mintegy 210 kilométernyi gázvezetéket a régióban, s ezeket rövid idő alatt nem lehet újjáépíteni – jelentette ki csütörtökön Belá pod Pradedem településen Petr Hladík környezetvédelmi miniszter, aki személyesen kereste fel a katasztrófa sújtotta településeket.

 – mondta újságíróknak a miniszter a terepszemle után. Megjegyezte, hogy a gáz nemcsak a lakások fűtése miatt fontos, hanem sok vállalat működése is ettől függ. „Pillanatnyilag több tucat kilométernyi gázvezeték használhatatlan, s ezek kijavítása műszakilag a téli hónapokig lehetetlen” – szögezte le Petr Hladík.

 „A gázvezeték-hálózat állapota katasztrofális. Mintegy 210 kilométer gázvezeték ma használhatatlan. A szükségállapot jelenleg kilenc települést érint” – közölte Tomás Pernis, a GasNet gázszolgáltató cég szóvivője újságírókkal.

Szakértői bizottság vizsgálja, hogyan lehetne a lakások fűtését átmeneti, ideiglenes gázszállításokkal, illetve villannyal megoldani – jegyezte meg a miniszter. Nagyon óvatosnak kell lenni, mert pontosan nem tudni - s ezért fel kell mérni -, milyen pluszterhelést bír ki a helyi áramszállító és -elosztó rendszer – figyelmeztetett Petr Hladík.

Péntektől újra teljes vonalon jár a 2-es villamos

Pénteken helyreáll a közlekedési rend a főváros pesti oldalán is, hajnaltól újra a teljes vonalon járnak a 2-es, a 2B és a 23-as villamosok – tájékoztatta csütörtökön az MTI-t a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

Pénteken üzemkezdettől a 2-es villamos újra a Jászai Mari tér és a Közvágóhíd, a 2B villamos a Jászai Mari tér és Pesterzsébet, Pacsirtatelep, a 23-as villamos pedig a Jászai Mari tér és a Keleti pályaudvar között jár. A fővárosban már csak néhány helyszínen akadályozza a közlekedést a levonuló árvíz, ezekről részletesen a bkk.hu/arviz oldalon lehet tájékozódni – írta a BKK.

A cég emlékeztetett, hogy a hét eleje óta több fontosabb korlátozást is feloldottak Budapesten: az M2-es metró már megáll a Batthyány téren, a H5-ös HÉV újra a Batthyány térig jár, megnyitották a Budai alsó rakpartot és a Pesti alsó rakpartot, valamint a Clark Ádám térnél lévő gyalogos-kerékpáros aluljárót, és a Budai alsó rakpart mellett haladó, a Margit hídi felszíni HÉV-peront keresztező kerékpárutat is használhatják a biciklivel közlekedők.

Nyitrai Zsolt: a polgárőrök élen jártak a védekezésben

A polgárőrök élen jártak az árvízi védekezésben, ott voltak a gátakon – mondta a miniszterelnök főtanácsadója a Facebook-oldalára feltöltött videóban csütörtökön.

Kiemelte, hogy az elmúlt napokban még inkább felértékelődött a polgárőrök szerepe és feladata, élen jártak az árvízi védekezésben, ott voltak a gátakon.

 – fűzte hozzá.

Magyarország büszke lehet a polgárőreire, Magyarország megcsinálta – hangoztatta Nyitrai Zsolt.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a videóban szintén köszönetét fejezte ki a polgárőröknek, akik – mint az államtitkár fogalmazott – „ott voltak akkor, amikor a gátra kellett menni és a homokzsákokat kellett pakolni és akkor is, amikor éjszaka kellett felügyelni, illetve amikor útvonalat kellett biztosítani”.

Az ő munkájuk is kellett ahhoz, hogy Magyarországon sikeres legyen a védekezés az árvíz ellen – hangsúlyozta.

Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnöke arról beszélt, hogy 5000 fővel vettek részt az árvízi védekezésben, melynek első szakaszában a polgárőrök fizikai munkát végeztek, homokzsákokat töltöttek, majd később a gátak védelmében gátőri, jelzőőri és vagyonvédelmi feladatokat láttak el, közel 50 ezer árvízvédelmi szolgálati órát teljesítettek.

Köszönet a polgárőröknek és a remek állami védekezésnek – mondta az OPSZ elnöke.

