„Önjáró” élelmiszer

Amikor egy vásárló kézbe vesz egy élelmiszert, szinte automatikusan a lejárat, vagy a gyártás idejét nézi. Aztán megnézi miből készült, de sokszor a sok E betűs összetevőtől már fejfájást kap. Pedig még meg sem kóstolta...

Ilyen időket élünk. Átcsomagolják és címkézik a lejárt szavatosságú élelmiszert, eladják a frissen permetezett gyümölcsöt, megetetik velünk a romlott húsból készült szalámit. Milyen emberek az ilyenek. Emberek egyáltalán...? Mire gondolnak tettük elkövetésekor?

Valószínú, csak a pénz színe lebeg a szemük előtt, az orrukban pedig már érzik a friss ropogós ezresek semmivel össze nem téveszthető illatát. Jó is az, kétségtelen, de még jobb, amikor tisztességes úton kerül a zsebünkbe. Senki egészségét, életét nem veszélyeztetve. Ezek után már fel sem kapjuk a fejünket, amikor azt halljuk: ismét ellenőrzést tartottak x telephelyen, ahol y mennyiségű romlott húst, lejárt szavatosságú konzervet, „önjáró” élelmiszert találtak, koboztak el, semmisítettek meg.

Nem mindegy mi kerül a kosárba, nem mindegy mit fogyasztunk el – jóízűen. Mindenkit arra bátorítok, igenis jól nézze meg a szavatossági időt az élelmiszereken, bátran szóljon, ha valami visszásságot tapasztal. Fizetünk érte, a pénzért pedig keményen megdolgozunk. Ne jusson senki sem könnyen szerzett jövedelemhez.

- Sipos Béla -