HAON
Hajdú-Bihar vármegyei hírportál
november 15., péntek
Egy-egy fantasztikus mérkőzés után a tudósításokban hemzsegnek a dicsérő jelzők. Ez a helyzet pedig csak fokozódik, amennyiben bármely sportág olimpiai, világbajnoki vagy a bajnokok ligájabeli küzdelméről esik szó. A helyzet tovább fokozódik, ha egy sírból visszahozott meccsről kell ódákat zengeni. Persze gyorsan tegyük hozzá, már sokunkkal előfordult, hogy ott hüledezett lelátón vagy a tévé előtt a látottakon. A nagy, történelmi fordításokon.
Ugyan már 1966-ot írtunk, a Magyar Televízió nem vagy csak elvétve közvetített a labdarúgó Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) negyeddöntőiről. Viszont én egy padban ültem az iskolában, a kiváló nemzetközi játékvezető, a tatabányai Emsberger Gyula fiával. Tomi mesélte, hogy Prágában az apja dirigálta a Sparta Praha Partizan Beograd elleni találkozóját, amelyet 4–1-re nyertek a csehek. Aztán a visszavágón már teljes volt a szerb fölény. A belgrádiak 5–0-ra kiütötték a vendégeket. Az első meccs után ki gondolta volna ezt?
Bő fél évszázadot ugorva az időben és sportágat is váltva emlékszem a néhány évvel ezelőtti Toronto–Dallas NBA-s kosárlabda-mérkőzésre. Az észak-amerikai profi liga akkor aktuális bajnoka, a Toronto harmincpontos hátrányt ledolgozva, győzte le a Dallast. A vendégcsapat a harmadik negyed vége felé 85–55-re vezetett, de a címvédő kanadai gárda innen is képes volt fordítani. Számunkra fájó emlék, hogy a 2016-es férfi kézilabda BL-döntőt pedig a lengyel Kielce úgy nyerte meg végül hétméteresekkel, hogy a 46. percben, tehát negyedórával a vége előtt a Veszprém kilenc góllal, 28–19-re vezetett…
Említhetnénk mérkőzéslabdáról elveszített teniszmeccseket, meccsnyílról megfordított dartsösszecsapásokat, vagy (némi képzavarral élve) padlón lévő jégkorongcsapatokat feltápászkodni és nyerni. Ám
arra nem sok példa akad, hogy egy adott, kiemelkedő sporteseményen valaki az elődöntőben és a fináléban is hatalmas fordítást bemutatva szerzi meg a végső győzelmet.
A minap a sznúker egyik tradicionális pontszerző tornáján, az idei English Openen ez történt. A hat nyert frame-ig tartó elődöntőben az angol Judd Trump öt-kettes hátrányból nyert hat-ötre a skót John Higgins ellen. A Trump-fanok majdnem infarktust kaptak. Ezután jött a döntő, amely kilenc győzelemig tartott, és Trump a kínai Csang Andával találkozott. A kínai hét-hármas vezetésénél már a zsebében érezhette a győztesnek járó nyolcvanezer fontot. Az angol viszont másképp gondolta, és hat „játszmát” zsinórban megnyerve ő lett a győztes.