Mesterséges hússal töltött kolbász, táplálkozásgenomikán alapuló étrend, high tech megoldások – mit hoz az Élelmiszeripar 4.0?

Az Ipar 4.0 megoldások már itthon is szépen lassan átszivárogtak az élelmiszeriparba is. S míg a tengerentúlon már nem megy csodaszámba a 80 százalékig robotizált, automatizált gyár, a lombikhús vagy az ételszkenner, azért itthon még kevés példa van ezekre, sőt.

A Modern Vállalkozások Programja épp ezért azt tűzte zászlajára, a soron következő szakmai napon, hogy karnyújtásnyi közelségbe hozza a vállalkozásokhoz a digitalizált élelmiszeripari megoldásokat.

Kihívások, akadályok, és a legégetőbb probléma

Elvégre több tucatnyi innováció és módszertan áll rendelkezésre a fejlődésre nyitott vállalkozások vezetői előtt, de sokszor olyan alapvető dolgok gátolják az előrelépést, mint a szakemberhiány vagy a nem megfelelő edukáció.

„A gyártási oldalról az elsődleges kihívást a szakemberhiány jelenti. Az Ipar 4.0 fejlesztések kapcsán, és a megfelelő Ipar 4.0 fejlesztési tapasztalattal rendelkező szakemberek esetében pedig ez hatványozottan így van. A másik kihívás inkább a fogyasztói oldalon jelenik meg” – mondta Dr. habil Polereczki Zsolt, egyetemi docens, a Nutrimed Étrendkiegészítő Kft. ügyvezetője.

Alig több, mint 10 százalék az egészségtudatos fogyasztók aránya. Az számít ebbe a kategóriába, aki a mindennapi döntéseiben, legyen szó az étrendről, a szabadidőről vagy a műszaki fogyasztási cikkekről az egészségügyi megfontolásokat helyezi előtérbe a döntések meghozatalakor.

Nem csak a nagyvállalatoké a világ, avagy a kisebbek virágzása

A fenti problémákkal azonban a Nutrimed sikeresen megbirkózott és mikrovállalkozásként a kelet-közép-európai térségben elsőként tervez az étrendkiegészítők piacán Ipar 4.0 mintagyárat nyitni.

„Startupként indultunk, majd létrehoztunk egy olyan rendszert, aminek segítségével a klasszikus étrendkiegészítésben újat nyújtottunk és egy olyan megoldást hoztunk létre, ami a felhasználó egyéni paramétereire szabott étrendkiegészítést nyújt. Ahogy haladtunk előre ezzel a fejlesztéssel, rájöttünk, hogy van még szabad kapacitásunk, amit ki kellene használni. Ekkor hoztuk létre a gyógynövényekből és gyógy gombákból álló portfóliót, amit a tavalyi év második felében kezdtünk el gyárani. Ennek kapcsán kezdett felmerülni az Ipar 4.0 terület” – avatott be a kezdetekbe Zsolt.

Az Ipar 4.0 bevonása pedig egészen odáig nyúlt, hogy a mikrovállalkozás jelenleg ott tart, hogy egy Ipar 4.0 gyártókapacitásnak megfelelő gyártókapacitást létrehozásán dolgozik, mindamellett, hogy megvalósítsák az Ipar 4.0 mintagyár tervét.

A high-tech élelmiszeripar és a hétköznapi táplálkozás kölcsönhatása

Nem kérdés, hogy a folyton átalakuló, fejlődő, digitalizálódó élelmiszeripari megoldások és eszközök hatással lesznek a táplálkozásra is. Már most is elérhetők olyan eszközök, mint az ételszkenner vagy a gluténszenzor, amelyek arra hivatottak, hogy megállapítsák az élelmiszerek beltartalmát, egészséges és egészségtelen tápláléktartalmát.

A technológiai megoldásokon túl egyre nagyobb teret nyernek a táplálkozásgenomikai adatokra épülő étrendek, amelyek a géneket veszi alapul az étrendtervezéshez. De az új ipari megoldásoknak köszönhetően a tengerentúlon már elérhetőek a laborban előállított húsok, illetve a rovartalapú étrend is.

