Mesterséges intelligencia használatával segíti az autóbusz-sofőrök munkáját a debreceni vállalat

Az INTER TAN-KER Zrt. sokaknak ismerősen csenghet a debreceni közösségi közlekedés kapcsán. A cég 2009 óta működik együtt sikeresen a várossal és a DKV. Zrt.-vel, ők szállítják a Debrecenben közlekedő autóbuszokat – többek között az új csuklós és szóló Mercedes-Benz Conecto és Mercedes-Benz REFORM 500 LE járműveket – és felelnek azok üzemeltetéséért. A cég 2022-ben egy egészen új, három éves projektbe fogott bele a Debreceni Egyetem Informatikai Karával közösen, mely komoly előrelépést jelenthet a közösségi közlekedés biztonságának növelésében, hosszú távon pedig a fenntartható és hatékony vezetési szokások kialakításában. A projekt kapcsán lehetőségünk volt kérdezni annak szakmai felelősét, Dr. Kovács Lászlót, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának adjunktusát.

2022-ben indult az Európai Unió támogatásával a projektetek, aminek célja a járműfejlesztés és az üzemeltetés költséghatékonyabbá tétele a közösségi közlekedésben, valamint az itt dolgozó sofőrök támogatása és képzésük optimalizálása. Hogyan kell ezt elképzelni, hogy tud ez megvalósulni a gyakorlatban?

A projekt célja egy olyan egységesített célhardver és főleg szolgáltatás kifejlesztése, mely képes a közösségi közlekedési tevékenységet végző autóbuszokban mért telemetriai adatokat összegyűjteni, mély neurális hálót futtatni, valós idejű helybeni nagy teljesítményű adatfeldolgozást biztosítani. Ezáltal létrejön egy olyan többletszolgáltatás, ami elsőként a járművek üzemeltetőinek lehet segítségül a sofőrök vezetési szokásainak minél jobb megismeréséhez, ezáltal növelve a menet- és közlekedésbiztonságot. Tulajdonképpen úgy kell ezt elképzelni, hogy az autóbuszba beépítésre kerül egy hardver, ami által a jármű üzemeltetője és ezáltal a jármű vezetését végző autóbusz-sofőr olyan adat alapú támogatást kap, melyre korábban nem volt példa. Ezeket az adatokat pedig számos területen fel tudja használni.

A buszok futása közben mért adatokkal és azok részben azonnali automatikus, előre betanított algoritmusok általi kielemzésével megvalósulhat a járművet vezető sofőrök támogatása és elérhetővé válik a különböző vezetési stílusok elemzése. Mivel minden egyes sofőrhöz fel lehet rajzolni egy átlagosnak számító vezetési mintázatot, ezért szűrhető az adott sofőr átlagostól eltérő vezetése is, jelezve ezzel akár egy esetleges problémát is. A rendszer segít felismerni a sofőrök vezetési szokásai alapján az esetleges fáradtságból, figyelmetlenségből vagy rosszullétből fakadó eltéréseket, rendellenességeket és azonnal jelezheti a diszpécsernek a veszélyt.

Mi a mesterséges intelligencia szerepe a projektben?

A mesterséges intelligencia szerepe röviden egy – a buszba beépített – eszköz által az összegyűjtött adatok elemzése, eltérés detektálása és az esetleges előrejelzés. A buszok futása közben mért adatokat a projekt során a mesterséges intelligencia algoritmusok tanítására használjuk fel. Ezt követően az MI algoritmusok a megszokottól eltérő mintázatot keresnek a rendszerben. Az észlelt eltérések segítségével valósulhat meg a sofőrök munkájának támogatása, tulajdonképpen úgy, hogy a kinyert adatok a diszpécserek számára információt nyújtanak és segítik Őket abban, hogy minél reálisabb képet kaphassanak arra vonatkozóan, hogy az adott buszt éppen vezető sofőr mutat-e az átlagos vagy tőle megszokott vezetési stílustól való eltérést. Ennek célja a minél magasabb fokú üzembiztonság és utasbiztonság garantálása a közúti közlekedés minden résztvevője számára.  

Hogyan építik be ezt az eszközt a járművekbe? Hány járműbe sikerült eddig beépíteni?

A pályázat keretein belül egy új, piacon nem kapható, egyedi mesterséges intelligencia alapú adatgyűjtő modul, illetve technológia kerül kifejlesztésre. Ez a modul a buszba kerül beépítésre. Eddig nagyjából 10 olyan autóbuszba építettük már be, amik részt vesznek a mindennapi forgalomban és az utasok kiszolgálásában.

A kinyert adatok vizsgálatával hogyan változhat meg a közösségi közlekedés a jövőben? 

Az adatgyűjtés önmagában az üzemeltetést nem befolyásolja. Sem az utasok, sem a sofőr ebből nem érzékel semmit. Ez a módszer hosszabb távon azonban a közösségi közlekedés rengeteg területén hozhat fejlődést. Ilyen például a közlekedésbiztonság növelése, ahogy már említettem. A potenciális veszélyhelyzetek azonosításával időben tud figyelmeztetni, ha valami nem a megszokott módon történik, ami hozzájárulhat a balesetek megelőzéséhez, de hosszabb távon nagyban támogatja az autóbuszsofőrök munkáját is, hozzájárulhat ahhoz is, hogy a sofőrök képzését optimalizálni lehessen és az eredményesebb legyen, hiszen láthatóak előre a visszatérő javítandó mintázatok.

A vezetési szokások fejlesztésével kialakítható egy fenntarthatóbb vezetési stílus, akár üzemanyag-hatékonyság növelése is, ami a környezet számára is kedvező, hiszen csökkenti a károsanyag-kibocsátást, valamint olcsóbb üzemeltetést tesz lehetővé. 

A fejlesztés továbbá a közösségi közlekedés innovációs és technológiai fejlődését is szolgálja. Az INTER TAN-KER Zrt. és a Debreceni Egyetem közös célja az elérhető legmodernebb technológiák bevezetése és ez a projekt egy fontos lépés ebbe az irányba.

A projekt az INTER TAN-KER Zrt. és a Debreceni Egyetem együttműködésével valósul meg. Mi a feladatmegosztás a buszok üzemeltetésével foglalkozó cég és a Debreceni Egyetem Informatikai Kara között?

A pályázat keretében egy konzorciumon belül történik a megvalósítás, amely a szoros együttműködésen alapszik és közös munkával valósul meg. Az INTER TAN-KER Zrt., mint a debreceni közösségi közlekedés üzemeltetéséért felelős cég a beépítendő eszköz elkészítéséért, integrálásáért és az adatszolgáltatásért felel, hiszen nekik vannak autóbuszaik. Az egyetem leginkább az adatelemzést végzi, hiszen ők bírnak olyan informatikai háttérrel, amin keresztül ez megoldható.

Milyen eredményeket sikerült elérni az indulás óta?

Az indulás óta elkészült az adatgyűjtő eszköz, megvalósult a kezdeti adatgyűjtés és az adatok értelmezése. Elindult továbbá a folyamatos, valós körülmények között végzett adatgyűjtés is. Ezen adatok feldolgozása folyamatban van, hamarosan láthatóak lesznek azok a tendenciák, amikkel már tudunk dolgozni. Elkészült több mesterséges intelligencia modell is, melyek segítségével segíteni tudjuk a sofőröket és a járműveket is.

Mi a projekt hosszú távú célja? 

A hosszú távú tervek között szerepel az optimális üzemeltetés, a költséghatékonyság növelése, a gyártás optimalizálása. A rendszer használatával támogatható a folyamatos gyártásfejlesztés – meghibásodások okainak feltárása, folyamatos monitorozása, valamint a kinyert adatokból az üzemeltetők számára optimális vezetési stílus is kirajzolható. Ez a sofőrök számára is hatalmas segítséget jelenthet. Az adatgyűjtés a pályázatot követően nem zárul le, tanulni szeretnénk az új adatokból. Különösen a korosodó járművek adatai érdekesek, így az idő egy kulcsfontosságú faktor. Hiszünk benne, hogy a hatékonyabb üzemeltetés révén csökkenthető a környezeti lábnyom, növelhető az élettartam. Egyre több szenzoradat fog a rendelkezésünkre állni a jövőben, melynek révén várhatóan új, eddig nem ismert aspektusok is feltárásra fognak kerülni. Hisszük és látjuk, hogy az MI alapú adatfeldolgozás határozza meg a jövőt nemcsak a járműiparban, de az élet számos területén. A lehetséges potenciálok nem igazán körülhatároltak jelenleg, a „határ a csillagos ég”!

A pályázat GINOP_PLUSZ-2.1.1-21 név alatt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. A konzorcium szerződött támogatási összege 469.202.855 Ft.