Az én világbajnokságom: már nem elég felrakni az arcokat a pályára

Debrecen, Nyíregyháza - Egy legendás elődöntő óta a táblabírónak minden vébé meccs „kötelező program”.

Selejtezőtől a döntőig – vágta rá nevetve dr. Toma Attila arra a kérdésre, mennyire követi nyomon a foci-vb eseményeit. A Debreceni Ítélőtábla büntető bíróját, a Nyíregyházi Törvényszék volt szóvivőjét az édesapja oltotta be a foci szeretetével, ritkán hiányoztak a Szpari-meccsekről, s ha ideje engedi, ma is ott ül a lelátón.

– A legemlékezetesebb vébém az 1982-es, egyrészt, győztek az olaszok, másrészt, ott volt a Nyilasi-féle magyar csapat is. Máig felejthetetlen és meghatározó élményem az NSZK-Franciaország elődöntő, ami 11-es párbajjal ért véget – idézte fel a múltat a táblabíró, azóta minden világbajnokság minden meccse „kötelező program”, amit a sportszerető családja is elfogadott. Az európai labdarúgás áll hozzá a legközelebb, ha kedvencekről van szó, akkor piros-fehér-zöld, Magyarország és Olaszország.

Belga meglepetés?

– Most, hogy sem az olasz, sem magyar csapat nem jutott ki a vébére, akkor az angolok és a spanyolok mellett teszem le a voksom – vallotta be, azt is hangsúlyozva, mindig az az igazi, ha a saját nemzeti tizenegyünknek szurkolhatunk, s nem pótlékokat keresünk. – Ez igaz akkor is, ha országon belül maradunk, mindegy, hogy NB I-ben, vagy NB III-ban játszik, a Szpari az első.

A fanyalgókkal ellentétben eddig azt kaptam a vébétől, amit vártam. Nagyon örülök, hogy kiegyenlítődött a világ futballja, minden csapatnak minden pontért meg kell küzdenie, nem elég a rangsort és az arcokat felrakni a pályára”

– fogalmazta meg véleményét az eddigiekről. S, hogy mi lesz a döntőig? – A belgák még okozhatnak meglepetést, és reményeim szerint európai csapatok között dől el, ki léphet fel a focivilág legtetejére – mondta dr. Toma Attila.

BM

[related-post post_id="3897770"]