2024.09.05. 07:33
Putyin: Moszkva nem utasítja el az ukrajnai gáztranzitot
925. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vesz a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén
Forrás: AFP
Fotó: Vyacheslav PROKOFYEV
A lengyel hadsereg visszavonta múlt heti bejelentését: mégsem orosz drón repült a légtérbe
A lengyel hadsereg visszavonta azt a múlt hétfőn tett bejelentését, hogy Ukrajna irányából egy meghatározatlan légi eszköz, feltehetőleg orosz drón repült be Lengyelország légterébe.
Az elvégzett vizsgálatok eredményei nyomán jelen pillanatban azt állítom, hogy nagyon nagy valószínűséggel augusztus 26-án nem sértették meg a Lengyel Köztársaság légterét
– mondta csütörtöki sajtóértekezletén Maciej Klisz altábornagy, a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoka, aki a múlt hétfői bejelentést tette.
Nem az adatok változtak, hanem az én helyzetértékelésem
– tette hozzá.
A tábornok csütörtökön korábban bejelentette, hogy tíz nap után leállították a kutatási műveletet a feltételezések szerint lezuhant légi eszköz után.
A lengyel hadsereg a múlt héten közleményben tudatta, hogy legalább három radarállomás észlelt egy gyaníthatóan pilóta nélküli légi járművet a lengyel légtérben. Az akkori tájékoztatás szerint a jármű az ukrajnai Cservonohrad felől átrepült az ukrán–lengyel határon, és 25 kilométeres mélységben behatolt a lengyel légtérbe, majd nyoma veszett.
Klisz tábornok akkor azzal hozta összefüggésbe a légi eszköz berepülését, hogy augusztus 26-án hajnalban Oroszország nagyszabású légitámadást indított rakétákkal és drónokkal ukrán területek ellen. A Lengyelország szomszédságában lévő nyugat-ukrajnai megyéket is érintő támadás miatt aznap reggel a közös határ mentén lengyel és szövetséges vadászgépek szálltak fel járőrözés céljából.
Az ukrajnai háború kitörése óta Lengyelországban több légi incidens is történt. 2022 novemberében a kelet-lengyelországi Przewodów településen egy Ukrajnából indított rakéta csapódott be, két lengyel állampolgár halálát okozva. Tavaly áprilisban a nyugat-lengyelországi Bydgoszcz melletti erdőben egy orosz gyártmányú, 2022 végén kilőtt manőverező robotrepülőgép maradványaira bukkantak. Emellett többször, néhány másodpercre azonosítatlan eszközök sértették meg Lengyelország légterét, de ezek végül nem lengyel területen landoltak.
NATO-főtitkár: Ukrajna sokat elért a kurszki hadműveletben
Ukrajna „sokat elért" az Oroszország kurszki régiójában egy hónapja indított hadművelete alatt mostanáig, nehéz azonban megmondani, hogyan alakul tovább a helyzet – jelentette ki újságíróknak Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Oslóban.
Ismételten leszögezte, hogy
Ukrajnának joga van az önvédelemhez, akár nagy hatótávolságú rakéták bevetésével is, amelyek képesek elérni az oroszországi területen lévő katonai célpontokat.
„Örülök, hogy sok NATO-tagállam biztosította Ukrajnának ezt a lehetőséget, több ország pedig lazított korábbi, erre vonatkozó korlátozásán annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát" – tette hozzá Stoltenberg, aki egy biztonsági konferencia helyszínén nyilatkozott a sajtónak.
Kijelentette ugyanakkor:
„Csakis az ukránok hozhatják meg a szükséges nehéz döntéseket, például azt, hogy hova telepítsék haderejüket, és milyen fajta hadviselés helyénvaló ebben a helyzetben.”
A donyecki Zavitne elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban található Zavitne települést, és a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult az elmúlt nap folyamán, miközben 11 ukrán támadást és ellentámadást vert vissza – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A tárca összesítése
a „különleges hadművelet” övezetében elesett vagy súlyosan megsebesült ukrán katonák számát csaknem 2100-ban, az oroszországi Kurszk körzetében elszenvedett ukrán veszteségeket pedig mintegy 370-ben adta meg.
Az orosz beszámoló az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy lőszergyárat, egy személyzet nélküli hajókat tároló raktárt, külföldi „zsoldosok” egy ideiglenes telepítési pontját, hét tábori lőszerraktárt, négy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két-két nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró, illetve vontatott tarackot, három amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, öt francia HAMMER irányított légibombát, egy Vilha-rakétát, továbbá 27 légi és 11 tengeri drónt.
