Nem unalmas a régi lemez, sőt…!

Debrecen - Reneszánszát éli a bakelit; megújult formában és minden korosztály tagjai közt.

Vita van arról, hogy a hagyományos bakelit (vinyl), vagy a digitális hordozóra rögzített zene szól-e szebben; nekem meggyőződésem, hogy előbbi. A digitálisnak van egy fémes mellékhangzása. Jó minőségű bakelitlemezen viszont csodálatos tiszta, élvezhető a muzsika – vallja Elek László, aki 1974 óta gyűjt lemezeket. Hosszú ideig diszkósként, majd rádiósként munkája is volt a zene, amellett egész életében a hobbija.

Tavaly óta rendszeresen szervez lemezbörzét, amit szeptemberben már hatodszor tartottak meg a debreceni VOKE Egyetértés Művelődési Központban. Itt nemcsak bakelitet, hanem magnókazettákat is csereberélhetnek az érdeklődők, akik – a tapasztalatok szerint – egész Tiszántúlról, de olykor az ország másik végéből is érkeznek. A régi lemez és hangkazetta ugyanis napjainkban reneszánszát éli – mondta Elek László. Úgy véli, ennek az is oka, hogy az igazi jó zene a 60–70-es években volt, akkor születtek a nagy dolgok, és az emberek a retro kapcsán ma ezt keresik.

Nagy üzlet

– 1992 körül lényegében befejeződött az analóg bakelitlemez tömeges előállítása, átálltak a digitális technikára. Csakhogy a kétezres évek végén a nosztalgiahullámmal ismét divatba jött, és hatalmas üzletté vált – avat be az egykori rádiós. – Jelenleg újra gyártanak bakelitlemezt, pontosabban olyat, ami úgy néz ki, mint a hagyományos, ugyanaz a „feeling”, de már nem analóg, hanem digitális hangrögzítésű. Lényegében egy LP méretű CD. És persze, hogy legyen min hallgatni, újra gyártani kezdtek lemezjátszót, és hozzá tartozékokat; hangszedőt, kábeleket. Méghozzá nem olcsón, az ipar vagyonokat keres vele.

Példaként említette, hogy egy jó lemezjátszó itthon 3 millió forint, egy minőségi kábel félmillióba is kerülhet. Ezeket az eszközöket nem lehet a nagy műszaki áruházakban megvenni, általában speciális forgalmazóik vannak.

– Ma már nem a hagyományos bakelitre, hanem új típusú anyagra viszik fel a zenét: a régi bakelit 120 grammos volt, ez 180 gramm. Emellett, a digitalizációnak köszönhetően, ketté bontják a lemezt, ami eddig egy korongon volt, most kettőre megy rá. Így több helyet kap ugyanaz a szám, jobb lesz a minősége. A végeredmény kiváló, az új lejátszókon nagyon szépen szól, igaz, a régi típusún is meghallgatható – magyarázta Elek László.

Régi lemezek

Hangsúlyozta: a gyártók részéről mindennek az alapja az üzlet! Ezért újra elkezdték a régi lemezeket is kiadni, sőt, vannak újan születő zenék, amik már így jelennek meg. (Hagyományos, analóg lemezgyártás már nincs, mert az egyik modern egyházi szervezet felvásárolta a világ összes lemeznyomó gépét, saját belső használatra.)

Az emberek szívesen hallgatnak zenét és egyre többen gyűjtenek. A lemezipar most a negyvenes évek filmzenéjétől, a Beatlesen, Elvisen át az összes régi lemezt elővette és önti a piacra. Van egy réteg, amelyik megvásárolja, de van egy másik, és én is ehhez tartozom, amelyik csak a hagyományosat keresi. A lemezbörzéken az új típusú termékek is megtalálhatók, de inkább a réginek a rajongói jönnek el."

– Az árakat nehéz meghatározni, mert igen nagy a szórás. Az új lemezek 5 és fél ezer forinttól akár 25 ezerbe is kerülhetnek. A legdrágábbak csúcsminőségű hangzásúak, de ilyet nem akármiből adnak ki, ezek leggyakrabban komolyzenei és jazz lemezek, amelyekben sok a hangszer. Régi bakelitet már 300 forintért is lehet venni, a felső határ pedig a csillagos ég.

