Kényszerízű beiskoláztatás: menjen vagy maradjon a csemete?

Nyíregyháza – Aki 2006. augusztus 31-e előtt született, annak iskolába kell mennie, mert a törvény így rendelkezik, azonban ha óvodavezető úgy ítéli meg, hogy a gyerek nem iskolaérett, teljesítménye és képességei elmaradnak attól, hogy megkezdje a tanulmányait, akkor az Egységes Pedagógia Szakszolgálathoz küldheti iskolaérettségi vizsgálatra – mondja a több mint 30 éve óvodapedagógusként dolgozó Ágota.– Amennyiben a gyerek érdeke úgy kívánja, az óvónő minden esetben javasolni fogja, hogy még egy évig maradjon a gyerek, mert tovább lehet fejleszteni a képességeit – állítja határozottan.

A vizsgálati procedúra elkerülhetetlen, és előfordulhat, hogy mégis iskolaérettnek nyilvánítják a 6 évest. Az óvónő azt mondja, a mai kor gyermekei gondolkodásukban érettebbek, mint 10-15 évvel ezelőtt, ám érzelmileg elhanyagoltabbak, kevésbé gyakorlatiasak, mozgásfunkcióik korlátozottabbak, kevesebb inger éri őket.

– A gyerekek képességei, készségei nem egyformák, ha pedig már az első osztályban hátránnyal indul a fiatal, azt nagyon nehezen fogja leküzdeni – véli Ágota, majd s hozzáteszi: nem érzi azt, hogy a jogszabály valóban a gyermek érdekeit szolgálja. – Kényszerízű a törvény, arra ösztönzi az óvodákat, hogy „kiszórják” a nagycsoportosokat, hiszen 2014. januárjától minden 3. életévét betöltött gyereknek kötelezően óvodába kell járnia, miközben a bölcsődében 4 éves koráig maradhat az apróság. A döntéshozók nem vették észre ezt a „kiskaput”, és azt sem mérték fel, hogy a személyi és tárgyi feltételek minden szinten adottak-e – summázta.

– Sok megválaszolatlan kérdés és ellentmondásos információ kering az érintett szülők körében, ezekre igyekszünk hiteles és konrét válaszokat adni – mondja Kaszásné Tóth Judit, a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium és Általános Iskola igazgató-helyettese. – Ha az óvodai szakvéleményben az áll, hogy a gyermek még nem iskolaérett, nem javasolják az iskolai tanulmányok megkezdését, a szülőnek elméletileg nincs tennivalója, ugyanakkor olyan jelzés is érkezett hozzánk, hogy sokan felkeresték a lakókörzeti általános iskolát, s mintegy megerősítésként, óvintézkedésből vagy éppen pénzbüntetéstől tartva, bemutatták a marasztaló óvodai szakvéleményt.

A Szent Imre Katolikus Tagóvoda jelenleg 10 tanköteles korú gyermekkel büszkélkedhet.

– Szakvéleményünk szerint öten már készen állnak a szeptemberi iskolakezdésre, négy esetben azt javasoltuk, hogy töltsön még egy évet nálunk a gyerek, egy kicsi sorsáról pedig az Egységes Pedagógia Szakszolgálat szakembere fog dönteni – mondja Imre Lászlóné óvodavezető.

– Számunkra és a szülő számára is a gyermek érdeke, jövője a legfontosabb szempont. Volt olyan tehetséges, tudáséhes, iskolaérett csemeténk, aki szeptemberben az iskolában töltötte be a 6. életévét, de akad példa ennek az ellenkezőjére is. Felelős döntéseket csak egyéni mérlegelés alapján lehet hozni, hiszen minden gyermek más és más. Ha álláspontunk nem egyezik meg a szülők véleményével a „menjen vagy maradjon” kérdésben, megtagadhatják az óvodai szakvélemény aláírását, bár ilyenre még sosem volt példa. A kérdéses esetekben célszerű az Egységes Pedagógia Szakszolgálat független szakértőire bízni a döntést. Minden gyermek kincset érő érték, azt kell néznünk, hogyan tudjuk még értékesebbé tenni őket. Ha nem kudarcként, hanem kihívásként élik meg az iskolakezdést, az már félsiker! – tette hozzá az óvodavezető.

„Nem lehet pusztán az anyakönyvi kivonat alapján dönteni az iskolakezdés időpontjáról. Az iskolaérettséget biológiai és pszichológiai tényezők együttesen határozzák meg. A pszichológiai érettség lényeges eleme a tudásvágy megjelenése, az, hogy érdeklődéssel, várakozással tekintsen a gyermek az iskola elé. Ebben a korban a kicsik képesek uralkodni az érzelmeiken, bizonyos fokú akaratuk, feladat- és szabálytudatuk, monotóniatűrésük van” – írja a házipatika.com. „A kiegyensúlyozottan fejlődő hatéves gyermek képes 10-15 perces aktív figyelemre, akaratlagos figyelemkoncentrációra, emlékezőképessége képessé teszi szó-, szám- és mondatemlékek felidézésére. Fontos az is, hogy az iskolába lépő gyermek minél fejlettebb beszédkészséggel rendelkezzen, helyes hangképzéssel és értelmesen tudja kifejezni gondolatait, élményeit.

Az iskolaérettségi vizsgálatokhoz mindezeken túl a megfelelő egészségi állapot, az ép érzékszervek vizsgálata is hozzátartozik. Nem kevésbé fontos a gyermek szociális érettsége: mennyire képes egy közösségbe beilleszkedni, a szabályokhoz igazodni, megtanult-e már bizonyos mértékig kompromisszumot kötni. Ezek a tulajdonságok alapvetően befolyásolják a gyermek viselkedését. Akik nincsenek hozzászokva a közösséghez, a konfliktusok megfelelő kezeléséhez (mert például nem vagy csak rendszertelenül jártak óvodába), azoknak komoly nehézségeik támadhatnak. A nehezen alkalmazkodó gyermekeknek mindig több problémájuk adódik az iskolában is, függetlenül az intellektuális teljesítményüktől. A tapasztalatok szerint az iskolai sikertelenséget a legtöbbször a szociális, érzelmi „intelligencia” hiányosságai okozzák.

Mikor iskolaérett a gyerek?