20 órája

Az orosz erők elfoglalták a Donyeck megyei Torecket (videó)

Címkék#orosz-ukrán háború #kényszersorozás #Zelenszkij #Oroszország

966. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (j) felkeres egy katonai egységet, amint az északkelet-ukrajnai Szumi területre látogat

Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Fotó: -

Négy frontszakaszról számolt be előretörésről az orosz védelmi minisztérium

A hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be orosz előretörésről kedden a moszkvai védelmi minisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint az orosz erők Ukrajnában kilenc, a kurszki régióban pedig nyolc megkísérelt ellentámadást vertek vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1600, Kurszk irányában pedig további több mint 200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka a Szolovjov Live médiacsatornán valótlannak nevezte azt az állítást, amely szerint az orosz erők Kurszk megyében agyonlőttek hat ukrán drónkezelőt, miután azok megadták magukat. A tábornok szerint az álhírt az ukrán fél azért terjeszti, hogy elrettentse katonáit attól, hogy letegyék a fegyvert.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” helyi lakosokra hivatkozva azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy Mikolajiv város egyik piacát kedd reggel egy ukrán légvédelmi rakéta találta el, amelynek nem sikerült elhárítania egy orosz Iszkandert. Lebegyev szerint a támadás célpontja a Szkorohodov utcai páncélosgyár volt, amely öt találatot kapott.

Orosz légicsapás következtében kigyulladt üzlethelyiségek égnek a dél-ukrajnai Mikolajiv piacán 2024. október 15-én
Fotó: Marko Ivkov / Forrás: MTI/AP

Mint mondta, az egyik orosz rakéta üzem- és kenőanyagot tartalmazó tartályokat talált el, ezért a becsapódás helyszínén a robbanás mellett erős tűz is keletkezett, sűrű fekete füsttel. Lebegyev azt állította, hogy a támadás megsemmisített tucatnyi haditechnikai eszközt, valamint megölt vagy megsebesített több mint harminc ukrán katonát, akik az üzem tevékenységét felügyelték.

Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között négy lőszerraktárt, egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet, egy 155 milliméteres önjáró és egy vontatott tarackot, egy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 43 repülőgép típusú drónt.

Kurszk irányában az ukrán fél egyebek mellett négy páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők azóta több mint 23 150 embert, 158 harckocsit, 72 gyalogsági harcjárművet, 100 páncélozott személyszállító járművet, 918 páncélozott harcjárművet, 632 gépkocsit, 189 tüzérségi löveget és 37 sorozatvetőt veszítettek.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy megpróbál információkat szerezni a kurszki régió azon lakosairól, akiket meglátogathattak a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) képviselői. Az ombudsman közölte, hogy a témát felvetette az ICRC elnökével, Mirjana Spoljarickal folytatott megbeszélésén.

A Kommerszant című lap szerint szeptemberben a Kurszk megyei Szudzsai járás lakói arra kérték az orosz és ukrán elnököt, nyissanak humanitárius folyosót annak érdekében, hogy a civilek eltávozhassanak a területről. A petícióhoz csatoltak egy listát az ukrán ellenőrzés alá került területen maradtak nevével, amelyen 186 ember, köztük hét gyerek szerepelt. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta akkor, hogy a Kreml nem kapta meg a felhívást.

Az ICRC Ukrajna meghívására küldte el képviselőit oroszországi kurszki területre, akik szeptember 24-én a harcok során fogságba esett orosz katonákkal találkoztak. Számukat nem hozták nyilvánosságra. Moszkalkova megkérte Dmitro Lubinecet, az ukrán parlament ombudsmanját, hogy derítse fel a Kurszk megyéből elhurcoltak hollétét.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. A donyecki régióbeli Horlivkában öt civil megsebesült. Az oroszországi Belgorod megyében ukrán pilóta nélküli repülőszerkezetek Lepesztok típusú taposóaknákat szórtak szét.

Pokolgépes merényletet követtek el egy vállalkozó ellen Moszkvában, többen megsebesültek

Pokolgépes merényletet követtek el kedden reggel egy vállalkozó ellen Moszkvában, hárman megsebesültek - közölték az orosz rendvédelmi szervek.

„Néhány verziót vizsgálunk. Az egyik szerint a merénylet üzleti tevékenységével kapcsolatos. Ugyanakkor nem zárható ki a személyes ellenszenv sem” – ismertette a hatóságok egyik szóvivője.

Kedden reggel működésbe lépett Moszkva délnyugati részén egy autóba szerelt pokolgép. A robbantásban megsebesült Viktor Misacsev, a kozmetikai termékeket forgalmazó, illetve orosz nagyvárosokban éttermeket és bárokat üzemeltető Sejker Grupp főigazgatója és társalapítója, valamint a cégvezető hatéves kisfia és egy harmadik személy is.

