A zaklatás bűncselekmény!

Ez év elejétől a törvény értelmében háborgatás például, ha a zaklató
„áldozatával” annak akarata ellenére rendszeresen megkísérel
kapcsolatot teremteni - személyesen vagy valamilyen elektronikus hírközlő
eszközön keresztül.

Zaklatási ügyekben egészen a közelmúltig a sértett fél indítványára a
bíróság járt el, s amennyiben a fél nem tudta azonosítani zaklatóját,
a bíróság nyomozást rendelt el az ismeretlen elkövető kilétének
megállapítására. Ezek az ügyek azonban rendszerint eredménytelenül
zárultak. A gyakorlat azt mutatta, hogy nincs hatékony hatósági fellépés
az ilyen cselekmények elterjedésével szemben, a szabálysértési eljárások
nem hozták meg a kellő eredményt, és több esetben a zaklatás súlyos,
életelleni, erőszakos bűncselekmény előzménye is volt. Ezért és
illetve többek között a törvényhozás 2007. december 10-én ellenszavazat
nélkül, fogadta el a Btk. módosítását, ami 2008. január elsejével lépett
hatályba. Ennek értelmében két évet is kaphat, aki személy elleni
erőszakkal, vagy közveszélyt okozó- és büntetendő- cselekmény
elkövetésével fenyegetőzik, például azt állítja, hogy rágyújtja
valakire a házat. Három év szabadságvesztést is kiszabhat ugyanakkor a
bíróság arra, aki volt házastársát, vagy a nevelésére, felügyeletére,
gyógykezelésére, illetve a gondozására bízott személyt zaklatja.

Lényeges, hogy a törvény kizárólag a személy elleni fenyegetést tekinti
zaklatásnak. Más a jogi minősítése annak, ha valaki "dolog elleni
erőszakkal" fenyegetőzik.

Rendőrségi tapasztalatok:

Általában a volt házas- és élettársak, üzlettársak, szomszédok,
munkatársak a zaklatás elkövetői, és sértettjei. Az elkövetőket sem
életkor, sem iskolázottság szerint nem lehet kategorizálni. Azonban a
sértettek túlnyomó részben a nők, a gyanúsítottak férfiak voltak,
általában lezárt kapcsolatok tagjai zaklatják egymást.

A bűncselekmény kiváltó okai voltak elsősorban a felbomlott
házasságokban a felek vitája a gyermekelhelyezésről,
vagyonmegosztásról. A magánéleti kapcsolatok romlása, szakítások,
szerelmi jellegű közeledések elutasítása is kiváltó oka volt a
bűncselekményeknek. Több esetben munkahelyi, lakókörnyezeti rossz
viszony, illetve vélt vagy valós sérelmek megtorlása, bosszú állt a
háttérben. Kiváltó okként előfordult az üzleti élet okozta
konfliktus, polgárjogi vagy polgári peres eljárás következtében fennálló
ellenségeskedés. Ritkán szexuális motiváció állt a zaklatás hátterében,
de előfordult, hogy az elkövető sem tudta meghatározni cselekménye
okát.

A további tapasztalatok szerint a gyanúsítottak általában tartózkodtak
a zaklató jellegű magatartások folytatásától, miután a sértett megtette
a feljelentését és megindult a rendőrségi eljárás.

Információs háttér:

Btk. 176/A §: Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más
magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon,
rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak
akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen
rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény
nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő
szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel
büntetendő.

(2) Aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját félelemkeltés céljából
személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény
elkövetésével megfenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő
szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(3) Aki a zaklatást
a) volt házastársa vagy volt élettársa,
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló
személy
sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig
terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a
(2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

A B-A-Z. MRFK Bűnmegelőzési Osztály tájékoztatása alapján: MRFK
Kommunikációs Iroda