2018.02.14. 19:04
A város első nyilvános olvasóterme
Debrecen - Eleinte tilos volt „a könyvállványok előtt az olvasandó könyv kiszemelése céljából való álldogálás”. „Közjóra világoljon” – Balogh Ferenc, a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatója ezekkel a szavakkal nyitotta meg 1890. február 15-én Debrecen első nyilvános olvasótermét.
Debrecen - Eleinte tilos volt „a könyvállványok előtt az olvasandó könyv kiszemelése céljából való álldogálás”. „Közjóra világoljon” – Balogh Ferenc, a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatója ezekkel a szavakkal nyitotta meg 1890. február 15-én Debrecen első nyilvános olvasótermét.
A Nagykönyvtárnak vagy, ahogy abban az időben nevezték, az Anyakönyvtárnak régi vágya volt már, hogy ne csak a kollégium diákjait fogadja, hanem a művelődni vágyó városi közönséget is. Az olvasóterem megnyitását „köz szükség” hívta életre, és az első év forgalmi adatai – 3849 fő – ezt alá is támasztják. Állománya akkori gazdagságával és méretével (csaknem 55 000 kötet) az Anyakönyvtár kiemelkedett a hasonló intézmények közül.
Az olvasóterem megnyitásához a városnak és az egyháznak egy közös álláspontot kellett kialakítaniuk a működésével kapcsolatban. Az egyeztetések végeztével az 1889/90. iskolai tanévben kezdődhettek el a munkálatok. Egy régi, gimnáziumi osztályteremből alakították ki az olvasótermet.
A bővítés lehetőségére is gondolva, egy akadémiai termet is előkészítettek a leendő olvasók számára. Az olvasóterem a homlokzati épületrész első emeletén, a díszkönyvtár alatt kapott helyet. Az elkészült teremben 12 asztal mellett 40 kutató dolgozhatott.
A polcokon megközelítőleg 7500 kötetet helyeztek el, köztük 70 folyóiratot. A könyvek kiválasztásában a könyvtár szakrendszeréhez igazodva hangsúlyt kaptak a „nevezetesebb, olvasásnak inkább örvendő újabb művek” is. A könyvtári munkát igen komolyan vették, a szervezés során a Kollégium szokásaitól eltérően a főkönyvtárnok – a könyvtár vezetője, egyben akadémiai tanár is – kizárólag a könyvtár ügyének szentelte idejét, és segédkönyvtárost is kapott maga mellé. Az olvasóterem nyitása óta sok érdekesség maradt fent a könyvtár hétköznapi működésével kapcsolatban. Kezdetben csak három napon (hétfő, szerda, szombat) délután tartott nyitva.
Restaurált faldíszítés
A könyvtár első rendszabálya, mely csupán 10 pontból állt, mai szemmel nézve megmosolyogtató szabályokat is tartalmazott. Például az olvasóknak tilos volt „a könyvállványok előtt az olvasandó könyv kiszemelése céljából való álldogálás”, és a könyvtáros visszautasíthatta a könyv kikérését, ha úgy vélte, hogy az „tervtelen puszta kapkodást” jelez.
Ilyen szigorú korlátozásnak napjainkban nincsen már nyoma a könyvtárban. Aki a felújított Kollégium épületében felkeresi a két olvasótermet, rácsodálkozhat a visszaállított századfordulós faldíszítésre, valamint szabadon elmélyülhet és otthoni olvasásra is választhat az olvasótermek korszerű könyvkínálatából.
Az évforduló alkalmából február 15–16-án ingyenes beiratkozást és a díszkönyvtár – vezetéssel egybekötött – megtekintését kínálják a látogatóknak.
HBN–Bétéri Barbara