Felső határ nincs

Mint elmondta, a bakelitek ára sok mindentől függ. Milyen a lemez állapota, mely együttes zenéjét tartalmazza, mennyire számít ritkaságnak. Növeli az értékét, ha még benne van az annak idején hozzá készült poszter, és drágább a lemez, ha még lejátszatlan – erre létezik nemzetközi jelölés. A gyűjtők vagyonokat adnak az első nyomatokért is. – Az analóg lemez úgy készült, hogy bementek a stúdióba, 16 sávos szalagra rögzítették a zenét, éneket, ezt maszternek hívták. Erről csináltak egy nyomóformát és arról gyártották a lemezeket. Ami ebből készült, első sorozat vagy első nyomat, annak a legjobb a hangzása, mert itt a nyomóforma még nem kopott meg – magyarázta az egykori rádiós. Hozzátette: ha valami nagy siker volt, azt újranyomták, volt második meg sokadik nyomat is, például a Beatlesből rengeteg.

Az árakra konkrétumokat is sorolt. – Láttam az interneten bontatlan lemezt 50 ezer forintért, valamelyik börzén megfordult egy Led Zeppelin 200 ezer forintért, a négy tag által aláírva; erről tanúsítvány szólt. A Christie’s aukciósháznak van egy mellék­ága, ahol ilyesmit hitelesíteni lehet. Ugyanez Beatles-ből úgy 50 ezer dollárt érhet. De vegyünk magyar példát: az Omegának Red Star néven Angliában adták ki egy lemezét, ami nemrég a pesti börzén 160 ezer forintért kelt el. A Sirius első korongja, Az ördög álarcosbálja egy évvel hamarabb Ausztráliában jelent meg, ma 90 ezer forint az értéke. Egyébként a retro hoz elő mindent, így a magnókazettákat is, melyeket úgy 1995–96-ig gyártották. Ma ezekből a közép és nagy értékűeket gyűjtik, keresik, hallgatják, és valósággal vadásszák a felbontatlan példányokat – mondta Elek László.

Fiatalok is

– Az nem meglepő, hogy felső határa nincs a korosztálynak, mely a börzéken megfordul, de az igen, hogy 13 évesek is vannak köztük. Azon sokat gondolkodom, mi fogja meg a fiatalokat. Egyszer odajött hozzám egy 16 éves lány, és megkérdezte, Small Faces lemez van-e? Ez a 60-as évek rockcsapata volt, nem is annyira ismert. Kiderült, apai indíttatásból hallgatja őket. Azt hinné az ember, a fiatalok a mai zenéket keresik, a techno-t, a rave-et, de nem, a legtöbben a rockzenét, a metált, és a maiak közül is inkább az under­groundba hajló rockot. Gyakran találkozok azzal, hogy 20-25 évesek érdeklődnek mondjuk a Deep Purple vagy a Uriah Heep iránt. Egy fiatal az apjával jött, Beatles-t kerestek, de nem ám az apának kellett, hanem a fiúnak! – idézte fel a rádiós. – S hogy miért szeretik az emberek a lemezt? Ez a kiindulópont, és van egy érzés hozzá: kézbe veszem, kihajtom, kiveszem a tokból, megnézem… Az analóg lemeznek kellemes, lágy hangja és nagyon szép hangszíne van, persze akkor, ha kímélték, nem karcos. Az online térben is pörög a vásárlás, csakhogy itt nem lehet előre megnézni. Azt állítja az eladó, hogy jó állapotú a korong, és ha megkapom, majd kiderül, igaz-e. Én magam internetről csak egy-két, már ismert, megbízható helyről vásárolok – tette hozzá.

– A debreceni lemezbörzét 2017-ben kezdtük csinálni. Én régóta járok hasonló rendezvényekre. Éveken át Budapesten a Petőfi Csarnokban volt nagy börze, aztán néhányan elkezdték kisebb formában Szegeden, Győrben, és látszott, hogy van rá igény. Gondoltam, próbáljuk meg itt is, és úgy tűnik, van létjogosultsága – mondta a szervező.

- Szőke Tímea -