Ingatlan adásvétel gyorstalpaló: ezekre érdemes odafigyelni

Kezdjük rögtön az elején! Van valami, amit még az adásvételi szerződés elkészítése és aláírása előtt el kell intéznünk? Vagy azonnal belevághatunk a folyamatba, amint rátaláltunk az igazira?

A. B.: Az első és legfontosabb, hogy a leendő új tulajdonos beszerezze az ingatlan tulajdoni lapját, még mielőtt egyáltalán szó esne a vételárról. Ez a dokumentum ugyanis számos fontos információt tartalmaz. Ebből kiderül például, hogy valóban az a személy-e a tulajdonos, akivel a vevő tárgyal, vagy hogy mi az adott ingatlan jelenlegi jogi helyzete, vagyis, hogy az ingatlanon van-e esetleg hiteltartozás, haszonélvezeti jog, vagy bármilyen végrehajtás. A tulajdoni lap tartalmazza emellett az ingatlan helyrajzi számát, területének méretét és az épület jellegét is.

Honnan szerezhető be a tulajdoni lap?

A. B.: A tulajdoni lap beszerezhető a Földhivatalban személyesen, vagy Ügyfélkapun keresztül online is letölthető a Földhivatal oldaláról. Az idei évtől változás, hogy megszűnt a korábbi, 1.000.- Ft-os nem hiteles tulajdoni lap, a 3.500.- Ft-os hiteles tulajdoni lap költsége pedig 3.000.- Ft-ra csökkent, így januártól már csak hiteles tulajdoni lappal találkozhatunk.

Ha megegyeztünk a vételárban, érdemes előleget fizetni?

A. B.: Ennél a kérdésnél először is a fogalmakat kell tisztázni. Létezik ugyanis előleg és foglaló is, a kettő pedig nem ugyanaz. Van lehetősége a vevőnek előleg fizetésére, ez a vételár egy része, melyhez a törvény értelemszerűen nem fűz jogi szankciót. Én azonban inkább a foglaló fizetését szoktam javasolni ügyfeleimnek szándékerősítés céljából. A foglaló egy szerződést biztosító mellékkötelezettség, amelynek összege beleszámít a vételárba. Fontos tudni azt, hogy nincs olyan jogi mozzanat, hogy „foglalózás”, a foglaló sorsáról az adásvételi szerződésben kell és lehet rendelkezni, ezért senkinek sem javaslom, hogy a szerződést szerkesztő ügyvéddel történő egyeztetés előtt pénzmozgás történjen nem ügyvéd által készített iratok alapján, könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a felek tudtukon és akaratukon kívül egy előszerződésnek minősíthető megállapodást kötnek.

Arra azért érdemes odafigyelni, hogy csak akkor fizessen a vevő foglalót, ha teljesen biztos abban, hogy az ingatlant meg tudja vásárolni. Ha a vevő hibájából ugyanis meghiúsul az ügylet, az eladó megtarthatja a foglaló összegét.

A vételáron felül vannak olyan költségek, amik a vevőt terhelik?

A. B.: Igen. Az ingatlanvásárlás során keletkezhetnek extra, kötelezően megfizetendő költségek is, amelyek a vevő kiadásai lesznek. Ilyen például a főszabály szerint 4%-os vagyonszerzési illeték, amelyet a NAV felé kell megfizetni, amennyiben a vevő nem jogosult valamilyen kedvezményre. Emellett a tulajdoni lapok lekérésének költsége (ez legalább kétszer 3.000.- Ft), a tulajdonjog bejegyzésének költsége (6.600.- ingatlanonként), valamint az ügyvédi munkadíj. Amennyiben az ügylethez szükséges az energetikai tanúsítvány átadása is, ennek az elkészítésének a költsége az eladót terheli. 

Amennyiben Ön is ingatlan adásvétel előtt áll, akár első vásárlóként, akár első eladóként, a Dr. Andirkó Ügyvédi Irodához bizalommal fordulhat jogi tanácsadással és a szerződés elkészítésével kapcsolatban.