„A táplálékkiegészítők oldaláról szemlélve azt látom, hogy az okostechnológiák felé mozdul a piac, amelyek a felhasználó kényelmét és biztonságát hivatottak javítani, miközben átláthatóbbá teszik az ellátási láncot. Mindezt úgy, hogy a fogyasztó gyorsabban és egyszerűbben kap információt arról a termékről, ami épp az asztalán van – hogy honnan származik, ki gyártotta és mi is van benne” – tette hozzá Zsolt.

Az egyéb okos megoldások a táplálkozás- és egészségtudatosság növelését fokozhatják, hiszen az aktivitásméről, kalóriaszámlálók és a healt tracker appok segítséget nyújtanak a kiegyensúlyozott táplálkozás és étrendkiegészítők megválasztásában, mennyiségének meghatározásában.

„Mind az alulfogyasztást, mind a túlfogyasztást is jobban nyomon tudja követni az ember. Ráadásul a szakértők, orvosok, dietetikusok számára is elérhetővé válnak az illető táplálkozási, étrendkiegészítési szokásai. Így még eggyel több segítséget tud bevonni a saját táplálkozásának tudatosabbá formálásában” – fűzte hozzá Zsolt.

Áthidalhatja az elhízott társadalmak és az éhezők közti szakadékot?

Az MVP Élelmiszeripar 4.0 szakmai nap előadója szerint ezek a high-tech fejlesztések mindig a magasabb jövedelemmel rendelkező csoportokat célozzák. Ennek egészen egyszerű oka van, a fejlesztés mindig sok erőforrást igényel.

Az ilyen jellegű termékek nem olcsó árfekvésűek. Ennek az a veszélye, hogy az előnyeiket, csak az a csoport élvezeti, akik jövedelmi szempontból az átlaghoz képes is kedvezőbb helyzetben vannak. „A fejlesztőknek ilyenkor az a kihívás, hogy miként lehet társadalmilag felelős módon megoldani, hogy ne csak az adott csoportnál legyen tapasztalható az előny, hanem azoknál is, akik nem közvetlen fogyasztói” – mondta Zsolt.

„Mi ezt úgy oldottuk meg, hogy olyan üzleti modellt alakítottunk ki, hogy a fejlesztési projektünkben létrehozott egyénre szabott étrend-kiegészítők megvásárlásából befolyó jövedelem egy részével olyan csoportokat támogatunk, akik az éhezés másik formájától, a mennyiségi éhezéstől szenvednek. Azt gondolom, hogy mindenki számára fontos, hogy megpróbálja a társadalmi csoportok közt arányosan elosztani az előnyöket” – zárta Zsolt.

Az ilyesfajta társadalmilag felelős megoldásokkal – hogyha a vállalkozások és vállalatok nem csak kis része alkalmazná ezeket -, akkor a harmadikvilágbéli éhezést is vissza lehetne szorítani.

„Ez nem csak a nagyok játéka”

„Mikor az Ipar 4.0-ról beszélnek a gyártók, vagy a programokat megfogalmazók, akkor abban gondolkoznak, hogy a résztvevők a közép vagy nagyvállalati szegmensből érkeznek. Ez olyan szempontból jogos is, hogy az a faja szemlélet, ami ahhoz kell, hogy Ipar 4.0 elvek szerint működő rendszer létrejöjjön, az ezeknél van meg, mert a mikro-és a kisvállalkozásoknak kevésbé sajátja.

Mi mikrovállalkozás vagyunk, és végigjárva az Ipar 4.0 fejlesztés finanszírozásához szükséges lehetőségeket, azt tapasztaltuk, hogy minden ajtó abszolút nyitott a mikorvállalkozások számára is.

Egy kicsit a szemléletmódon kellene változtatni, és el kell hinni, hogy ez nem csak a nagyok játéka” –zárta gondolatait Zsolt, aki a fentiektől és a táplálkozás két évtized múlva esedékes állapotáról tart majd előadást Debrecenben május 29-én, az MVP keretein belül.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Bővebb információ:

https://www.vallalkozzdigitalisan.hu/esemenyek/esemeny.html?cid=573

(hirdetés)