Viszlát, Cselák!

Manapság hajlamosak azt hinni az úszósport történetében kevésbé járatosak, hogy Székely Éváék ötvenes évekbeli nagy generációja és a Hargitay–Verrasztó–Sós-féle Széchy-istálló húsz évvel későbbi berobbanása között nem létezett magyar úszósport. Pedig nagyon is létezett, és ennek a közbülső – elfeledett – nemzedéknek a kiemelkedő alakja volt a hétfőn, 68 éves korában elhunyt idősb Cseh László, vagy ahogy a kortársai közül mindenki szólította: „a Cselák”.

A mai fiatalok csak úgy ismerték a kissé rekedtes hangú, nagy dumás Cselákot, mint a négyszeres olimpiai ezüstérmes, kétszeres világ- és tizennégyszeres Európa-bajnok zseni, minden idők legjobb nem olimpiai bajnok úszója, Cseh László édesapját. Csakhogy idősb Cseh sokkal több volt, mint „a Cseh Laci” édesapja – bár egész életét Lacika karrierjének rendelte alá.

Van vagy húsz éve, hogy először találkoztunk. Furgonján hozta be dédelgetett csemetéjét akkori munkahelyem, a legendás Sztár Sport angyalföldi szerkesztőségébe. A 14 éves Lacika akkor bontogatta szárnyait, majd pedig két évtizeden át tündöklő állócsillag vált belőle.

Cselák a legendás margitszigeti úszókollégiumban cseperedett fel, már tizenhárom évesen a világranglista harmadik helyére úszta fel magát, merő tehetségből, hiszen zseninek született, profi sohasem lett belőle. Kezdetben az Építőkben Hirsch Károly volt az edzője – ugyan ki hallott róla? –, később került egy nagynevű mester, Bakó Jenő keze alá. Ő lett az első magyar junior Európa-bajnok úszásban, Roland Matthes-i szintű tehetség volt, elsőnek úszta a magyarok közül egy percen belül a száz hátat.

Az, hogy nem volt profi, nagyjából azt jelenti, élte a sikeres tinédzserek életét.

Ha akkor ismerték volna a celeb fogalmát, biztosan az lett volna. Igazi partiarc volt, a Ganz Mávag Művelődési Ház törzsvendége, a Bergendy tagjai a tenyeréből ettek, a csajok bomlottak utána, nem roston sült csirkemellet evett, hanem körmös pacalt, és így is kiragyogott a zsenialitása a vízben.

Aztán, ahogy megszületett Lacika, vérprofi lett a vagányból. Mindenhova vitte furgonjával a kisfiát, még a széltől is óvta, otthon pedig esténként ellátta tanácsaival. Mert bizony fantasztikusan olvasta az úszást, mindig előre megmondta, hogyan fog szerepelni Lacika az adott világversenyen.

Ha ő nincs, fia aligha nyer négy olimpiai ezüstöt, talán még magyar bajnok sem lett volna belőle. Most még fel sem foghatjuk, mennyit veszített távozásával a család. A Cseh család és a magyar úszósport nagy családja.