Testünk és az allergének

Debrecen - A „szokott” allergiákra használható terápiák vélhetően más allergiákra is alkalmazhatók majd.

– Szakterületünkön többek közt az nehezíti a diagnosztikát, hogy a keverednek az allergiák és a pszeudoallergiák, illetve az allergiákon belül sem tudunk mindig minden allergént azonosítani – mondta el dr. Szegedi Andrea, a Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinika Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszékének vezetője azon a sajtótájékoztatón, melyen az „Új terápiák allergológiai és autoimmun betegségekben” címmel tartott tudományos tanácskozásról számoltak be pénteken, a DAB-székházban.

Az atópiás ekcéma

A pszeudoallergia klinikailag ugyanúgy néz ki, ugyanazokkal a reakciókkal zajlik, mint a valódi allergia, de a háttérben nem lehet ugyanazokat az immunsejt aktivitásokat kimutatni, ezért nem alkalmazhatók ugyanazok a diagnosztikai tesztek, és feltehetően terápiásan sem ugyanazok a megoldások – magyarázta. Arra a kérdésünkre, hogy valóban nőtt-e az allergiások száma, azt mondta, ezt közel sem egyszerű megválaszolni.

Fotó: Matey István

– Épp a diagnosztikai hibák miatt lehet, hogy az allergiás reakciót mutató betegek száma nő, de hogy ezek valódi vagy pszeudoallergiák-e, nem tudjuk. És azt sem, hogy régen a nem megfelelő diagnosztika miatt volt-e alacsonyabb a szám. Egy konkrét betegség, az atópiás ekcéma világszerte előforduló gyakoriságát nemrég vizsgáltuk. Úgy tűnik, a kisgyermek korosztályban valamennyi növekedés még látszik az utóbbi években, de a serdülők között, és olyan országokban, ahol már prevenciós lépéseket tesznek, nem nő tovább. Tehát ha jól megismerünk egy allergiás betegséget, tudjuk, mi segít a megelőzésben, amit idejében el is kezdünk, akkor a növekvő tendencián tudunk csökkenteni vagy megállíthatjuk – vetítette előre a szakember.

Változó tendencia

– Nagyon sok beteg önmagát próbálja diagnosztizálni, és bármilyen reakció kialakul ételfogyasztása után, azt allergiának tartja. Egy gondos kivizsgálás azonban ennek úgy az egytizedét igazolná valós allergiaként – osztotta meg tapasztalatait dr. Nagy Adrienne PhD, a Heim Pál Kórház gyermekgyógyásza, allergológusa. Magyarországon új tendencia, hogy míg a csecsemőket régen nagyon féltettük, úgy véltük, 1 éves korig ne adjunk nekik allergéneket (tejet, tojást, mogyorót, halat), most viszont az ellenkezője érvényes. Van egy immunológiai ablak, ez egy periódus 4 hónapos kor után, amikor az immunrendszernek meg kell tanulnia tolerálni a természetes élelmiszereket. Ma azt javasoljuk, hogy minél hamarabb vezessük be a hat fő allergént a táplálásuknál, egyszerre csak egyfélét és pici mennyiséggel kezdve.

A csípés nem mindennapi

Ez persze csak az egészséges csecsemőkre vonatkozik, akiknél már allergiát állapítottak meg, azoknál speciális orvosi javallatokat szükséges követni. Fontos még eloszlatni azt a tévhitet, hogy a terhesség és szoptatás alatt az anyukának diétáznia kell. Mérsékletes, egészséges életmódot folytasson, de mindent ehet, kivéve, ha a gyereknél valamilyen tünet jelenik meg, akkor azt ki kell vizsgálni! A méh- és darázscsípésre allergiások száma folyamatosan magas, helyenként akár a populáció 10 százalékát is elérheti, és egy kicsit több a felnőttek, mint a gyerekek között – tudtuk meg dr. Gáspár Krisztiántól, a Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinikája Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszékének orvosától. – Ugyanakkor ez a fajta allergia eltér a többitől, hiszen amíg például ételt mindennap fogyasztunk, a darázscsípés ritkán történik meg. Emiatt nehezebben is megfigyelhető. Az allergiás reakciókra javallott kalcium kapcsán elmondta, a hazai szakmai ajánlásokban ez nincs benne, kérdés, miért épült be a szakellátásban dolgozó kollégáknál.

A kalciumnak megvan a maga hatása, jelentősége, allergiás kórképek esetében azonban inkább hamis biztonságérzetet ad. Rovarcsípésnél a szervezet normál reakciója kalcium nélkül is lecseng, ha pedig allergiás valaki, akkor egy vödör kalcium sem segít”

– hangsúlyozta.

SzT