Az orosz védelmi minisztérium szerint
a Kurszk megyébe betört ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között 17 páncélozott harcjárművet és két amerikai M270-es MRLS sorozatvetőt vesztettek.
Az augusztus 6-án indított támadás során Moszkva szerint az ukrán fél ebben a térségben több mint 10 100 embert, 81 harckocsit, 41 gyalogsági harcjárművet, 72 páncélozott személyszállító járművet, 589 páncélozott harcjárművet, 325 gépkocsit, 74 tüzérségi löveget és 24 sorozatvetőt veszített.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Csütörtökre négyen meghaltak a súlyos sebesültek közül a donyecki Szokol piacot szerdán ért ukrán tüzérségi találat nyomán.
Az orosz főváros egyik kerületi bírósága csütörtökön távollétében nyolcévi szabadságvesztésre ítélte Alakszandr Slak bloggert és testépítőt, az orosz hadsereg rágalmazása címén. A 2020 óta külföldön élő Slak egy Instagram-videóban azt állította, hogy a kahovkai erőmű gátját tavaly júliusban az orosz fél robbantotta fel.
Moszkvában sajtójelentések szerint a hatóságok őrizetbe vettek egy 55 éves helyi férfit,
aki légvédelmi rendszereket filmezett.
Putyin: Moszkva nem utasítja el az ukrajnai gáztranzitot
Oroszország nem utasítja el a gáz tranzitját Ukrajnán keresztül, ám ha Kijev ezt megtagadja, Moszkva nem kényszerítheti rá – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum csütörtöki plenáris ülésén.
Putyin leszögezte, hogy
Oroszországnak és a Gazpromnak szándékában áll, hogy teljesítse minden kötelezettségét a vevőkkel szemben, akikkel hosszú távú szerződéseket kötöttek.
Rámutatott, hogy az ukrajnai tranzitszerződés 2024. december 31-én lejár, és ha Ukrajna megtagadja ennek meghosszabbítását, az orosz fél nem kényszerítheti a tranzit folytatására.
Megerősítette, hogy Oroszország továbbra is kész gázt szállítani Európába, amelynek magának kellene belső megállapodásra jutnia ebben a kérdésben.
„Mi készek vagyunk (szállítani). Kérem, egyezzenek meg Lengyelországgal, hogy Lengyelország nyissa meg a vezetékrendszereket, hiszen ezek léteznek” – mondta Putyin.
Kijelentette, hogy ha
Ukrajna megtagadja a gáz tranzitját, akkor az Európába irányuló mennyiség csökkenni fog, Oroszország pedig egyéb útvonalakon, egyebek között a Török és a Kék Áramlat vezetéken fokozatosan növelni fogja exporteladásait a világ más régióiba.
Más útvonalak is mérlegelésre kerültek, mint mondta, függetlenül az ukrajnai eseményektől. Elmondta, hogy a Kínába irányuló szállítás jövőre el fogja érni a 38 milliárd köbmétert.
„Akárki és akárhogyan próbálja is elzárni az energiaszektorunkat, ez lehetetlen, mert a termelés a határteljesítményen van, a világpiac igényeinek megfelelően. Egyszerűen lehetetlen. Ha holnaptól mindent elzárnának – a gázunkat, az olajunkat –, a világgazdaság nem bírna ki egy ilyen elzárást” – mondta.
Fotó: Vjacseszlav Prokofjev / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik pool
Kilátásba helyezte, hogy Oroszország részesedése a cseppfolyósított földgáz világpiacából fokozatosan növekedni fog, annak ellenére, hogy ezt megpróbálják megnehezíteni.
Feladatként nevezte meg egyebek között Oroszország energetikai szuverenitásának biztosítását, a stabil alapok megteremtését a régiók gazdaságának zavartalan és megfizethető ellátására. Kitért arra is, hogy
a Gazprom, amelynek veszteségeket okozott az orosz gáz európai elutasítása, az országon belül is fejleszteni fogja a gázellátást.
Gyásznapot hirdettek Lembergben
Gyásznapnak hirdették szeptember 5-ét Lembergben az orosz támadásban elhunytak emlékére – közölte Andrij Szadovij, Lemberg polgármestere – írta a Kárpátalja.ma hírportál.
A várost szeptember 4-én nagyszabású rakétatámadás érte.
Lakóházak gyúltak ki és két oktatási intézmény is megrongálódott. Heten meghaltak, közülük 3 gyermek volt. 64-en megsebesültek, 12 lakost pedig kimentettek.