OVF: az árvízi védekezés után a víz tájba juttatása az elsődleges feladat

Ütemes tempóban zajlik az apadás a Dunán, így a vízügy a vízpótlásra és víz visszatartásra koncentrálhat, mert ez már nem veszélyezteti az árvízi biztonságot – tudatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-vel közleményben csütörtökön.

Az árhullám csúcsa szerdán elhagyta az országot. Az ütemes apadás miatt Paksig mindenhol az árvízvédelmi készültségi fokozatok szintje alá csökkent a Duna vízállása. Csütörtökön a Sió-árvízkapunál várhatóan az elsőfok, Bajánál és Mohácsnál a másodfok szintje alá süllyed a vízszint. Az alpesi vízgyűjtőkön hullott még csapadék, de az emiatt elképzelhető vízszintemelkedés a hazai Duna-szakaszon várhatóan sehol sem éri el a fokozatok szintjét.

Az árvízi védekezés lezárulása után a vízügy legfontosabb feladatának a víz tájba juttatását tekinti. Árvíz ideje alatt csak korlátozottan lehet visszatartani a vízet, és csak akkor, ha már látható az árhullám vége. Minden más veszélyeztetné a biztonságot. Amint elindul az apadás, a vízügy megkezdi a vízpótlást a Duna mentén is azokon a területeken, amelyek rendelkezésére állnak. Ezek az állam tulajdonában és a vízügy kezelésében lévő tározók, holtágak, mellékág-rendszerek, csatornák. Magántulajdonú termőföldeket, telkeket, birtokokat ugyanakkor nem vehetnek igénybe, csak akkor, ha erről sikerül megállapodni a tulajdonosokkal.

Vízpótláson dolgozik a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság is. A csökkenő árhullám és a javuló vízminőség lehetővé tette a Ráckevei (Soroksári)-Duna lezárásának megszüntetésé. Jelenleg csaknem csúcskapacitással történik a vízbeeresztés. Ezáltal a főágában és mellékágaiban már elkezdődött, a fokozatos kapacitásemelés révén pedig a kiágazó csatornákon keresztül a Bajáig húzódó Duna-völgyi rendszerben is megindul a vízfrissítés.

A Duna jelenlegi magas vízállása lehetővé teszi a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Tolna vármegyei holtágrendszer vízpótlását, a holtágak vízszintjének emelését.

Az árvíz levonulásával egyidőben az Alsó-Duna-vidéki igazgatóság megkezdte a többletvízkészlet hasznosítását, mégpedig a Tassi-zsilipen keresztül, a Tasstól Bajáig húzódó, a Kiskunsági-főcsatornához és a Duna-völgyi-főcsatornához tartozó vízrendszerben.

Miután a Duna tetőzött Mohácsnál és az apadás is megindult, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a kölkedi és a bédai szivattyútelepen indította el a vízpótlást.

Árvízkárokat szenvedett zeneiskolát segít a Concerto Budapest évadnyitó koncertjének bevételével

A Concerto Budapest zenekar évadnyitó koncertjének teljes bevételét a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskolai Alapítvány számára ajánlotta fel.

Keller András zeneigazgató a Concerto Budapest szeptember 21-i évadnyitó koncertjén jelentette be, hogy a zenekar a hangverseny teljes bevételét árvízkárosultak javára ajánlja fel – közölte a zenekar csütörtökön az MTI-vel.

A telt házas ávadnyitó hangversenyen befolyt összeggel, 2,9 millió forinttal a zenekar az iskolát segíti. Az ünnepélyes átadót csütörtökön tartották a szentendrei zeneiskola épülete előtt – írták a közleményben.

Akár néhány napon belül megtéríthetik az árvíz okozta károkat

A biztosítók a lehető leggyorsabb kárrendezésre törekednek, ezért a tulajdonosnak érdemes minél hamarabb felvennie velük a kapcsolatot – mondta Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kommunikációs vezetője. Mint hangsúlyozta, az online beadott kárbejelentés és fényképfelvételek csatolása után a biztosítók minél előbb egyeztetni fognak a további teendőkről. Adott esetben akár egy-két napon belül is megérkezhet a kártérítés a biztosító ajánlattétele után – írja a Magyar Nemzet.

Lambert Gábor hangsúlyozta:

Tehát az ártérben vagy a hullámtérben épült ingatlanokban keletkezett árvízkárok nem minősülnek biztosítási eseménynek, azaz nem térít a biztosító az ilyen ingatlanok esetében.