A hatóságok szerint a vezetőülés felőli oldalra a motorháztető alá szerelt házi készítésű robbanószerkezet kis erősségű volt, mintegy 50 gramm trotilnak megfelelő erővel bírt.

Ukrán katonai szóvivő: az orosz erők benyomultak a Donyeck megyei Toreckbe

Az orosz hadsereg benyomult a donyecki régióban lévő Toreck városába, ahol teljes kerületeket pusztít el tüzérségével – közölte Anasztaszija Bobovnyikova, a „Luhanszk” elnevezésű ukrán hadműveleti-taktikai csoport sajtótitkára egy keddi tévéműsorban.

„A DeepState internetes portál ma frissítette a térképet, amely így azt mutatja, hogy az ellenség előrenyomul Toreckben. Sajnos be kell vallanom, hogy ez igaz” – fogalmazott a sajtótitkár. Szavai szerint az orosz erők Toreckben is azt a taktikát alkalmazzák, hogy „megszállás közben tüzérséggel a földdel teszik egyenlővé az egész várost”.

Toreckben már egyetlen ép kerület sincs

– jegyezte meg. Hozzáfűzte: az ukrán hírszerzés információi szerint az orosz hadsereg igyekszik kihasználni a donyecki régió száraz időjárását, és a tüzérség mellett drónokat is bevet annak érdekében, hogy még a fagyok beállta előtt elérje célját.

Ukrán részről először múlt hétfőn erősítették meg, hogy az orosz csapatok benyomultak Toreckbe. Rá két nappal Vadim Filaskin, Donyeck megye kormányzója egy tévéműsorban azt mondta, hogy a városban egyetlen ép épület sem maradt, miközben körülbelül 1200 lakos van még ott, akik nem akarják elhagyni otthonukat.

Múlt pénteken Vaszil Csincsik, Toreck polgármestere arról beszélt egy tévéműsorban, hogy az ukrán hadsereg a város mintegy 40-50 százalékát tartja ellenőrzése alatt, míg a többi részét elfoglalták az oroszok.

Andrij Kosztyin főügyész a La Libre Belgique belga lapnak adott interjúban – amelyből a főügyészi hivatal idézett – kijelentette, hogy az elmúlt egy évben megnőtt azoknak az ukrán hadifoglyoknak a száma, akiket orosz katonák bírósági tárgyalás és ítélet nélkül kivégeztek. Hangsúlyozta, hogy ezek a bűncselekmények nem elszigetelt incidensek, hanem Oroszország „szándékos, szervezett és célzott politikája”. Szavai szerint a kínzásokat, valamint a sommás kivégzéseket az oroszok háborús fegyverként, a megfélemlítés és a pusztítás eszközeiként alkalmazzák. Hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatás egyik kulcsfontosságú feladata Oroszország és vezetőinek felelősségre vonása háborús bűntetteikért, amelyek száma, mint mondta, már meghaladta a 140 ezret.

Az ukrán titkosszolgálatoknál az Ukrajinszka Pravdának elmondták, hogy az orosz hadseregben egy burjátnak nevezett különleges zászlóaljat hoztak létre, amely nem burjátföldiekből, hanem észak-koreai katonákból áll. Az alakulat létszáma hozzávetőleg legfeljebb háromezer fő, 18-an közülük viszont nemrég megszöktek az oroszországi brjanszki és kurszki régiók határán lévő állásokból.

Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Mikolajiv megye kormányzója közölte, hogy a legfrissebb adatok szerint 23-ra emelkedett a megyeszékhely, Mikolajiv városa elleni éjszakai orosz rakétacsapás sérültjeinek száma. A támadásban egy ember vesztette életét.

A szomszédos Herszon megye székhelyének környékén az orosz hadsereg drónról robbanóanyagot dobott le, amitől megsebesült egy 18 éves fiatal férfi - hozta nyilvánosságra a megyei kormányzói hivatal a Telegramon.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg 671 400-ra emelkedett. Előző nap ugyanezen forrás szerint az orosz hadsereg több mint 1200 katonát veszített. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit, kilenc tüzérségi fegyvert és tíz drónt.

Belgium uniós nyomonkövetési rendszer bevezetését szorgalmazza az orosz LNG-re vonatkozóan

Belgium uniós nyomonkövetési rendszer bevezetését szorgalmazza az orosz cseppfolyósított földgázra (LNG), hogy az uniós szankciókat hatékonyabban lehessen alkalmazni – mondta Tinne Van der Straeten belga ügyvivő energiaügyi miniszter kedden Luxemburgban.

Az EU által Oroszország ellen júniusban elfogadott 14. szankciócsomag többek között megtiltja orosz LNG átrakodását uniós kikötőkben.