Az ukrán parlament elfogadta a külügyminiszter lemondását, az elnök eddigi helyettesét jelölte a tisztségre
Az ukrán parlament csütörtökön jóváhagyta Dmitro Kuleba külügyminiszter lemondását, az államfő pedig Andrij Szibihát, a tárcavezető eddigi helyettesét jelöli a posztra.
A parlament felmentette Dmitro Kulebát a külügyminiszteri tisztségből – írta Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon. A 450 fős törvényhozásban 240 képviselő támogatta Kuleba távozását. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a külügyminiszter eddigi első helyettesét, Andrij Szibihát jelöli a tárca élére.
Fotó: Genya Savilov / Forrás: AFP
A 43 éves Kuleba nagyszabású kormányátalakítás részeként szerdán nyújtotta be lemondását. Korábban öt másik miniszter és miniszterelnök-helyettes, valamint az állami vagyonkezelő vezetője felmentését kérte a parlamenttől. Zelenszkij szerint a személycserékre Ukrajna kormányának megerősítése érdekében van szükség.
Az ősz rendkívül fontos lesz. Állami intézményeinket meg kell erősíteni olyan módon, hogy Ukrajna el tudjon érni minden szükséges eredményt
– hangoztatta korábban az államfő
Vlagyimir Putyin: a veszteségek az ukrán fegyveres erők harcképességének elvesztéséhez vezethetnek
Mind élőerőben, mind haditechnikában nagy veszteségeket szenvednek el az ukrán fegyveres erők, ami a harcképességük elvesztéséhez és fontos frontszakaszok összeomlásához vezethet - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum csütörtöki plenáris ülésén.
Az ellenség nagyon súlyos veszteségeket szenved. Ez egyrészt a front összeomlásával fenyeget a legfontosabb irányokban, a veszteségek az egész fegyveres erő harcképességének elvesztéséhez vezethetnek, amire mi törekszünk
– mondta az orosz vezető. Putyin szerint Kijev nem érte el a kurszki régióba való betöréssel azt a célját, hogy az orosz hadsereg erőket csoportosítson át más frontszakaszokról, sőt meggyengítette saját állásait a „különleges hadművelet” kulcsirányaiban, az orosz előrenyomulás pedig felgyorsult, az ukrán erőket elkezdték kiszorítani a határmenti övezetekből.
Az orosz elnök „nagyon veszélyes terrorcselekménynek” nevezte a kurszki és a zaporizzsjai atomerőmű elleni ukrán támadásokat, megjegyezve, hogy
csak elképzelni lehet, hogy amennyiben tükörválaszt adunk, mi lesz Európának ezzel a részével.
Megismételte, hogy Oroszország soha nem zárkózott el az Ukrajnával folytatandó tárgyalásoktól, de erre csakis a 2022-ben Isztambulban elért megállapodások alapján hajlandó. Emlékeztetett rá, hogy akkor az ukrán féllel a lehetséges békemegállapodás szinte minden paraméterében sikerült megállapodni, de Nagy-Britannia beavatkozott a folyamatba, és az ukrán hatóságok „más utat választottak”, mert az Egyesült Államok és egyes Európai államok elitje megkísérelt stratégiai vereséget mérni Oroszországra.
Ez nem sikerül
– jegyezte meg.
Fotó: Vyacheslav PROKOFYEV / Forrás: AFP
Putyin szerint az ukrán vezetés „az utolsó ukránig” kész harcolni, úgy, ahogy annak idején Boris Johnson akkori brit miniszterelnök meghagyta neki. Rámutatott, hogy Kijev a hadkötelesség korhatárának további csökkentésére készül.
Néha az a benyomásom, hogy azok, akik Ukrajnát irányítják, mintha idegen bolygóról érkeztek volna, vagy külföldiek lennének. Egyszerűen nem gondolkodnak. Olyan kolosszálisak a veszteségeik, hogy nem is értem, mit fognak tenni a továbbiakban
– mondta.
Kérdésre válaszolva Putyin Kínát, Brazíliát és Indiát nevezte meg lehetséges közvetítőként. Elismeréssel szólt Sarif Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegnek az orosz-ukrán fogolycserében játszott szerepéről. Az Ukrajnával folytatandó tárgyalások kilátásaival kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte:
Tisztában vagyunk vele, hogy kivel van dolgunk. Sajnos vannak olyan emberek, akik nem becsülik meg, nem tisztelik más országok és népek érdekeit, sajnos vannak ilyen emberek. Könnyen megszegnek minden vállalt kötelezettséget, még az aláírt dokumentumokat is.
