2018.09.28. 08:31
Mátyás király képe máig változik
Debrecen - Része magyarságtudatunknak, hiszen még a kisgyermekek is ismerik – igaz, mesehősként.
Debrecen - Része magyarságtudatunknak, hiszen még a kisgyermekek is ismerik – igaz, mesehősként.
– Mátyás király hálás téma egy konferencia számára, része identitásunknak, része magyarságtudatunknak, hiszen még a kisgyermekek is ismerik, igaz, mesehősként. Mindenkiben van egy kialakult kép Mátyásról, ami természetesen több változáson ment keresztül az évszázadokban, és ez a változás a mai napig tart – fogalmazott Bartha Elek a Mátyás király emlékévhez kapcsolódóan szeptember 20–21-én a Debreceni Egyetemen (DE) megrendezett tudományos konferencián. A Hunyadi Mátyás és kora címet viselő tanácskozás több tudományterületet érintve, interdiszciplináris megközelítéssel idézte fel a reneszánsz király korát, személyiségét, hatását kortársaira, valamint megítélését a mai magyar tudományos életben. (2018-at Hunyadi Mátyás születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából emlékévvé nyilvánította a Nemzetpolitikai Államtitkárság.)
Az oktatási rektorhelyettes – mint az az Unideb.hu tudósításában olvasható – kiemelte: a konferencia szervesen kapcsolódik – az emlékéven túl – az egyetem kutatási tevékenységéhez, hiszen a bölcsészettudományon belül több tudományterület is foglalkozik azzal a korszakkal, amelyben Mátyás király élt.
Függetlenül a lakóhelytől
– Mennyire állandó, vagy változó a Mátyásról kialakult-kialakított kép a különböző korszakokban? Mely koroknak mit jelentett? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a tudományos konferencia, amelyen remélem, újdonságokról vagy kevéssé ismert adatokról, kutatási eredményekről is hallhatunk előadásokat – vetette fel elöljáróban Pósán László, a DE Történelmi Intézet egyetemi docense. Hangsúlyozta: Mátyás király olyan személyiség a magyar történelemben, akit mindenki ismer, függetlenül attól, hogy Magyarországon, a Kárpát-medence más országában, vagy éppen a nagyvilág egyéb kontinensein él.
Az MTA-DE Lendület Kutatócsoportja rendezvényén négy szekcióban tartottak előadásokat a terület tudományos szakértői, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem kutatói, oktatói.
A kétnapos konferencia anyagát a tervek szerint hamarosan tanulmánykötetben publikálja az egyetem.
PtkI