Új ízek az oktatás konyháján

Az esélyegyenlőség és a kompetencia alapú oktatás köré tematizálódott a nyíregyházi Kazinczy Ferenc Általános Iskolában rendezett HEFOP zárókonferencia a napokban. Szó esett többek között a kompetenciafejlesztés jelenéről és jövőjéről, a pedagógiai gyakorlatokról és az egyenlő hozzáférés biztosításáról is.

Dr. Pála Károly közoktatási szakértő elmondta: fontos, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv szellemében olyan tankönyvcsaládok szülessenek, melyekben tetten érhető az új idők gyermekközpontú oktatásának hangja. Estók Gábor, a Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet igazgatóhelyettese a pedagógia gyakorlat oldaláról közelítette meg a kompetencia témakörét. Puskás Aurél, az Educatio Kht. fejlesztési igazgatóhelyettese üdvözölte az „új korszakot”, amely beköszöntött a magyar oktató-nevelőmunkában. Rámutatott: a sok szakképzés, tantervi fejlesztés, technikai megújulás nem hiábavaló, ha az új, hatékony tanítási módszerek megjelennek a gyakorlatban, az iskola mindennapjaiban.
– A diákok gyakorlatias ismereteket és készségeket sajátítanak el a tanórákon, mindezt változatos munkaformákkal. A csoportmunkákon magukévá teszik például a sikeres együttműködés, kompromisszumkeresés „tudományát”, mindez kincset ér majd felnőttként a munkahelyen. Megelőzhetőek és felszámolhatóak a diákok közötti ellenségeskedések, a kirekesztés, a klikkesedés. Kulcsfontosságú tehát, hogy mi és hogyan történik a tanórán! – tette hozzá.

– A Kazinczy iskola időben felismerte: az oktató-nevelő munkában gyökeres változásra van szükség. Mind a pedagógusok, mind a diákok nyitottan álltak a kihívás elé, sikeres pályázatunkkal 18 millió forint uniós forrást nyertünk az „újjászületésre”. A támogatást tanfolyamokra, pedagógusaink képzésére, új tanulási módszerek elsajátítására és nem utolsó sorban infrastrukturális beruházásokra fordítottuk.

A diákok szeretik az új, „élet szagú” tankönyveket, a modern, interaktív táblát. Az órákon kooperatív módszerrel tanulnak, olyan kompetenciákat sajátítanak el, melyekkel felnőtt korban is sikeresen helyt állhatnak majd a munkahelyen, a családban, s valamennyi társadalmi kapcsolatban! – hangsúlyozta Nagy Györgyné projektmenedzser.

ne a tantárgyat!

A nemzetközi és a hazai mérések rámutattak

arra, hogy a magyar diákok a megtanultakat nehezen tudják

alkalmazni a gyakorlatban. A tanulók nagy részének

szövegértõ, matematikai–logikai képessége

kívánni valót hagy maga után. A kompetencia

alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi

életben hasznosítható tudással rendelkezzenek

– nem lemondva az ismeretek elsajátításáról,

vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés”

megvalósítására törekszik.

Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek,

képességek fejlesztését, az alkalmazásképes

tudást középpontba helyezõ oktatást

értjük

A kompetencia alapú fejlesztés elõnye,

hogy segíti a különbözõ fejlettségi

szinten lévõ gyermekek közötti különbségek

csökkentését, a hátrányokkal rendelkezõk

felzárkózását. Az új módszerek,

technikák alkalmazásával (kooperatív, projekt

stb.) a tanulók olyan képességei is fejlõdnek,

mint a kommunikációs képesség, vitakészség,

együttmûködés, a másság elfogadása.

A kompetencia alapú oktatás során

is fontos szempont, hogy a gyermeket tanítsuk, ne a tantárgyat

– írja tanulmányában Baráth Lászlóné.

- Palicz István -