Belgiumot ez az intézkedés különösen érinti, mert a kereskedelmi útvonalak olyan terminálokba helyeződtek át, amelyek elegendő kapacitással rendelkeznek az uniós importhoz, mint például a zeebrugge-i, amely az északnyugat-európai és azon túli LNG-szállítások kapujaként szolgál.

„Belgiumban az LNG-szállítmányok megduplázódtak. Ezek minden bizonnyal az európai ellátás biztonságát szolgálják, de nehézségekbe ütközünk a szankciócsomag végrehajtása során” – magyarázta a miniszter az uniós tagállamok energiaügyi minisztereinek tanácskozására érkezve.

Belgium egy olyan rendszer bevezetését szorgalmazza, amely lehetővé teszi az orosz LNG nyomon követését, valamint az Európai Bizottság összehangolt megközelítését az LNG-t importáló tagállamok támogatására. „A szankcióknak hatékonyaknak kell lenniük, ha meg akarjuk állítani az orosz háborús gépezet táplálását” – hangsúlyozta miniszter.

A múlt hónapban Van der Straeten már felszólította az EU-t, hogy biztosítson szilárd jogalapot a vállalatok számára, hogy azok előre felmondhassák az orosz beszállítókkal kötött szerződéseiket.

Szeptemberben Hollandia energiaügyi minisztere is arról számolt be, hogy nyár óta kétszer annyi orosz LNG-t szállító hajó köt ki Rotterdamban, ami véleménye szerint „aggasztó és nem kívánatos fejlemény”. Sophie Hermans felhívta a figyelmet, hogy egyelőre nincs olyan uniós szankciós intézkedés, amely megtiltaná az orosz LNG-importot, az Európai Bizottságtól választ vár arra, hogy az EU-tagállamok miként tehetnek célzottan intézkedéseket a behozatal csökkentése érdekében.

Hétfőn Franciaország és kilenc másik EU-tagország levélben kérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az orosz LNG-vel kapcsolatos szigorúbb jelentéstételi kötelezettségekre a tároló vállalatok és a szállítók számára.

Illés Boglárka: ideje lenne a békéről beszélni

Az európai vezetőknek szembe kell nézniük azzal, hogy az orosz-ukrán háborúval összefüggő stratégia kudarcot vallott, és ideje lenne a békéről beszélni – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára az a M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

Illés Boglárka szerint „a baj nem nagy, hanem óriási”, mintegy ezer napja zajlik a háború, de az európai vezetők nem akarnak változtatni a stratégiájukon, annak ellenére, hogy a szankciók nem működnek, hiszen azokat elkerülik, a konfliktus eszkalálódik. Ők sem látják a végét, és nem tudják, mekkora támogatás szükséges ahhoz, hogy Ukrajna tartani tudja a pozícióit – fűzte hozzá.

Az államtitkár úgy fogalmazott: az ő generációja korábban nem gondolta volna, hogy azt, amit a szüleinek, nagyszüleinek át kellett élnie a 20. században, a magyarok megtapasztalhatják a 21. században, jelezve, a szomszédban dúló háború a magyarokat közvetlenül érinti, „vannak olyan magyarok, akik az életüket vesztették a csatatéren, és ez pótolhatatlan veszteség az egész nemzet számára”.

Illés Boglárka a műsorvezető azon kérdésére, hogy miként ítélik meg az európai vezetők a NATO és Oroszország közötti feszültséget, azt válaszolta, tapasztalatuk szerint - úgy tűnik -, mintha próbálnák a vörös vonalakat átlépni abban a hiszemben, hogy az nem is vörös vonal.

Mi úgy gondoljuk, vannak olyan vörös vonalak, amiket nem szabad átlépni

– hangoztatta. Közölte, az eszkaláció veszélye folyamatosan fennáll azzal is, hogy a csatatéren nincs győztes, ott csak vesztesek vannak.

Nem tudnak egyetérteni azzal, hogy a katonai kiképző missziók nem csak folytatódnak, de ezek Ukrajna területén legyenek, és nem tudnak egyetérteni azzal sem, hogy katonai tanácsadót küldjenek Ukrajnába, ez mind-mind olyan lépés, amely eszkalálhatja a konfliktust – közölte.

Illés Boglárka a műsorvezető felvetésére, miszerint a NATO főtitkára egy interjúban egyértelműen megfogalmazta:

nem szeretnék, ha európai kiképzők mennének Ukrajnába, úgy reagált, bíznak abban, hogy a főtitkár tartja a szavát, és megtartja azon vállalásokat, amelyekben a magyar kormányfővel is megállapodott.

Hallani arról, hogy vannak béketervek, már hallani arról is, hogy vannak győzelmi tervek, nem gondoljuk ugyanakkor, hogy itt lehetnek győztesek - mondta az államtitkár, aki nagyon fontosnak nevezte, hogy kiálljanak a béke mellett.

