Férfi ob: ahogyan Nagy Bence és Tóth Ádám látta

Debrecen - Nemrég ért véget a 2016-os felnőtt férfi országos bajnokság, ahol Nagy Bence (91 kg) ezüstérmet, Tóth Ádám (75 kg) pedig bronzot nyert a DVSC bunyósai közül. Interjú.

KSZ: Bence, 2016-ban kevés versenyed volt (a Bocskai - bronz - év elején és a felnőtt ob - ezüst - a végén, közte szinte semmi), ám ezeken remekül szerepeltél. Milyen célokkal vágtál neki az ob-nek, mennyire érzed ezeket teljesítettnek, illetve szerinted kié volt a döntő, a tied vagy Hámorié? Emellett érdekel még minket, hogy a sok munka mellett hogy marad erőd a tréningekre, illetve mi lesz a következő megmérettetésed az ünnepek után?

Nagy Bence: - Előzetesen úgy készültem az országos bajnokságra, hogy szerettem volna akár megnyerni azt, de az érmet mindenképpen elvártam magamtól. Igen, elég sokat kivesz belőlem a munka melletti felkészülés, de igyekszem megoldani, és már hozzászokok lassan amúgy is. Ezután sem lesz sok időm a lazulásra, hiába jön a karácsony például, hiszen éppen mostanában lesz rengeteg dolgom a munkahelyemen, aztán meg jön februárban a Bocskai, amire ezzel együtt is, ahogy tőlem telik és időm engedi edzek. Az ob döntőben jogosnak érzem a végeredményt, egy jó meccsen sajnos kikaptam. (Azt azért tegyük hozzá, hogy a döntőig vezető úton volt két remek sikere is Bencének, aki erről szerényen nem ejtett szót - a szerk.) Az év két fő versenye akár kicsit jobb is lehetett volna számomra, de szerintem amit tudtam kiadtam magamból a Bocskain és itt az országos bajnokságon is.

KSZ: Ádi, hogyan álltál neki a férfi ob-nek, illetve a saját szemszögedből nézve milyennek láttad a viadalt? A két sikered és a végül vesztes elődöntő pár mozzanatát elevenítsük fel!

Tóth Ádám: - Őszinte leszek, úgy mentem el a magyar ob-re, hogy bokszoljak legalább egy jó meccset, akármi is lesz a vége. Nagyon jó volt az egész rendezvény szervezése, a színvonal, de kicsit tartottam az ob-től, mert nem tudtam annyit készülni, mint ellenfeleim. Az első meccsemen egy régi válogatott csapattársammal kerültem össze. Anno a junioron is sikerült legyőznöm, akárcsak most, amikor egyes-kettes kombinációkkal jöttem elő ellene. A második meccsen a tavalyi bronzérmes kőbányai srác elég hajtós bokszot mutatott be, jött utánam folyamatosan, de lábon jobb voltam, leforogtam róla. Olykor persze oda kellett állni és felvenni az ő stílusát, de ebből is jól jöttem ki. Az elődöntőben a hódmezővásárhelyi fiú ellen is bokszoltam már korábban, most 2-1-re állunk ezzel a meccsel egymás ellen. Az első menetet elvittem a bíróknál, ám bár itt is a sok lábmozgáson volt a hangsúly, ezúttal nem jött be annyira, mint előtte. A második menettől kezdve ugyanis elfáradtam kicsit és ezzel elment maga a meccs. Ha sikerül azt folytatnom, amit az elsőben tettem, szerintem megnyerem ezt a mérkőzést is. Mindent egybevéve jó ob volt, és szeretném megköszönni Salánki Lacinak és Nagy Timinek, hogy előtte, közben, és utána ennyit segítettek nekem!

- Koppányi Szabolcs -