Ismételten leszögezte, hogy
Oroszország Ukrajnában meg fogja védeni a saját érdekeit és mindazokét, akik az orosz nyelv és hagyományok hordozói.
A Telegram-alapító Pavel Durov franciaországi letartóztatásával kapcsolatban azt mondta, hogy Oroszországnak nem voltak követelései vele szemben. Párizs döntését az üzletember letartóztatásáról „szelektívnek”, és „nem túlságosan érthetőnek” nevezte, mivel, mint mondta, más platformok is a Telegramhoz hasonló módon „vétkeznek”.
Ha ezt teszik Durovval, akkor másokat is le kellene csukni
– vélekedett.
Elmondta, hogy korábban egyszer találkozott Durovval egy, a Kremlben megtartott eseményen. Nem tartott fenn kapcsolatot vele, de kifejezte készségét, hogy ismét találkozzanak az orosz fővárosban. Kitérve az amerikai elnökválasztásra felidézte, hogy korábban a hivatalban lévő államfőt, Joe Bident nevezte meg favoritjaként.
Ő visszalépett a versenytől, de minden támogatójának azt ajánlotta, hogy támogassák (Kamala) Harris asszonyt. Mi is ezt fogjuk tenni - támogatni fogjuk őt
– nyilatkozott az orosz elnök.
Kifejezte reményét, hogy Harris nem vezet majd be annyi szankciót és korlátozást Oroszország ellen, mint amennyit elnökként korábban a vetélytársa, Donald Trump foganatosított. A plenáris ülésen felszólalt és Putyinnal együtt panelbeszélgetésen vett részt Han Cseng kínai alelnök és Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök.
Zelenszkijt is maga alá temetheti a kormányválság
Egyes vélemények szerint a katonai vereségbe önmagát belehajszoló és korrupt ukrán kormány összeomlása maga alá temetheti Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aminek vannak politikai jelei is. Sokatmondó, hogy a közelmúltban az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak a Soros családdal is találkozott Kijevben. Az elnöki iroda hivatalos közlése szerint Jermak és Alexander Soros áttekintették az Ukrajnával kapcsolatos időszerű kérdéseket. Zelenszkij a kormányátalakítást a le Monde francia lapnak úgy kommentálta, hogy:
A kormánynak új energiára van szüksége. Ezek a lépések pedig államunk különböző területeken történő megerősítéséhez kapcsolódnak. Zelenszkij korábban ugyan közölte, hogy változtatásokat tervez a kabinetben, de az átalakítás mértéke meglepte a szakértőket.
Fotó: Sergei Chuzavkov / Forrás: AFP
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
Moszkva szerint Kijev miatt nem kezdődtek meg a béketárgyalások
Jobb lenne, ha Oroszország békésen érné el céljait, de Ukrajna nem áll készen a tárgyalásokra. Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette ki az Izvesztyijának adott interjújában a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum margójára.
Megjegyezte, emiatt tart még mindig a különleges katonai művelet. Peszkov emlékeztetett arra is, hogy a külföldi államokat egyre jobban vonzza az ukrajnai konfliktus. Az elnök sajtótitkára ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország egyre hatékonyabban harcol a külföldi kiképzők ellen Ukrajnában.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
Zelenszkij szerint ezért bukott meg Kuleba
Volodimir Zelenszkij elnök is részt vett a „Nép szolgája” frakció ülésén szeptember 4-én este. Ott beszélt az ukrán kormányválságról, s arról, hogy miért távozott több miniszter is a kormányból. Erről ír az Unian ukrán hírportál.
Zelenszkij külön részletezte Dmitro Kuleba lemondását, s annak okait.
A sajtóinformációk szerint az államfő úgy vélte, hogy a miniszterből hiányzik az energia a fegyverellátás előmozdításához.
Az egyeztetés témái között szerepelt egy új minisztérium létrehozása is, amely az országot elhagyó ukránok hazatérésével foglalkozik majd. A forrás szerint azonban ennek vezetőjét még nem választották ki – folynak az interjúk.
Forrás: AFP
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a Bloomberg egy, az ukrán vezetéshez közel álló forrást idézett, amely szerint Andrij Sibiga első külügyminiszter-helyettes lehet az új külügyi tárcavezető.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
Több mint tizenháromezren érkeztek Ukrajnából szerdán
Az ukrán–magyar határszakaszon 6770-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6697-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 61 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
