Az én világbajnokságom: nem szokott ordítani, de jött argentin gól...

Debrecen - Az Omen, a P. Box és az Acoustic Gallery énekese a gauchóknak szurkol 1978 óta.

Sokan tudják a debreceni zenészről, Koroknai Árpádról, hogy imádja a sportot, azon belül természetesen a labdarúgást is. Az énekest kérdeztük meg, miként látja a most zajló világbajnokságot.

Levike felsírt

– Annyira nem tudom követni a vb-t, mint szeretném, mert a délutáni meccsek idején órákat tartok – mondta a Rocksuliban tanító „Kori”. – De az estieket, illetve az összefoglalókat, ismétléseket megnézem, főleg ha a kedvenceim, az argentinok játszanak.

A kisfiam, Levike fel is sírt, amikor kedden este Argentína megszerezte a győztes gólt. Szegény nem tudta, mi van, mert nem szoktam ordítozni, de akkor megfeledkeztem magamról, úgy örültem."

– Az 1978-as vébé az első, amire már emlékszem, és akkor magával ragadott a gauchók játéka, és az, hogy majdnem mindenkinek hosszú haja, rockeres külseje volt abból a csapatból. Egyelőre játékban nem vagyok elégedett Messiékkel, bár most Nigéria ellen már villantottak valamit, a csapatkapitányukkal az élen. Szerintem a világoskék-fehérek most „érkeznek meg” a világbajnokságra, úgy vélem, a franciák elleni nyolcaddöntőben is van esélyük. Ha pedig ott továbbjutnak, már bármi lehet – nyilatkozta a muzsikus, aki Izlandot is elismeri, mert szerinte példaértékű a kis létszámú nemzet fejlődése az utóbbi évek futballjában.

– Ami a győzelemre is esélyes válogatottakat illeti: a spanyolokban erős potenciált érzek, de a belgák is messzire juthatnak. Természetesen a németeket sosem szabad leírni, de nagyon jók a horvátok is, bár nem hiszem, hogy ők nyernek. Brazília is esélyes, de Neymar mintha nem rendelné alá kellően önös érdekeit a csapatjátéknak.

TN