2007.12.21. 10:56
Mielőtt befagyna a halastavak vize
<p>Kemény teleken a tavak vize 30-40 centimétert is képes átfagyni, de mértek már 50 centiméteres jégvastagságot is megyénkben. A túlságosan lehűlt víz különböző betegségeket, de pusztulást is okozhat a halaknál. <A href="http://www.szon.hu/hirek/im:szon:newspaper-kmtippek/cikk/mielott-befagyna-a-to-vize/cn/szon-news-km_01-20071221-105233"><IMG height="10" src="http://www.szon.hu/SysRes/Sites/SZON/Pics/Icons/download.gif" width="9" border="0" /><B>Halastavak</B></A> [.pdf - 22KB]</p>
Erre pedig fel kell készülni, ha meg akarjuk óvni a halállományt. Ha befagy a víz felszíne, az alatta lévő vizet valamilyen módon érintkeztetni kell a levegővel. Részben azért, hogy az esetleg felszabaduló káros gázok eltávozhassanak és ne mérgezzék meg a vizet, részben pedig azért, mert különböző reakciók révén ezek a gázok is felhasználják a vízben oldott oxigént.
Hajócsavar kavarja a vizet |
Az alkalmi szökőkút a kevésbé hatékony, sokkal jobb megoldás egy hajócsavar |
egy villanymotor tengelyén, amely ezen a rögzített függőleges tengelyen
forog, s emeli fel a vizet. Van olyan konstrukció, amelynek hatása 50-80
méterre is kiterjed, mert jó beállítással a hajócsavar a vizet nem csak
forgatja, hanem áramoltatja is. Ismertek még kompokhoz hasonló lapátkerekes
megoldások, ennek hátránya, hogy erős jegesedésnél ki kell emelni a vízből.
– A lékelés önmagában még nem jelent oxigénbevitelt, hanem csak egy lehetőséget arra, hogy a levegő és a jég alatti víz érintkezését megteremtsük – hívja fel a figyelmet Radóczi János, a Szabolcs Halászati Kft. ügyvezető igazgatója. Kisebb tavaknál egy egyszerű módszert ajánl: ha a vízben kevés a hal, akkor kb. 100 négyzetméterenként egy hagyományos nádkévét kell függőlegesen belehelyezni a vízbe úgy, hogy a feltételezett jégvastagság alá érjen a kéve alja. A nádkévék révén a levegő „közlekedni” tud, a módszer gondoskodik arról az oxigénmennyiségről, amelyre a halaknak szükségük van a többnyire néhány kritikus nap során.
Léktisztítás naponta
– Nagyobb tavaknál, különösen, ha több hal van benne, mesterségesen is be kell juttatni oxigént – legegyszerűbben ezt magával a levegővel lehet megoldani. A víz és a halállomány ismeretében mérlegelni kell: mi egy hektáron vágunk egy léket, s ha nincs benne sok hal, akkor elegendő naponta kitakarítani a léket. Ha hektáronként 100 mázsánál több hal van benne, akkor már mozgatni, levegőztetni kell a vizet – figyelmeztet a szakember.
A levegőztetés azonban -10 C fok alatt nem kivitelezhető, mert kihűthetjük a vizet, s ez a halaknál különböző bőrbetegségeket, végső soron pusztulást okozhat. Ha csak egy mód van rá, akkor legcélszerűbb átfolyó vízzel megoldani az oxigén utánpótlását, de ezt is érdemes oxigénnel dúsítani, amikor kiemeljük a víznyerő helyről. Alkalmazhatunk levegőztető gépeket, ezek lényege, hogy mozgassa a vizet, vigye föl azt a légtérbe, miközben alakját változtatja, s érintkezik az oxigénnel.
- Nyéki Zsolt -
