Szilvási Péter lát esélyt a felnőtt válogatottságra

Debrecen - Aki Storcknak bizonyít, az megkapja a lehetőséget – állítja a lokista.

Egy korszak véget ér Szilvási Péter életében: a DVSC védője évek óta ott van a különböző korosztályos válogatottakban, még az U15-ösöknél kezdte, hétfőn pedig, a görögök elleni Eb-selejtezőn lejátszotta utolsó U21-es mérkőzését is a nemzeti csapattal.

A debreceniek belső védője 1994. június 20-án született, így koránál fogva már nem játszhat többet az U21-es válogatottban. A változás természetesen megviseli Szilvásit, de mint mondta, azon van, hogy továbblépjen, és beverekedje magát a felnőttek közé.

Az elmúlt napokban két Európa-bajnoki selejtezős meccset is játszott Michael Boris csapata: a portugálok ellen 3–3-as döntetlent értek el a magyarok, majd Görögországban 3–1-re alulmaradtak. Az utolsó fordulóban elszenvedett vereség azt jelentette, hogy Magyarország az ötödik helyen zárt a hatcsapatos csoportban, és nem jutott ki a 2017-es lengyelországi kontinenstornára. A Napló érdeklődésére Szilvási ezekről az összecsapásokról is beszélt (mindkettőn végig pályán volt), de még előtte arra is kitért, milyen érzés volt együtt készülni az A-válogatottal Telkiben, Bernd Storck irányításával szeptember utolsó, és október első napjaiban.

– Sajnos még nem volt teljes a keret, a külföldön játszó labdarúgók csak később csatlakoztak, de így is nagy élményt jelentett. Más színvonalú edzéseken vehettünk részt, fel kellett venni a ritmust, gyorsabb a tempó, már-már egy minialapozásnak is beillet az az egy hét. Bernd Storck nem ismeretlen számomra, korábban, mikor még U21-es kapitány volt, dolgoztunk együtt. Tetszik, ahogyan vélekedik a futballról, ez a felfogás hozzám is közel áll. Mondta, hogy bízik bennem, számítana rám a későbbiekben, viszont NB I-es meccsek nélkül kivitelezhetetlen, hogy közel kerüljek az A-válogatotthoz – fogalmazott Szilvási, aki három évig a Greuther Fürth játékosa volt.

Meg akarja mutatni

Na de hogy látta a bekk két utolsó U21-es összecsapását? – Portugália ellen kicsit álmosan kezdtünk, két gyors buta gólt is kaptunk. De hamar átlendültünk, átvettük az irányítást, és ikszre hoztuk a derbit, azt mondom, akár még nyerhettünk is volna. Ez a 3–3-as eredmény sem rossz, sőt, pláne ha figyelembe vesszük, hogy a portugálok keretét milyen kaliberű labdarúgók alkotják. A görögökkel szemben megvívott találkozó már más volt, nem éreztem a csapatban azt az átütőerőt, amit pár nappal korábban. Persze szerettük volna szépen lezárni a sorozatot, azonban ez nem sikerült, fejben nem voltunk ott, talán ebben az is közrejátszott, hogy már tudtuk, nem juthatunk ki az Eb-re. A selejtezősorozat eleje nem épp úgy sikerült, ahogy azt elterveztük, Michael Boris később új lendültet adott, de úgy tűnik, már későn. Furcsa érzés túl lenni utolsó U21-es mérkőzéseimen is. Az elmúlt hat évben végig ott voltam a legjobbak között, jó kapcsolatot, barátságot alakítottunk ki a csapatban a többiekkel, szokatlan lesz, hogy nem fogunk találkozni pár havonta – fogalmazott a sportoló.

A hátvéd annak ellenére, hogy stabil tagja volt korosztályos nemzeti együttesének, klubcsapatában, a Lokiban nem igen jut lehetőséghez. Arról is érdeklődtünk, hogyan éli ezt meg.

Nem könnyű ezt elfogadnom, nem erre számítottam, mikor hazajöttem. De ilyen a futball, ahogy eddig, a jövőben is azon leszek, hogy bizonyítsam a szakmai stábnak, számíthatnak rám.

A hétvégi, Paks elleni találkozón Dusan Brkovics eltiltás miatt nem játszhat, bízom benne, így most lehetőséghez jutok, és élni is tudok vele. Bernd Storck szavai extra motivációt jelentenek, be kell verekednem magam a Lokiba ahhoz, hogy a válogatottnál is szóba jöhessek.

HBN