Lyukóvölgy: Szűcs Erika „terápiája”

Miskolci alpolgármesterként Szűcs Erika „területe” volt a Lyukóvölgy is. Mármint abban az értelemben, hogy az ott szaporodó szociális problémákról, feszültségekről számos információt kapott. Milyen megoldási javaslata volt, illetve van – immár a szociális és munkaügyi ágazat minisztereként is – a lyukóvölgyi helyzet normalizálására? – kérdeztük tőle a csütörtöki, miskolci közgyűlési ülésen.

Szűcs Erika fontosnak tartotta leszögezni, hogy vannak negatív jelenségek a Lyukóvölgyben és többfelé a városban, ám a pontos helyzetről senkinek nincs teljes képe. A miniszter hangsúlyozta: e helyzet pontos felderítése az elsődleges feladat, illetve a valós tények eltorzításából, „feltranszformálásából” gerjesztett indulatoknak a lecsillapítása. Szűcs Erika azonosan látja Káli Sándorral (a polgármester véleményével a pénteki Északból és a BOON-on zajlott közgyűlési ülési közvetítésből ismerkedhettek meg) a romakérdés megítélését Miskolcon: az embereket tudatosan félrevezették, rémhírekkel riogatták, feltehetően a városvezetés lejáratásának szándékával.

Hangulat és folyamat

Ami a valós helyzetet illeti: a miniszter szerint a legtöbbet azok tudják, akik ott vannak a helyszínen. A mezőőrök, a díjbeszedők, a családgondozók, védőnők. Tőlük kérnek információkat, ezeket összegyűjtve, kiértékelve tud cselekedni a város(vezetés). Szűcs Erika így fogalmazott: „Egy dolog a hangulat kezelése, és egy másik a folyamaté. Utóbbit »meg kell fogni«, azaz megállítani, megfordítani. Ehhez fogja használni az önkormányzat a szakmai szervezeteit, mint a gyermekjóléti-gyermekvédelmi szolgálatot, a családsegítő szolgálatot.”
Szűcs Erika elmondta: van program a Lyukóvölgy fizikai rendbetételére, a normális lakhatás feltételeinek megteremtésére, és ebben mindenekelőtt az ott élőkre számítanak. Ahogy fogalmazott: „Minden romaprogram akkor igazán hatékony, ha legelőször a saját környezettel foglalkoznak. Vagyis: munkát adnak nekik saját környezetük rendbetételében.” 

Átállítandó rendszer

A miniszter szerint kettéválnak az ott élők: a tisztességesekre és a velük szemben állókra. A dolgozni, normálisan élni akarókat segíteni fogják. Ennek megvan az anyagi forrása.

Azzal, hogy „átállítják” a szociális segélyezés rendszerét, nagy lökést adnak a munkába álláshoz. Aki képes dolgozni, az dolgozzon. Munkát elsősorban az önkormányzat(ok) ad(nak). Hogy miből? Idén 15 milliárd forint jut közcélú foglalkoztatásra. Jövőre 50 milliárd.

Szűcs Erika szerint további törvénymódosítások szükségesek, például a tulajdon védelme érdekében, vagy a célból, hogy a lakótelepen élő nemfizetők költségeit ne lehessen ráterhelni a fizetőkre. Ezt – mondta a miniszter – ki lehet, és ki kell kényszeríteni.

Szabados Gábor