Illés Boglárka szólt arról is, hogy megalakult a Béke Barátai nevű ENSZ-országcsoport, amelyet támadtak az európai uniós külügyi tanács ülésén, de „nem merték olyan személyeskedésbe átvinni”, amelyhez korábban hozzászokhattak. Valószínűleg azért, mert a megalakulásán megfigyelőként nemcsak Magyarország, hanem Franciaország és Svájc is részt vett – tette hozzá.

Most már ideje lenne a békéhez vezető útról beszélni minél többeknek, és minél hamarabb elérni a tűzszünetet a háborúzó felek között

– jelentette ki.

Illés Boglárka kitért arra is, úgy próbálják napirendre venni a 15. szankciós csomagot, hogy még mindig semmilyen tanulmányt nem lehetett arról látni, milyen hatással vannak a szankciók az európai emberek mindennapjaira.

Ha ugyanezen stratégia mentén haladnak tovább, akkor ez egyre inkább csak az eszkalációhoz fog vezetni, „éppen ezért abban bízunk”, sikerül a békét is napirendre venni – közölte.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy „konstruktív tartózkodás mellett” tudtak dönteni arról: önkéntességen alapuljon Ukrajna támogatása az európai békekeretből.

Mi a kezdetekben is ezt szorgalmaztuk, akkor azért azt látjuk, hogy vannak olyan ügyek, ahol a racionalitás vagy a realitás gyakrabban felmerül az európai döntéshozók között

– mutatott rá.

Orosz támadás érte a dél-ukrajnai Mikolajiv városát

Orosz támadás érte az Ukrajna déli részén fekvő Mikolajiv városát, egy ember meghalt és legkevesebb 16 megsebesült – közölte kedden a regionális katonai közigazgatás vezetője.

A támadásban megrongálódott egy infrastrukturális létesítmény, egy étteremkomplexum, kereskedelmi pavilonok, lakóépületek és autók

– számolt be a történtekről Vitalij Kim kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Tűzoltók oltottak egy rakétatámadást követően Mikolajivban, az ukrajnai orosz invázió közepette
Forrás: AFP

A katasztrófavédelem szerint a támadás több tüzet is okozott.

Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint az orosz erők hét SZ-300-as és SZ-400-as típusú rakétát vetettek be a térségben, emellett 17 drónt és további két rakétát indítottak más régiók felett.

A légierő 12 drónt megsemmisített, további négy pedig valószínűleg az aktív elektronikus hadviselés következtében „célt tévesztett” – közölték.

Minden idők legkegyetlenebb kényszersorozási akciója zajlik Ukrajnában

„A civil lakosságra ráeresztették Zelenszkij vérszomjas kutyáit” – így értékelik az ukránok mindazt, ami napok óta zajlik a kelet-európai országban. Kijev még talán soha nem engedte el ennyire a gyeplőt: szinte mindenhol hadkiegészítő kommandók vadásznak a korban megfelelő 18 és 60 év közötti hadköteles korú férfiakra – adta hírül a Magyar Nemzet.

Az elmúlt napok minden eddiginél durvább embervadászata már a Zelenszkijben mélyen hívőket is elbizonytalanította. Az ukrán települések utcáit ugyanis ellepték a maszkos fegyveresek, akik szó szerint vadászni kezdtek a korban megfelelő férfiakra. Kijev, Hmelnyickij, Harkov, Odessza, Lemberg és Ungvár még nem látott hasonló akciókat. A kegyetlenség ugyanis olyan szintet öltött, mint még soha korábban. Kárpátalja megyeszékhelyén például a város központjából rabolták el az embereket, volt, akit elektromos sokkolóval kényszerítettek arra, hogy beszálljon a buszba.

Lembergben sztriptíz klubokat látogattak meg a hatóságok.

Harkovban szintén éjszakai szórakozóhelyekre tértek be.

Az ukrán főváros sem maradhatott ki a „jóból”. Kijevben az Okeani Elzi nevű népszerű együttes koncertjéről hazafelé igyekvőket hurcolták el. Ilyenre még soha nem került sor a háború kitörése óta, ami azt bizonyítja, hogy az ukrán vezetés rendkívül el lehet keseredve a háború jelenlegi állása miatt.

Nem ritka az sem, hogy valakit úgy megvernek a szadista hadkiegészítők, hogy még azelőtt életét veszti, hogy ráadnák az angyalbőrt.

Az elmúlt hónapokban az ukrán sajtó számos ilyen esetet göngyölített fel, mégsem ítéltek el senkit.

A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.

Csaknem kilencezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán–magyar határszakaszon 4703-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4206-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 29 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt hétfőn: