Csodák csodái – ma délben indul a döntő

Olvasóink és látogatóink nagy része, amellett, hogy fotókkal és leírásokkal gazdagította az ajánlások egyre gyarapodó listáját, nem mulasztották el megjegyezni: örülnek a kezdeményezésnek, örülnek annak, hogy ajánlhatják a szívükhöz közel álló értéket, s nem utolsó sorban annak, hogy e játék által létrejön egy, a megyénk értékeit összegző lista, fotókkal, leírásokkal együtt.

E játék során ismét kiderült: nem nehéz megmozgatni a megye lakosságát: folyamatosan érkeztek a levelek, e-mail-ek: volt, aki egy képet küldött, mások CD-n hoztak be több száz (!) fotót. Egyesek néhány sorban indokolták meg, hogy miért az adott értéket ajánlják, mások többoldalas levélben tették meg ugyanezt. Küldtek hozzánk képeket polgármesterek, jegyzők és lelkészek, fiatalok és idősek, egyének és kis közösségek egyaránt. Nagy örömmel fogadtuk, hogy az ajánlások nemcsak a megyéből érkeztek: az ország távoli tájain élők is küldtek képeket, sokan közülük azt írták: látva a megye értékeit, amint idejük lesz, a helyszínen nézik meg azt a sok csodát.

Almási Attila például Pécsett él, de Jánkmajtisról származik, így ő faluja szűkebb környezetéből ajánlott értékeket. Többek között Nagygécen a Nemzeti Emlékhelyet, mely az 1970-es árvíz után készült. Vagy Császlón Európa legöregebb sombokrát, mely 400 éves! Neki köszönhetjük, hogy felkerült a listára a nagyszekeresi református templom, mely szerinte a legszebb fa haranglábbal rendelkező késő gótikus templom. Ajánlotta még Szamosújlak EU Nostra-díjas templomát, a Csicsós-lápot Nagyecseden, mely a régi Nagy-láp legépebb maradványa, s ahol egy, a tiszabercelihez hasonló szivattyútelep is van. Megtudtuk, tőle, hogy a barabási Tipet-hegy a Kaszonyi-hegy hazánkhoz tartozó része, a mai Magyarországon egyedül itt volt őshonos a királyleányka nevű szőlő – ezt a hegyet is csodák közé sorolta.

Tákos polgármestere, Varga János településük egyik ékességét, a református templomot ajánlotta a csodák sorába. Elekné Hajdu Helga a Nagyhalászban található Csuha-Kállay kúriát ajánlotta, Bátorliget polgármestere, Antal Mihály révén pedig az ősláp került fel a listára. Csaroda első embere, Király Béla István a méltán híres Csarodai Református templomot ajánlotta, mely, mint írta: kicsiny falujuk csodálatos építészeti emléke.

Szabó János javaslata a Nepomuki Szent János Kápolna, mely 1801-ben a római katolikus templommal egyidőben épült Kopócsapátiban (1850-től Aranyosapáti), a buji Császár István pedig a Buj és Ibrány határában lévő Feketehalmot ajánlotta, melyről megtudtuk: az 1900-as évek elején maga Jósa András kutatta ezt a területet, megállapítása szerint egy gót fejedelem temetkezési helye lehet. Dr. Berényi László Vámosatyáról a Büdy Mihály Tájházat, a Büdy várromot, valamint a református templomot és haranglábat ajánlotta a csodák sorába, a mérki Világosi Ernőné pedig a vállaji katolikus templomot. Mint levelében írta: az épületetet a vállaji sváb származású lakosok építették a saját pénzükből és erejükből, s amikor az első világháborúban elvitték a férfiakat katonának, az asszonyok folytatták az építést.

Juhász Ferenc volt nagygéci lakos a település templomát ajánlotta, s leírta: a közel ezer éves település az idők során az Ady által megfogalmazott ugarrá vált. A templom viszont áttört az ugaron, és zömök tornya büszkén mutat az ég felé, hirdetve: nem puszta kő, abban Isten lelke lakozik. – Mi ez, ha nem a csodák csodája? – teszi fel a kérdést. És Önök szerint mi lehet a csodák csodája? Szavazzanak, hogy kiderüljön!
Nem lehet rosszul dönteni
Bár ha jobban belegondolok, azt is tudom, hogy rosszul dönteni is nem lehet: minden értékünk megérdemli, hogy csodaként emlegessük. Az ókoriak tehetnek mindenről! Ha annak idején nem hét csodát határoztak volna meg, mi, kései utódaik most nem lennénk ekkora bajban.

Részletek: http://7csoda.szon.hu

• ITT SZAVAZHAT MEGYÉNK HÉT CSODÁJÁRA!

- Száraz Ancsa -