Lambert Gábor a mostani időszakban az online bejelentési formát javasolja, mivel feltehetően nagy lesz az adott körzetekben az ügyintéző leterheltsége, így hosszabb lehet a várakozási idő. Viszont ha online adjuk be a kárbejelentést és töltjük ki a formanyomtatványt, utána már a biztosítónkon múlik, hogy minél előbb egyeztessen velünk, mi a további teendőnk. Ami fontos, hogy csatoljunk fényképfelvételeket a bekövetkezett kárunkról.

– mondta a szakértő.

Ha viszont nem fogadjuk el az ajánlatot vagy a fényképek nem szolgáltatnak kellő információt, úgy szükség lehet arra, hogy a kárfelmérő kiszálljon a helyszínre, amelyre általában 72 órán belül sor kerül, hacsak nem egy különösen komplikált esetről van szó – hangsúlyozta Lambert Gábor. Szerinte ez csak a bejelentések töredékénél fordul elő.

A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható.

A klímaváltozás megduplázza a közép-európaihoz hasonló áradások esélyét egy új jelentés szerint A klímaváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek szeptemberben pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában – figyelmeztetett szerdán közzétett jelentésében a World Weather Attribution (WWA) nemzetközi tudóscsoport, amely arra szólította fel a politikai döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket a globális felmelegedés megállítására. A klímaváltozással kapcsolatos szélsőséges időjárási eseményeket tanulmányozó WWA jelentésében megállapította, hogy a négynapos esőzéssel járó Boris vihar volt a valaha mért legerősebb Közép-Európában. Az elmúlt két évtized legsúlyosabb közép-európai áradásai 24 halálos áldozatot követeltek, jelentős anyagi károkat okoztak, épületek és hidak rongálódtak meg, a helyreállítás pedig több milliárd dollárt emészthet fel. A jelentés szerzőinek megállapítása szerint az ilyen felhőszakadások valószínűsége legalább kétszeresére nőtt, és erejük hét százalékkal hevesebb lett. Joyce Kimutai, az Imperial College London Grantham Intézetének kutatója, a tanulmány társszerzője kiemelte, hogy az áradások ismét rávilágítanak a fosszilis tüzelőanyagok okozta felmelegedés pusztító hatásaira. „Amíg az olajat, a gázt és a szenet nem váltják fel megújuló energiával, addig a Borishoz hasonló viharok még hevesebb esőzéseket és gazdasági károkkal járó áradásokat fognak okozni” – fűzte hozzá. A jelentés szerint ilyen vihar várhatóan átlagosan 100-300 évente egyszer fordulhat elő a mai éghajlati viszonyok között, az iparosodás előtti szinthez képest 1,3 Celsius-fokos felmelegedésnél. Azonban ha az iparosodás előtti szinthez képest a felmelegedés eléri a 2 Celsius-fokot, ami várhatóan a 2050-es években következik be, az ilyen viharok legalább 5 százalékkal több esővel fognak érkezni, és a mostaninál 50 százalékkal gyakrabban fordulnak majd elő - írták a tanulmány szerzői.

Karácsony Gergely: visszavettük városunkat az árvíztől

Visszavettük városunkat az árvíztől, csütörtök kora reggeltől újra az autós forgalomé mindkét alsó rakpart, a hétvégén pedig a megszokott módon a gyalogosok és a bringások vehetik birtokba a pesti oldalt – írta a főpolgármester a Facebook-oldalán.

Karácsony Gergely csütörtök reggeli bejegyzésében közölte: azon dolgoznak, hogy péntektől a villamosforgalom is helyreálljon.

 – írta a főpolgármester.

Bejegyzése szerint hétvégén örömzenével szeretnék ünnepelni az árvízi védekezésben és a rendrakásban közreműködőket. Az eseményen az is kiderül, hogyan lesz műalkotás az uszadék fából – tudatta Karácsony Gergely.

Csütörtökön megnyitják a rakpartokat

A szükséges takarítási munkákat követően csütörtökön megnyitják a fővárosban az alsó rakpartokat – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a bkk.hu/arviz oldalon. Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-oldalán azt írta, hogy 

A BKK tájékoztatása szerint péntektől újra teljes vonalon közlekednek a 2, a 2B és a 23 jelzésű villamosok, ugyanakkor a 4-6 villamosok nem állnak meg a Margitszigetnél, és a sziget lezárása miatt továbbra sem közlekedik a 26-os és a 226-os autóbusz.

– hívták fel a figyelmet.

Ez történt szerdán: