2012.11.28. 10:47

Megyénk sportolói civilben - Alex Giorgetti

Címkék#Alex Giorgetti #sportolók civilben #Debrecen #dvse #vízilabda

A debreceni vízilabdacsapat egyik nyári sztárigazolása Alex Giorgetti, az olasz válogatott világbajnok pólósa volt, aki pillanatok alatt beilleszkedett a DVSE-be, s igazi vezére a több fronton is nagyszerűen menetelő klubnak.

A cívisvárosi szurkolók nagy örömére október óta a debreceniek alakulatát erősíti Alex Giorgetti, akinek eredményeiről már korábban is sokat lehetett hallani. A fiatal sportoló mindenképpen magyar csapatnál szeretett volna játszani, hiszen hazájaként szereti ezt az országot.

Kezdetek

– Azért kezdtem el vízilabdázni, mert gyerekkoromban ebben a sportágban voltak kiemelkedőek a magyarok, és mivel anyukám is innen származik szerette volna, hogy én is a vízilabdázást válasszam. Nyolc éves koromban, amikor Budapesten jártunk édesanyám levitt Faragó Tamás edzésére, bedobott a vízbe és azt mondta, próbáljam ki a vízilabdát. Faragó tehetségesnek talált, így miután visszatértünk Savonába, ott folytattam – számolt be a kezdetekről az olimpikon, majd céljairól beszélt. – Meg szeretném változtatni a mai vízilabdát: jó lenne, ha ez a sport nem csak az erőről, a fizikumról, a nagy lövésekről szólna, hanem megmutatkozna benne a fantázia, a gyorsaság – én is e szerint próbálok játszani. Szeretnék a világ egyik legjobb vízipólósa lenni, aki olimpiai és Euróba-bajnoki aranyérmet is magáénak tudhat. A magánéletemben az a célom, hogy legyen egy családom, feleségem, gyerekeim, szerintem ez a legszebb dolog.

Sikerek, kudarcok

Alex Giorgetti fiatal kora ellenére már sok mindent megélt. – Furcsa, hogy az a boldogság, amit akkor érzel, amikor eléred a kitűzött célod és átveszed a teljesítményedért járó érmet, csak egy-két napig marad meg, aztán eltűnik. Bajnok lettél, de ez az érzés nem tart életed végéig, utána újabb célokat tűzöl ki magad elé. Az olimpiai ezüstéremnek örültem is, meg nem is: boldog voltam, mert másodikak lettünk, ellenben szomorúságot is éreztem, hiszen nyerni szerettünk volna. A magánéletemben azt értem kudarc alatt, mikor viszonzatlanul szeretek valakit, továbbá ha a családomban komoly problémák vannak, amelyeken nem tudok segíteni. A sportban eddig legnagyobb csalódásként azt éltem meg, hogy nem jutottam ki az Európa-bajnokságra, illetve az előző olimpiára, a közelmúltban pedig a Szeged ellen elveszített mérkőzés volt nagyon fájó – nyilatkozta a debreceni csapat tehetsége.

Haza vágyott

– Kásás Tamás az egyik példaképem, hozzám hasonlóan látja ezt a sportot, úgy gondolja, spontán kell játszani, felesleges túlgondolni a dolgokat. Mindketten szeretnénk olyan stílusban vízilabdázni, hogy az tetsszen a szurkolóknak, emiatt jöjjenek ki a mérkőzésekre. Lehet éppen ezért van, hogy jó kapcsolatot ápolunk, néha találkozunk és elmegyünk meginni egy sört. Ha tanácsra van szükségem, hozzá is fordulhatok – mondta el lapunknak a DVSE nyári sztárigazolása, aki azt is elárulta, miért döntött úgy, hogy hazatér szülőhazájába. – Mindig azt mondtam, hogy Magyarországon szeretnék élni, nem tudom miért. Olaszország a legszebb ország, sok a tengerpart, a napsütés, mégis haza vágytam – tudtuk meg a sportolótól.

Család, barátok, szerelem

– Szép nagy a családom, mindenkit nagyon szeretek. Hárman vagyunk testvérek, van egy bátyám valamint egy ikertestvérem. Apukám olasz, nem beszél magyarul. Édesanyám komoly, szigorú asszony, ugyanakkor nagyon édes tud lenni. Anyukám rokonai Nyíregyházán laknak, őket gyakran meglátogatom – mesélte az idáig olasz színekben versenyző játékos, majd hozzátette – Fontosnak tartom, hogy minden nap körülvegyenek olyan emberek, akikben meg tudok bízni, akikkel a jó és a rossz dolgokat is meg lehet beszélni. Sok az ismerősöm, a gond az, hogy kevés az igaz barátom. Vannak, akik a hírnév, vagy az ismertségem miatt szeretnének velem lenni, nem sok olyan ember van, akinek igazán meg tudok nyílni. Közvetlen vagyok, könnyen ismerkedem, ám ez nem jelent semmit, amikor viszont megnyílok valaki előtt, akkor megmutatom a gondolataimat. A szerelmet folyamatosan keresem az életemben, hiszek benne. Ha választanom kellene a szerelem, illetve a karrier között a végén a szerelmet választanám, mert az biztosítja a családot, a nyugalmat és a boldogságot. A karrier csupán egy ideig nyújt boldogságot – fejezte be a beszélgetést Alex Giorgetti.