Csendüljenek a poharak!

Mindig háborús események jutnak az eszembe, ha meghallom a petárda félelmetesen durranó hangját. Legyen bár szilveszter éjszakája, vagy egy átlagos hétköznapi este, mindig összerezzenek a dörrenéstől. Éppen ezért csak dicsérni tudom azt a rendeletet, amely 2005-ben hazánkban betiltotta a petárdák használatát.

Annak ugyanis semmi értelme nem volt, hogy a balesetveszélyes petárdák sokak – főleg tinédzserek – kezében csak arra szolgáltak, hogy másokat bosszantsanak, illetve ijesztgessenek velük. A petárdák továbbá félelmet keltettek az emberekben, s megrémültek tőlük a háziállatok is.

Bár mindenki jól tudja, hogy tilos petárdát robbantgatni azóta, mégis megnő szilveszterhez közeledve a csempészetük száma. Csak remélni lehet, hogy a kilátásba helyezett büntetések visszatartó erejűek, s a petárdák félelmetes hangja helyett az engedélyezett tűzijátékokban gyönyörködhetünk ma éjjel.

Meglepődve olvastam egyébként, hogy több mint 1000 éve találta fel a petárdát, egy kínai férfi, hogy kiűzze a gonoszt, és imádkozzon a jómódért, a fellendülésért. A petárdát – petárdalánc formában – a mai napig előszeretettel használják a kínaiak a vendégeik érkezésekor a hangulat fokozására.

Náluk a petárdahasználat kulturált formája alakult ki. Úgy tűnik, lett volna mit tanulnunk ettől a néptől, azonban mi magyarok ismét átestünk a ló másik oldalára.

Lélekben megtisztulva és színpompás tűzijátékokkal köszöntsük tehát az új esztendőt, ne pedig félelmetes robbantásokkal, hangeffektusokkal. Azt gondolom, sokkal nemesebb és felemelőbb úgy kívánni boldog új évet, hogy közben csak a poharak csendülését halljuk.

- M. Magyar László -