2019.01.29. 17:52
Jó lenne már végre eldönteni mit akarnak a kézisek
Budapest - Bereczky Attila, a Nemzeti Sport újságírója szerint lenne min változtatni.
Budapest - Bereczky Attila, a Nemzeti Sport újságírója szerint lenne min változtatni.
Sokféleképpen meg lehet ítélni a magyar válogatott szereplését a vasárnap véget ért dán–német közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokságon. Egyrészről csalódást keltő a 10. helyezés, amelyet megszereztek Nagy Lászlóék. Viszont pozitívumokat is fel lehetett fedezni a csapat teljesítményében, gondoljunk csak néhány fiatalabb játékos produkciójára, vagy éppen a küzdeni tudásra, amelyet nemegyszer bemutattak Lékai Mátéék.
Lapunk kíváncsi volt, miként látta az eseményeket a sportújságírásban több évtizedes múltra visszatekintő szakember, a Nemzeti Sport munkatársa, a DVSC Kézilabda Kft. sajtósa, Bereczky Attila.
– Nem csupán a magyarok találkozóit követtem figyelemmel, hanem próbáltam minél több mérkőzést megnézni. Abból a szempontból nagyon tetszett a vb, hogy sok néző volt, ebből is látszik, olyan helyen kell rendezni a nagy tornákat, ahova akár 15–20 ezren is beférnek. Ahhoz, hogy komoly sportágként kezeljék és fogadják el a kézilabdát, kell a nézőközönség is. Ugyanakkor az is látszott, hogy van még hova fejlődni, gondolok például arra, hogy a csoportmeccsek utolsó körét egy időben tartsák. A franciáktól vártam az érmet, szemmel láthatóan a bronznak is örültek, s ez szimpatikus volt. A két legjobb csapat játszotta a döntőt, a dánokat öröm nézni, jó helyre került az arany – fogalmazott Bereczky Attila, s a magyarokra is rátért.
Minőségi versenysorozatokban
– Továbbra is a 10 millió szövetségi kapitány országa vagyunk, ahogy olvasgattam a különböző hozzászólásokat az interneten, mindenki tudta, hogy kellett volna csinálni. Egy biztos, ahhoz, hogy eredményeket érjünk el, az európai csapatokat is le kell tudnunk győzni. A magyar keretben van potenciál, ezt mutatta a dánok elleni derbi is. Ugyanakkor szélsők nélkül próbálunk játszani, ez nem járható út, és sok a támadás-védekezés cserénk is. Azt sem tartom szerencsésnek, hogy két kapitányunk van. Sajnálom, hogy nem sikerült a hétbe jutni, de még így is van esély kijutni az olimpiára. Sötéten látom a jelent, el kellene dönteni, mit akarunk. Vagy a fiatalokra építünk, és feláldozunk pár évet, vagy egy másik utat követünk. Nem mondom, hogy az egyik jobb, mint a másik, a lényeg, hogy valami mellett tegyük le a voksunkat, és ahhoz tartsuk magunkat. Akárhogy is, az nem tartható, hogy a fiataljaink jó része nem jut szerephez a minőségi versenysorozatokban, mint mondjuk a Bajnokok Ligája. Így nem is várhatjuk el, hogy egy erős mezőnyben eredményesek tudjunk lenni – vélekedett a szakíró. Azt is megjegyezte, hogy amit Császár Gáborral csináltak, az vállalhatatlan volt.
SZADÓ